A Nyugat-Európában népszerű sorházbeépítések szellemét Magyarországon is alkalmazó telep építésének egy haláleset és a második világháború vetett véget.
építészet
A helyére kerülő épülettel a tervező emléket kíván ugyan állítani az elődnek, de a jelenlegi látványterveket látva ez nem igazán tűnik tiszteletteljes főhajtásnak.
Laosz vezetői örültek az ajándéknak, de sokkal jobb helyet találtak neki egy unalmas irányítótoronynál, valamint néhány épületnél és kifutópályánál.
Nem, nem túlzás: az időtálló módszert Ázsia szívében már több mint négyezer éve sikeresen alkalmazzák.
Kicsit kisebb lett ugyan, de az épületnek köszönhetően a világ korábban soha nem látott részletességgel ismerhette meg Magyarország kultúráját, iparát és történelmét.
A tűzoltók péntek éjjel megkezdték a levonulást a katasztrófa helyszínéről.
A Nagymező utcában N38 néven indult hotelprojekt eredményét karácsonykor már biztosan láthatjuk. De kell ez a fővárosnak?
Az elmúlt években számos templom alakult otthonná, vagy költöztek falai közé más intézmények, a deszkásokra idáig azonban még senki sem gondolt.
Árkay Bertalan munkái ma a főváros megbecsült, szeretett épületei közé tartoznak, Galántai utcai villájáról azonban mindenki elfeledkezett.
A több mint kétszázötven épület egy részét a májusi Budapest100-on be is járhatjuk majd.
A Budapest ostroma és a szocializmus nemtörődömsége miatt ma Csipkerózsika-álmát alvó, a Margit körúttól alig néhány lépésnyire álló Kertész-villához sétáltunk. Ismeretlen Budapest.
A második világháborút néhány karcolással túlélt épület kapuját ma is az azt nyolcvan évvel ezelőtt megálmodó Gregersen házaspár alakja őrzi.
2018 is termékeny év volt a magyar építészetben. Összegyűjtöttük a legjobb munkákat.
A Monarchia legérdekesebb városait bejáró sorozatunk mai epizódjában a magyar határtól alig néhány kilométerre fekvő vajdasági Szabadkán jártunk.
A védettségét télen elvesztett, világörökségi területen állt Paulay Ede utca 52. számú házának azért kellett eltűnnie, mert nem volt elég magas.
A Fiat torinói gyára a két világháború közti építészet egyik legérdekesebb alkotása, de nem csak a tetőre megálmodott aszfaltcsík miatt.
A néhány méteren belül zsinagógát, mecsetet és keresztény templomot is rejtő bosznia-hercegovinai fővárosban, az első világháború kitörésében kulcsszerepet játszó Szarajevóban jártunk.
A sárkánynak hitt krokodil által őrzött, furcsa történetekkel teli várost négyszáz évnyi Habsburg-uralom formálta olyanná, ahogyan azt ma ismerjük.
Lengyelország második legnagyobb városában, az egykori Osztrák-Magyar Monarchia északi határán jártunk.
A napon száradó agyagtéglákon komótosan átsétáló négylábúak a készítőnek jó eséllyel bosszúságot okoztak, mi azonban jóízűen mosolyoghatunk rajtuk.
A néhány éve felújított, télen helyi védettségét is elvesztett épülettel egyetlen gond volt: nem volt elég magas. Modern óriás kerülhet a helyére.
Pontosabban sárgarépával kikevert betonból, ami segíthet visszaszorítani az építőipar szén-dioxid-kibocsátását.
A klasszikus sci-fikbe illő belső térben a világ egyik legnagyobb, ritka könyvekre szakosodott gyűjteménye bújik meg.
Ez az egyik legrangosabb építészeti elismerés.
