diktatúra

Többször is megpróbálták megölni az olasz diktátort, Mussolinit ő azonban mindig megúszta. Végül 1945. április 28-án fogyott el a szerencséje, a partizánok kezére került, akik embertelen kegyetlenséggel bántak el a Ducéval.

Az ország legvéresebb terrorrezsimjét építette ki a hetvenes évek Argentínájában Videla, a rettegett diktátor, amely során több ezer ember tűnt el nyomtalanul az országban. A kegyetlen diktatúra ellenére a FIFA Argentínában rendezte meg a labdarúgó-világbajnokságot, a győztes argentin válogatottnak pedig maga a diktátor adta át a trófeát.

Két évtizeden át azt vallotta, hogy neki csak egyetlen hazája, egyetlen otthona van, az pedig Kuba. Mindent, ami ezen kívül esik, utálnivaló kényszerként erőltettek rá. Roca Beatrix története elvezet bennünket a „forradalom-rum-szivar-salsa” karibi egyvelegétől átitatott Kubába, hogy aztán számtalan „kaland” után végre megérkezzünk a lényeghez.

Az egyelőre The Regime néven futó produkció főszerepében Kate Winslet tűnik fel.

Pécsi beszédében a remény politikájáról beszélt a DK politikusa, arról, hogy összetartó, biztonságos, európai országot szeretne.

Nem lehet többé elhallgattatni a tüntetők internetes kommunikációt, állítja a WhatsApp.

Szokatlanul élesen beszél a magyar ellenzékről Csizmadia Ervin, aki szerint a kormányt kritizáló politikusok alapvető kérdéseket nem tesznek fel maguknak, és miközben folyton diktatúrát kiáltanak, nem értik a nagy korkérdéseket. Legalább két meghatározó témában utcahosszal vezet a Fidesz az ellenzék előtt, a kormánypártot pedig leginkább az tartja hatalomban, hogy csak róla hiszik el a választók: képes irányítani az országot.

Annyit a bizonytalan források alapján is nagyobb kockázat nélkül ki lehet jelenteni, hogy a jakut származású Fenya Kornyilovában lényegesen több emberi vonás fedezhető fel, mint a férjében.

Rákosi Mátyást az elfogult anyai szeretet tette a család középpontjává. Testvérei életük végéig felnéztek rá, azt a kérését is teljesítették, hogy változtassák meg a nevüket.

A Bem térről már 200 ezres tömeg vonult Pestre, az ablakokban megjelentek a lyukas zászlók, Sztálin szobrát ledöntötték. 1956. október 23-án Budapesten kitört a forradalom.

A száműzött Rákosi Mátyás mindent elkövetett, hogy visszatérhessen Magyarországra és a hatalomba, ezzel pedig személye mind a szovjet, mind a magyar vezetés számára egyre terhesebbé vált.

Rákosi lába alól Hruscsov valóságos földcsuszamlást előidéző beszéde hatására kezdett el kicsúszni a talaj, az utolsó csapást a hazai pártvezetés vitte be „magyaros rafinériával”.

A vád szerint az internet segíségével próbálta megtörni a társadalmi rendet.

Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő recenziója Magyar Bálint és Madlovics Bálint Kis posztkommunista rendszerhatározó. Aktorok, intézmények, dinamika című könyvéről.

Rákosi Mátyás diktatúrája terrorban tartotta és a tönk szélére sodorta Magyarországot, de érinthetetlensége Sztálin halálával megszűnt. Többször járt Moszkvában raporton, ahol nem bántak vele kesztyűs kézzel.

Személyi kultusza csúcsán egy egész évig tartott Rákosi Mátyás születésnapja: ajándékokkal halmozták el, a legelső magyarnak nevezték, Kossuth és Rákóczi elébe helyezték. Rajta viszont épp ekkoriban hatalmasodott el a rettegés.

Akár az agyhullámaik is elárulhatják az esetleges kételkedőket.

Rákosi igyekezett kitűnni Sztálin szemében, ám a generalisszimuszt idegesítette a magyar diktátor túlbuzgósága. Ennek pedig hangot is adott.

A kommunista diktátor kicsinyes és makacs személyiség volt, fejlődése megrekedt a kamaszlélek szintjén. Sztálintól megtanulta: „Üsd a sajátjaidat, hogy az idegenek féljenek tőled!”

A kommunista diktatúra közben összeroppan az elszabaduló koronavírus-járvány miatt.

Egy fiktív diktatúrával szemben szerveződő mozgalom dilemmáiról szól az egykori SZFE-sek interaktív társasjátéka, amely még a FreeSZFE előtt fogant, aztán az egyetemfoglalás tapasztalatai is belekerültek, hogy végül a háborút indító Oroszország keretezze újra.

A Tanácsköztársaság bukása után Rákosi a Komintern tisztségviselője lett, de tevékenységében nem volt sok köszönet: egy olasz kommunista például úgy jellemezte őt: egy ostoba fajankó, akibe csöppnyi politikai intelligencia sem szorult.

Kovács Béla főtitkár kulcsfontosságú áldozata lett annak, hogy a világháború után a kommunisták felőröljék a népszerű kisgazdapártot. Az ő elhurcolása miatt a mai kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja. Az 1945-ös választáson a Magyar Kommunista Párt a legkevésbé sem hozta a szovjetek elvárásait, így beindult a végeredmény „korrigálására” irányuló politika. Kovács Béla kisgazda főtitkár elhurcolása mérföldkő a diktatúra kiépítésében.

Tíz éve halt meg a nagy diktátor.