Jól leplezi, de Krasznahorkai László az egyik legviccesebb mai magyar író. Új regényében, A magyar nemzet biztonságában egy Krasznahorkai nevű írón ironizál és ráébreszt, hogy minden megírás félrevezető.
Reneszánszát éli a hazai mangakiadás azok után, hogy az előző évtizedben a japán kiadók feketelistára tették Magyarországot. Mi magyarázza az új lendületet?
Jól ismert mai szerzők írtak melegnovellákat a Budapest Pride harmincadik évfordulójára. Az Anyaföld íze a számban legjobb fejezetei azok, amelyek kilépnek a gangos bérházas kisrealizmus keretei közül.
„Én ezt öt éve még nem tudtam volna így elmondani” – kezdi a történetét egy férfi az apjáról, aki éveken át raboskodott szovjet kényszermunkatáborban. A Gulag és a családom arról szól, miért és hogyan váltak elmondhatóvá a lágerben átélt tapasztalatok.
Hogy lehet kedvet csinálni az olvasáshoz, és miért jó nekünk attól, ha olvassuk Arany Jánost? És mi a leglátványosabb különbség a profi futballista és az amatőr között? Interjú.
Egy éve halt meg szibériai börtönében Alekszej Navalnij. Memoárja és börtönnaplója, a Hazafi megrendítő olvasmány. Aki írta, az önjelölt politikai messiások garmadájával ellentétben tényleg meghalt az elveiért.
Interjú a 70 éves íróval a Pernye és fű című új regényéről, továbbá visszatekintünk pályájára, és arról is beszélünk, szükségszerű-e, hogy a történelemben visszatérjenek a jó törekvéseket megtörő, kisiklató események.
Száz éve jelent meg az Út Indiába, az idegenség és a kommunikációképtelenség máig érvényes, nagy regénye. Milyen illúziókkal számol le E. M. Forster, ez a hallgatag, rejtőzködő angol?
Grecsó Krisztián eddig is feltűnően sokat írt a szülőhelye és családja múltjáról. És most itt a nagy összefoglalás, a közel hatszáz oldalas Apám üzent: interjúnkban az új regény születéséről beszélgettünk, és az is kiderült, mi lesz a következő.
Prága történelmi óvárosában egymást érik a Kafka-emlékhelyek, miközben a város és Csehország kapcsolata az íróval meglehetősen ellentmondásos. Hogyan lett Kafka nemzetközi brand, és mikor fedezte fel Prága a Kafka-kultusz előnyeit?
Kemény Lili első regényénél, a Nemnél egy hazai irodalmi mű sem keltett nagyobb hullámokat a közelmúltban. A szerzővel arról beszélgettünk, miért nem követi a közéletet, miért nem tudunk már szépen élni és hogy mi a bajunk a gondolkodó nőkkel.
Szántó T. Gábor elmondja, milyen falakba ütköztek korábban itthon a zsidó témájú írásai, kifejti, hogy milyen értelemben tekinti magát konzervatív írónak, és arról is beszél, miért kap kiemelt szerepet újabb műveiben a zene. Interjú.