Augusztus 10-én jár le a felsőoktatási pótfelvételi jelentkezési határideje, de most csak egy szakra pályázhatnak a reménybeli hallgatók. A legtöbb meghirdetett képzés költségtérítéses, de összesen 25 államilag támogatott mesterszakot is meghirdettek.
Belföld: oktatás
Sok fiatal nem lát más alternatívát maga előtt, mint a diplomaszerzést, ezért ha az idén nem sikerült bejutnia álmai képzésére, akkor tovább próbálkozik. Erre nem kell hónapokat várnia: a pótfelvételi eljárással már ősszel elkezdheti a tanulmányait. Ám ha valaki nem tudja kifizetni a költségtérítéses alapképzést, vagy épp már betelt a megcélzott szak, akkor másféle – ingyenes – tanfolyamokat is elvégezhet a kihagyott egy év alatt.
A KDNP ifjúsági szervezete újra felvetette, hogy a politikának meg kellene jelennie az egyetemeken. Ezt korábban az SZDSZ is szorgalmazta, és a többi párt sem zárkózna el. Szakértők viszont nem tartják túl jó ötletnek.
Tíz középiskolásból kilenc jövőre újrafelvételizik, ha idén nem vették fel, az idén maturálók között kevesen vannak, akik egy esetleges kudarc esetén letesznek a felsőoktatásról. Egy nemrég lezárult kutatás szerint minden negyedik diák áll munkába, ha nem kerül be az általa megcélzott szakok valamelyikére.
A rendes felvételi eljárásban a felsőoktatásból kimaradt 33 ezer diák túlnyomó többségének a pótfelvételi eljárás során már nem lesz lehetősége továbbtanulni, a kínált kurzusok elsöprő többsége ugyanis tandíjas, sok helyen pedig még évi egymillió forintnál is többet kell fizetni - ismerteti a szerdai Magyar Nemzet.
Az idén harmadával többen felvételiztek jogi karra. Talán azért is nőtt a népszerűsége, mert Magyarországon a jogászok fizetése magasnak számít, átlagosan 326 100 forintot keresnek. Csak a legjobb diákok jutottak be az idén a jogi karokra: a támogatott nappali képzésre nem lehetett bejutni 400 alatti ponttal. Azt azonban senki nem tudja, hogy mi lesz velük, ha végeznek. A pálya telített, emiatt a felvehető diákok keretszámát is csökkenti az oktat
A maximális 480-ból 469-et kellett szerezni a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán. Mintegy kétszáz szakon nem volt elég a kitűnő érettségi sem, és négyszáz körül van azoknak a szakoknak a száma, ahová a minimális pontszámmal is be lehetett kerülni. Az összes intézmény ponthatárát elolvashatja már az FN-en is!
Megint a gazdasági és a bölcsészkarok „szippantották fel” a legkiemelkedőbb eredményű diákokat. A Budapesti Corvinus Egyetemen született a legmagasabb ponthatár: a magyar nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapszakon 469 pont kellett a bejutáshoz. Az orvosi egyetemeken és a népszerű bölcsész szakokon is jóval 400 fölé kúszott a ponthatár.
A felvételizők közel háromnegyede bekerült, és a maximális 480 pontot sehol nem kellett elérnie a gólyáknak. Ennek ellenére - a jó érettségi eredmények miatt - erős volt az idén a mezőny a felsőoktatási felvételiben .
Mintegy 94 ezer jelentkezőt vettek fel a 2009/2010-es tanévre az ország különböző egyetemeire, főiskoláira - mondta az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára csütörtökön újságíróknak Budapesten.
Tatabányán is „ponthatárváró partival” várják a felvételizőket: a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája szabadtéri mulatságot rendez július 23-án, hogy a régióban felvételizők együtt izgulhassanak és ünnepelhessenek. A fővárosi bulin pedig az oktatási miniszter is részt vesz.
A kormány támogatja a felsőoktatási intézmények minőségorientált és a hatékonyságot javító szerkezetátalakítását. Ehhez többek között az is szükséges, hogy a piac igényein alapuló felvételi keretszámok jöjjenek létre, azaz ne a divat, hanem a valós szükségletek határozzák meg a felvehető hallgatók számát.
A gazdaságtudományi képzésekre szeretne bejutni a legtöbb felvételiző. A jelentkezési adatok alapján a dobogó első fokán a gazdálkodás és menedzsment szak áll, utána a turizmus-vendéglátás, majd a kommunikáció következik - várhatóan ezeken az alapszakokon lesz magas a ponthatár is. A vonalhúzás ma este várható. Kövesse Ön is az FN-en az eredményeket!
A legtöbben a fővárosból tanulnának tovább, a legnépszerűbb a gazdaságtudomány, a legidősebb felvételizők pedig hetvenévesek. A legaktívabb jelentkező 43 szakra adta be a lapját, ezért csaknem százezer forintot fizetett. A legnagyobb mértékben az egri Eszterházy Károly Főiskola népszerűsége nőtt, ám az ELTE volt a legek legje: az intézményi és a kari sorrendet is vezeti.
A július 23-ai felsőoktatási vonalhúzást a jelentkezők akár a sorstársaikkal együtt, egy buli keretében is várhatják: az idén is megrendezik a PONT Ott Partit a Millenárison. A rendezvényen bemutatkoznak az egyetemek, főiskolák is. A jelentkezési időszak hajrájában – amíg még nem késő – érdemes még egyszer leellenőrizni a pontszámokat is.
Az egyenlő bánásmód elvének megsértését látja a Magyar Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) abban, hogy középfokú „C” típusú nyelvvizsgához kötik a diploma átvételét. Emellett azt is el szeretnék érni, hogy a nyelvvizsgáért ne, a nyelvi érettségiért viszont járjon többletpont a felvételi során.
A középiskolások egyetértenek a rektorok álláspontjával, akik 200-ra emelnék a jelenleg 160 pontban meghatározott felvételi minimumot. Tavaly sehol nem kellett a maximális 480 pontot teljesíteni a bejutáshoz, a legtöbb intézménybe már a fele is elég volt. 2008-ban a nappali tagozatra jelentkezők közül csak 261-nek volt ennyi pontja.
Jóval többen választották idén a gépészmérnöki szakot, amely így a tavalyi tizedik helyről a hetedikre lépett előre a jelentkezési toplistán a nappali oktatásban.
Alig bukott meg valaki az idei emelt- és középszintű érettségi vizsgákon - derült ki az Oktatási Hivatal adataiból. A jeles érdemjegyűek száma viszont nőtt, a középszinten érettségizők húsz százaléka, míg az emelt szinten vizsgázók hetven százaléka teljesített ötösre.
Az esztergomi Szent István Gimnázium tantestületének 22 tagja ellen kezdeményezett fegyelmi vizsgálatot az igazgató. A vizsgálóbizottság megállapításai szerint közvetetten a tanárok felelőssége volt, hogy az egyik tanuló öngyilkos lett.
Amikor a diákok rosszul teljesítenek az iskolában, a tantestület gyakran az osztályok méretét, a tananyagot és az iskola anyagi helyzetét vizsgálja. A Missouri Egyetem kutatói szerint a kapcsolatépítés ennél sokkal hatásosabb és költséghatékonyabb módja annak, hogyan fokozzák a nebulók teljesítményét.
Nyugat-Európában a hallgatói mobilitást nagyon fontosnak tartják, egyes államokban a kötelező külföldi részképzés is szükséges a diplomához. Ez Norvégiában előírás, de Angliában és Hollandiában is gyakori. Nálunk most indul el egy oktatásfejlesztési program, amellyel megkönnyítik a tanulóknak az „áthallgatást” a külföldi egyetemeken.
A szeptemberben induló képzésekre felvételizők július 9-éig pótolhatják a még hiányzó dokumentumaikat. A leendő hallgatók a sorrendet és az adataikat szintén ezen a napon módosíthatják utoljára. Emellett akár törölhetik is a jelentkezést, ellenben új szakot most már nem jelölhetnek meg. A vonalhúzásig pedig már csak két hét van.
Az idei érettségi vizsgák rendben, mindenféle probléma nélkül zajlottak – állítja Arató Gergely, s ez szerinte azt bizonyítja, hogy a kétszintű rendszer technikailag bevált. Pokorni Zoltán, Pálinkás József és az Oktatási Kerekasztal szakemberei azonban úgy vélik, hogy a rendszer korrekcióra szorul. Jövőre apróbb változások várhatók.
