Az új szervezet felállításának valószínűleg nincs köze a 2024 YR4 jelű aszteroida észleléséhez.
aszteroida
A becsapódás a Földről is látszana, és körülbelül 2 kilométer széles krátert hagyna kísérő égitestünk felszínén.
Az objektum 1:43-hoz eséllyel csapódhat bolygónkba 2032-ben.
A szakértők szerint továbbra sincs ok a pánikra.
A Bennu az egyik leginkább fenyegető kisbolygó, igaz, így is elhanyagolható a becsapódás valószínűsége.
A katasztrófa esélye alacsony, de a nemzetközi szervezetek a legrosszabbra is felkészülnek.
Sós víz és a DNS alkotórészeinek nyomait is kimutatták a kisbolygóról szerzett mintában.
A számítások szerint erre jelenleg 1 a 83-hoz az esély, ami ilyen méretű aszteroida esetében az egyik legmagasabb valaha.
Az objektumot regisztrálták, aztán gyorsan törölték is a rendszerből.
Vasárnap éri el fényessége csúcspontját a Föld közelében elhaladó Alinda nevű kisbolygó.
A kisbolygó legközelebb 2087. január 25-én kerül hasonlóan közel a Földhöz.
Az MIT kutatói szerint a felfedezés hatására könnyebb lehet majd a bolygónk védelme.
Az objektum az oroszországi Jakutföld felett égett el a légkörben látványos tűzgömböt eredményezve.
Idén ez már a negyedik előrejelzés aszteroida becsapódásáról.
A kutatók a közelmúltban, Kínában fedezték fel a formációt.
Szakértők egy csoportja egy 2022-ben észlelt aszteroida adatait elemezte.
Két hónapon keresztül volt bolygónk társa a most távozó égitest.
Az objektum szerencsére igen kicsi volt, és a légkörben megsemmisült.
Úgy tűnik, a Chicxulub-kráter kialakulásával nagyjából egy időben egy másik becsapódás is történt.
Ezzel már két kísérője is van a Földnek.
A képződmény meteoritok százaival bombázhatta bolygónkat.
Új kísérő égitestünk szeptember 29-én kezd el a Föld mellett haladni.
Sárneczky Krisztiánt a közelmúltban a Nemzetközi Csillagászati Unió tiszteletbeli tagjává választották.
A kanadai férfi egy korábban ismeretlen aszteroidabecsapódás nyomára bukkanhatott.
