Mit keresnek a díszek egy mályinkai homlokzaton? A válasz egyelőre még nem derült ki.
art deco
Harminckét település, hétszáz fotó – ezt ígéri Bolla Zoltán könyve, aminek képanyaga miatt minden magyar építészetrajongó polcán ott a helye.
A Dancing 1925 címmel pénteken nyílt kamaratárlat az Art Deco Budapest című nagykiállítást kíséri.
A Kartács utca 20. 2016-ban, a bontási engedély kiadása után vált műemlékké, a kerület azonban nem áll el a szándékától, és jogi úton próbálja érvényesíteni az akaratát.
A mindkét kezében villámot tartó belvárosi szobor nem épp úgy készült el, ahogyan ma láthatjuk.
Az első világháború olyan globális megrázkódtatás volt a nyugati kultúrának, hogy az újrakezdéshez szükség volt minden fellelhető szépségre, amit a világ adhatott. Így született meg a máig megunhatatlan art deco.
Bár már majd’ száz éve velünk van, az art deco felett mintha nem járna el az idő: időtlenül divatos maradt születése óta minden formájában. Így a luxusékszerekben is máig ez az egyik legnépszerűbb stílus.
A hetven éve elhunyt Kozma Lajos nem csak építészként, de grafikusként és belsőépítészként is jelentős életművet hagyott hátra. Most egy kivételes bútorgarnitúrája került elő a semmiből.
Sem Budapest ostroma, sem a városkép átalakulása, sem a szomszédos stadionok zaja nem tudta kizökkenteni őket.
A francia Art Déco egyik elfeledett csillaga akár hotel, vagy irodaház is lehetne, gazdái azonban sokkal szebb sorsot szántak neki.
Az időutazást sajnos ő sem találta fel, de otthona kapuján belépők máris hetven évet ugranak vissza az időben.
Pedig az eredeti ár még ennél is több lett volna.
Több, mint húsz éven át a Magyar Hiszekegy díszítette egy jókora bérház bejáratait. Ma már senki sem emlékszik rá.
Az asszimilálódó zsidó család gyermekeként 1896-ban született Sajó István tizenévesen inkább vívótehetségéről volt ismert, élete azonban más irányt
A modern európai építészet gyönyörű példáival sűrűn megrakott eritreai főváros nem épp egy tipikus turistacélpont, pedig meglátogatása felér egy időutazással.
Az erőmű legrégebbi épületeinek kapui ritkán nyílnak meg a nagyközönség előtt, pedig falai közt sétálni igazán lebilincselő élmény. Ferencz Zsófi fotói.
Kálnay András és György neve legtöbbünk számára egyáltalán nem cseng ismerősen, de nevüket Buenos Aires-ben óriási tisztelet övezi.
