Egy gyógyszercég vezérigazgatójaként bizonyíthatnak a vállalati karrierre vágyó fiatalok a Mckinsey „CEO of the future" című internetes versenyén. A virtuális stratégiai játék ugródeszka lehet a nemzetközi karrierhez.
állás
Szilencium, imádság, szigorú rendszabályok - a vállalatvezetők a kolostori falak között keresnek átmeneti megnyugvást. Van szerzetes, aki vezetőképző szemináriumot is tart nekik, a Bibliából és a rend életéből merítve példáit.
A magyar netezők szemében még mindig a magasabb fizetés a döntő érv, ami egy új munkahely mellett szól... T-Mobile, Mol, OTP, Matáv, Vodafone – ezek a 2004-es év legjobb munkahelyei, a netezők legalábbis így gondolják.
Az alkalmatlan vezető valóságos csapás. Nemcsak, hogy megkeserítheti a munkatársak mindennapjait, hanem visszavetheti a vállalati eredményeket is, és ezzel akár a vállalat megítélését is jelentősen lerontja.
Az ötven feletti munkavállalók egészségi állapota megfelelő, szakmai tudásuk sem elavult. Mégis, minden ötödik magyar vállalathoz csak akkor vesznek fel 45 feletti jelentkezőt, ha nem találnak fiatalabbat az állásra.
Lassan, de biztosan nő a számítógépen végzett, ellenőrzött és kiértékelt munkaerő-piaci tesztek népszerűsége hazánkban is. Az új típusú eljárás a kiválasztás viszonylagos objektivitását ígéri – nem kevés pénzért.
A sikeres versenyvizsga nem automatikusan jelent állást az unióban. A többszörös túljelentkezés ellenére is bejutott néhány száz magyarnak még sok mindent meg kell tennie, hogy Brüsszelbe kerüljön. És ott sincs vége...
Magyarországon a családtámogató munkahelyek érzelmi oldalát helyezik előtérbe a gazdasági előny helyett – holott Nyugaton ez kemény üzleti érdek, és nem jótékonykodás – derült ki egy felméréséből.
Magyarországon a nők inkább felhasználják nőiségüket a munkahelyen, mint hogy elfogadják a nemi szerepektől független esélyegyenlőséget – derült ki a Nők Lapja Cafe és a Hewitt internetes felméréséből.
Az álláshirdetésekből vagy a munkaköri leírásokból gyakran csak annyi derül ki, hogy megannyi Superman dolgozik a vállalatnál. A személyügyi szakembereknek szinte sehol sem tanítják a pályaismeretet.
Nagy-Britanniában egyre több női vezető perli munkaadóját nemi megkülönböztetés miatt. A kontinensen is megsokasodhatnak az ilyen esetek. Magyarországon sokan félelmükben tűrnek; vagy elmenekülnek.
Magyarországon a sok fiatal felsővezető miatt bedugultak az előrelépés útjai, ezek száma a szervezetek laposodásával amúgy is jelentősen csökkent. A megrekedő vezetők motiválására mégsem figyel a HR szakma.
Kelet-Közép-Európában káosz uralja a szakképzés és a munkahely közötti átmenetet. A fiatalok egyre nagyobb része válik sebezhetővé: fogyasztói, dolgozói, tanulói szerepeik ütköznek egymással.
A legjobb cégeket például a humán erőforrás gazdálkodásuk különbözteti meg a többiektől már Magyarországon is. A felső vezetés és a HR-esek egyre inkább hasonlóan gondolkodnak a humán prioritásokról.
Nehéz a friss diplomások dolga a munkaerőpiacon. Nagyjából mindegyikük ugyanazzal a hátérrel érkezik: egy diploma, kevés szakmai tapasztalat. Nem egyszerű kitűnni a többiek közül és megcsípni egy állást.
Dánia parkokkal teli fővárosában a menetrend szerint járó buszokhoz órát lehet igazítani. A nyugalom mellett a dánoknak a „mindenki egyenlő" elve is fontos: mindenki mindenkit a keresztnevén szólít, és tegez.
Nemcsak annak romlik a teljesítménye, aki mások előítéleteibe ütközik, hanem annak is, aki a sajátjaiba. Az előítélet nem kedvez a kreativitásnak, de pontosságra sarkall, serkenti az analitikus képességeket.
Aknamezőre léphet egy cég: ha a dolgozóinak bizonyos területeken nem biztosítanak kiteljesedési lehetőséget, hamar elvesztik a legjobbakat is. Míg a gyümölcsöskertek pozitívan hatnak az elkötelezettségre.
A munkahelyi pszichoterrornak egyre gyakoribb oka a főnök vagy a munkatársak szadizmusa. Az elnyomott ösztönök immár a munkahelyen is előbújnak: vannak, akik csupán a hatalom fitogtatásáért kínozzák kollégáikat.
A rendszerváltás után a fiatalok egyértelműen a nyertes vagy a vesztes kategóriába sorolhatók. A budapesti nők közül a legtöbben“mintavilágban élő" vesztesek, a “felső nők" jóval kevesebben vannak.
A Barcelona mögött eddig háttérbe szoruló Madrid mind divatosabbá válik, vonzza a külföldieket, a kiállításokat, a kulturális rendezvényeket. A túlzsúfolt város kaotikusságáról a spanyolok maguk tesznek.
A legnagyobb hátrányos helyzetű munkavállalói csoport esélyein akar javítani a kormány által elfogadott program. A vállalakozói támogatáson kívül szakképzést is kínál, a közigazgatásba is igyekszik bevonni a romákat.
A magyarországi kábítószer- és alkoholfogyasztók többsége a felnőttkorú munkavállalók közül kerül ki. Ebben a munkahely gondjai sokszor ugyanakkora szerepet játszanak, mint a magánéletiek.
A hihetetlenül sokszínű és multikulturális Londonban rengeteg stressz érheti azt, aki ott akar dolgozni. Az elviselhetetlen méretű tömeg nyüzsgése az amúgy türelmes bennszülötteket is agresszív városlakókká teszi.
