Pénzügy

EU-alkalmazottak – út a vizsga után

admin
admin

2004. 09. 28. 15:37

A sikeres versenyvizsga nem automatikusan jelent állást az unióban. A többszörös túljelentkezés ellenére is bejutott néhány száz magyarnak még sok mindent meg kell tennie, hogy Brüsszelbe kerüljön. És ott sincs vége...

A több mint tízezer jelentkező közül közel hatszáz magyar előtt csillant meg a hosszabb távra szóló nemzetközi karrier reménye. Nekik sikerült letenniük az úgynevezett versenyvisgát, ami a határozatlan idejű munkaszerződés feltétele az Európai Unió intézményeinél.

De ez után sem dőlhetnek hátra a székükben a bejutott magyarok, mivel így is csak a tartaléklistára kerültek fel. “Sokan azt hiszik, hogy csak várniuk kell, és hamarosan konkrét állásajánlatot kapnak az Unióból. Pedig ha nem aktivizálják magukat, akár évekig vagy egy életen át várhatnak arra az ajánlatra” – osztotta meg a FigyelőNettel tapasztalatait egy már Brüsszelben dolgozó eurokrata, aki kiismeri magát az unió intémézményeinek működésében. Ráadásul a brüsszeli élet is tartogat még egy-két meglepetést a leendő eurokratáknak.







Unatkozó eurokraták
Az Európai Unióhoz csak a legjobbak kerülhetnek be – ez alapvető presztízselv, melyet évtizedek óta alkalmaznak az uniós intézményeknél. Így fodulhatott elő, hogy a mostani versenyvizsgák során nem mindig töltötték fel az előre meghatározott keretet: vagyis nem hagyták jóvá valakinek a versenyvizsgáját csak azért, mert még “befér” a keretbe. Az elitizmus viszont gyakran visszaüt a munka során: az eurokraták közül sokan túlképzettek a nekik felkínált pozícióhoz képest, ezért unatkoznak, és végül otthagyják. Tavaly például 28 embert vettek fel a parlament háttérállományába, akik közül idén heten hagyták ott a jelenlegi munkahelyüket (vagyis 25 százalék).

Csak tudatosan!



Az uniós intézményeknél való elhelyezkedésre igazából azoknak van esélyük, akik a sikeres versenyvizsga után nem várnak az intézmények jelentkezésére, hanem maguk írnak céltudatosan az egyes területek vezetőinek. “A leghatékonyabb, ha valaki az Európai Unió hivatalos honlapját böngészi, rákeres az intézményekre, elolvas minden információt róluk, és átlátja a szervezeti felépítést is – ajánlja az eurokrata. – Ha megtalálja azt az osztályt, ahol szívesen dolgozna, keresse meg a vezetője nevét, róla is tudjon meg minél többet, végül e-mailben küldje el neki a pályázatát.” A közvetlen megkeresés nagyon fontos, ezért egy telefonhívást is megér, hogy a vezető nevét és pontos elérhetőségét megtudja a jelentkező.

Az uniós állásvadászat következő lépése, csakúgy, mint más álláskeresési helyzetben, a legfeljebb egyoldalas motivációs levél megírása. A nyelv lehet az EU hivatalos három főnyelve (angol, francia, német) közül bármelyik, de talán legszerencsésebb angolul fogalmazni a kísérőlevelet. Ebből egyértelműen ki kell derülnie, hogy a jelentkező rajta van az Európai Felvételi Személyzeti Hivatal (EPSO) tartaléklistáján, és hogy milyen típusú versenyvizsgát tett le, vagyis milyen tisztviselői státusz (A, B, C, D, LA) betöltésére jogosult. A klasszikus motivációs levéltől eltérően egy uniós munka megcélzásánál szerencsés, ha valaki leírja, milyen tapasztalatokat szerzett eddig, és természetesen azt is meg kell indokolnia, hogy miért az adott intézménynél és a kiválasztott osztálynál szeretne dolgozni.

Az angol, francia vagy német nyelvű önéletrajzot szintén csatolni kell az elektronikus levélhez. “Az elküldés után a pályázó szinte biztosan számíthat válaszra, ami, ha elutasító is, legalább figyelemfelkeltésre kiváló, hiszen ezek után biztos lehet benne, hogy az adott osztálynál számon fogják tartani, nemcsak egy fantom lesz az amúgy sem naponta forgatott tartaléklistán” – emlete ki az eurokrata.







Ahol a francia kötelező
Az Európai Uniónak két intézménye van, ahova a felvétel egyik feltétele a francia nyelvtudás, e nélkül nem dolgozhat senki a Bíróságnál és a Tanácsnál. Ha valaki ezekhez az intézményekhez szeretne jelentkezni, érdemes az önéletrajzát és a kísérőlevelet francia nyelven írnia.

A siker apró trükkjei



Mivel az egyes uniós intézmények önállóak, és erre nagyon érzékenyek is, a jelentkezőknek érdemes a motivációs levél megírásakor az ott dolgozók önérzetére apellálnia. Vagyis például kihangsúlyozni a többi intézménnyel szembeni előnyeit, különlegességeit, melyek a jelentkező számára külön vonzerőt jelentenek.

Szintén apróság, de érdemes annak a személynek a nemzetiségére is odafigyelni, akinek a jelenkezést küldi az EU-ban dolgozni vágyó. Ha német, francia vagy angol, egyértelműen eldönthető, hogy melyik fő hivatalos nyelvet válassza a három közül. Ha esetleg olyan tagországból származik, amelynek nyelvét szintén beszéli a pályázó, akkor a levél szövegét érdemes azon a nyelven fogalmazni.

Brüsszeli élet – fel kell készülni rá

Az aktív álláskeresés mellett érdemes felkészülni a brüsszeli élet specialitásaira is. Bár az uniós intézmények dolgozói általában kiegyensúlyozottak – még a legtöbbet dolgozó bizottsági alkalmazottak is –, a multikulturális környezet egy-egy kemény nap végén nagyon fárasztó lehet. Egy irodában akár tízféle nemzetből való alkalmazott is dolgozhat együtt, eltérő szokásokkal, ezt pihenten könnyebb tolerálni.

Szintén meglepetésként érheti a most kikerülőket a már Brüsszelben dolgozó magyarok között uralkodó hangulat – hívták fel többen is a figyelmet az eurokraták közül. Hazánk fiai sem mindig segítik egymást, mivel az unióhoz eddig leginkább a rendkívül tudatos karrierépítők kerültek ki.
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.