Szórakozás

Az EU harcol a magyar zenékért is

Az európai kereskedelmi miniszterek zenészek és filmalkotók nyomására úgy döntöttek, leveszik az audiovizuális szektort érintő kérdéseket az USA-val folytatott kereskedelmi tárgyalások napirendjéről. A kulturális élet győzelemként könyveli el a döntést, ami az Artisjus szerint a rádiós magyar zenei kvótákat is megvédheti.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok tárgyalásokba kezdett, hogy a kereskedelmi és befektetési akadályokat lebontsa a gazdaság legszélesebb területén. A megbeszélések célja, hogy könnyebb legyen az áruk és szolgáltatások áramlása a két gazdasági térség között. Ez várhatóan a világ eddigi legnagyobb értékű ilyen megállapodása lesz.

A kulturális élet szereplői az elmúlt hónapokban folyamatosan aggályukat fejezték ki, hogy a tárgyalások a kulturális témákról is folynának. Mint ismert, az EU-ban kvótát alkalmaznak a televízióban az európai filmek védelmében, néhány országban pedig – így 2011 óta Magyarországon is – kvóta védi a nemzeti zenei alkotásokat a rádiókban. A zenészek és filmesek szerint félő, hogy ezek a fontos vívmányok egy ilyen kereskedelmi egyezmény áldozatául esnének.

A művészek ezért online petíciót írtak, amelyet mára több ezer alkotó írt alá egész Európából. Részben ennek, részben az Európai Parlament határozott fellépésének köszönhető, hogy most a kereskedelmi miniszterek is az audiovizuális szektor kizárása mellett döntöttek.

Victor Máté, zeneszerző, az Artisjus elnöke elmondta: „A kulturális sokszínűség az európaiság lényege, itt ez forog kockán. Most sikerült elérnünk, hogy a kulturális kérdéseket kizárják az USA-val folytatott kereskedelmi tárgyalásokból, és ezzel a sikeres magyar zenei kvótákat is megvédte az európai alkotók közössége.”

Az Artisjus adatai szerint a rádiós zenei kvóták bevezetése óta érzékelhetően nőtt a magyar zene belföldi fogyasztása. Különösen a fiatalokat elérő csatornák esetében fontos, hogy lehetőséget kapjanak a magyar zenészek is, és a médiaszabályozás előtt éppen ezeken a területeken állt legrosszabbul a magyar dalok helyzete.

„Jó érzéssel tölt el, hogy az európai zenészek számíthattak a magyar kormány támogatására is: ebben a kérdésben Magyarország a művészek leghangosabb támogatói között volt Franciaország oldalán” – mondta Victor Máté.

A döntés ellenére már felmerült, hogy a tárgyalók mégis keresik az útját annak, hogy kulturális kérdésekben is megkezdhessék a kereskedelmi tárgyalásokat az USA-val. Victor Máté szerint ezért az alkotóknak össze kell fogni: még nem késő, hogy minél több magyar alkotó is aláírja ebben a témában az online petíciót.

A petíció angolul és franciául elérhető ezen a linken.

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – többek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjatkifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő-szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.

Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy tízezer magyar szerző jogait kezeli, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik