Roskó Zoltán, az MLSZ operatív igazgatója a szerdai sajtóbeszélgetésen elsősorban a szövetség pénzügyi támogatási rendszeréről adott tájékoztatást, amelyből kiderült, hogy a szervezetnek a társasági nyereségadó (TAO) bevezetése óta három és félszeresére nőtt a bevétele, így 2011-től már 35 milliárd forintból gazdálkodhatott. Példaként megemlítette, hogy ez az összeg például az olasz élvonalban szereplő AS Roma költségvetéséhez hasonlítható, amely ugyanakkor messze elmarad a nyugati élcsapatokétól.
A felhasználással kapcsolatban kifejtette, a TAO-s pénzek jelentős részét az utánpótlásra, illetve az amatőr labdarúgásra költik, míg az 1,7 milliárd forintos állami támogatást 15 nagyobb sportszervezet, főként az akadémiák között oszlik meg. A tervek szerint a jövőben az is szerepet játszik majd a forráselosztásnál, hogy a belga Double PASS cégre bízott átvilágítás után az egyes utánpótlás-bázisokat milyen kategóriába sorolják.
A Telki edzőközpont is az utóbbi évek MLSZ fejlesztése
Fotó: MTI
Az MLSZ stratégiai célkitűzéseivel kapcsolatban Roskó elmondta, hogy több pontban is, azaz a televíziós jogdíj, tömegesítés, a létesítményfejlesztés, a válogatott mérkőzések nézőszáma és a nemzetközi tornák rendezésének tekintetében túlteljesítette céljait a szervezet, ugyanakkor az eredményesség oldalán egyelőre nem sikerült felmutatni sikereket.
A felnőtt válogatott jelenleg a 43. a világranglistán, az időarányos tervben pedig a 38. hely volt meghatározva, ráadásul nem sikerült kijutnia egyetlen világeseményre sem, holott a célok között az szerepel, hogy 2020-ig két nagy tornán is részt kell vennie.
Erre még az adott időszakig három esélye is lesz a nemzeti csapatnak.
