Ha a klubok nem, akkor előbb utóbb a szurkolók fognak forradalmat csinálni
Fotó: AFP
Szokták mondani, az ország labdarúgásának színvonala hű tükre az ország gazdasági, politikai állapotainak. Na mármost, taljánföldön utóbbi téren nincs minden rendben, erről az elmúlt években eleget olvashattunk. Berlusconi „Forza Italia” mozgalma után gigantikus államadósság maradt, a gazdasági válság, a munkanélküliség dübörög az országban, és kétségtelen tény, az olasz labdarúgás klubszinten sem emlékeztet az ezredfordulós állapotokra.
Emlékeztetőül: a Milan 2003-ban, 2005-ben és 2007-ben, az Inter 2010-ben nyert BL-t, 1998-ban pedig az Európa Liga elődjét, az UEFA-kupát, az olasz csapatok mindemellett rendszeres résztvevői voltak a két nagy torna végjátékának. A válság, az ország morális állapota, az internetes fogadási botrány, amelyben mélyen érintettek az olasz első osztályú csapatok is, a szurkolók brutalizmusa azonban rendkívül agresszív negatív spirál felé tereli az olasz labdarúgást, ami már az eredményekben is látszik.
Aurelio De Laurentiis, a dél-olasz klub, a Napoli vezetőjének kifakadása sem új keletű dolog. Tulajdonképpen csak csatlakozott Antonio Contéhoz, a listavezető Juventus vezetőedzőjéhez, aki a Bayern München elleni két sima 2-0-re elvesztett Bajnokok Ligája-negyeddöntő után osztotta meg véleményét az újságírókkal az olasz futball komoly problémáiról.
Conte – aki maga is érintett volt a bundabotrányban (!) – azt hangsúlyozta, hogy a lemaradás legfőbb oka az anyagi lehetőségek közötti óriási különbségekben van, mivel az olasz csapatok pénzügyi helyzete nem említhető egy lapon az elittel. „Forradalomra van szükségünk, változtatnunk kell, s olyan szabályok szerint dolgoznunk, melyek 2013-ban és nem 1900-ban érvényesek” – írta Twitter-oldalán Laurentiis.
