Az MLSZ szisztematikusan reformálja a futballt. Legutóbb a bajnoki rendszer átalakítása mellett foglalt állást. A változtatás azt jelenti, hogy az eddigi 144 csapat (NB1, 2 x NB2, 6 x NB3 helyett mindössze 80 labdarúgó klub jelenti a magyar futball közvetlen élvonalát. Másképp: eddig megközelítőleg 3168 játékos élt a magyar labdarúgás három osztályából, 2013-tól 1760. Az edzőkről, klubvezetőkről nem is beszélve…
Racionális, logikus döntés, de nyilvánvaló, az MLSZ elnökségi határozata végső soron érdekeket sért. Városok, települések maradnak profi labdarúgás nélkül, rangsorolódnak lejjebb, egzisztenciák szűnnek meg, kerülnek más megitélési, fizetési kategóriába. Leginkább azok az NB2-es klubok járnak rosszul, amelyek 2013-tól bár a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint nem esnének ki, mégis az NB3-ban találják magukat.
Az MLSZ mégis az átalakítás mellet foglalt állást. A döntés miértjéről Kutasi Róbertet, az MLSZ NB2-es bizottságának elnökét faggattuk.
– Az elmúlt évtizedekben létszámát, lebonyolítását tekintve többször oda-vissza alakította át az MLSZ a bajnokságokat. Most éppen miért?
– A cél az, hogy szakmailag és gazdaságilag is szűkítsük a különbséget az NB3, NB2 és az NB1 között. Ennek a legkézenfekvőbb módja a létszámcsökkentés, az egy csoportos második vonal. Magam is ebben a szisztémában játszottam és megerősíthetem, akkor közelebb volt színvonalában a két bajnokság, mint jelenleg.
– Kétségtelen, jelenleg nagy a szakadék.
– Éppen ezért szükséges a meglévő erőforrások koncentrációja. Mert valójában erről van szó. Szakmai, pénzügyi és infrastrukturális koncentrációról.
– A másod és harmadosztályú csapatok fele lejjebb rangsorolódik. Melyik fele?
– Jelenleg elvi döntés született a bajnokságok átszervezéséről. Tavasszal tárgyalja az elnökség a versenykiírást, erre azt követően tudok pontos választ adni. Ugyanakkor három részre oszthatom azokat a legfontosabb tényezőket, amelyeket figyelembe kell vennünk. Az első, hogy az egy csoportos NB2-ben nincs helye az első osztályú klubok második csapatainak. Jelenleg hét ilyen csapat van, tehát gyakorlatilag az NB2-ben nincs szó felezésről. Lokálpatrióta bázisokra, városokra van szüksége a labdarúgásnak. Ahhoz, hogy az NB2 fejlődésnek induljon meg kell teremteni a csapatok gazdasági, infrastrukturális hátterét. Ez a második. Ehhez persze a jelenleginél szigorúbb licence rendszert kell itt is bevezeti. A harmadsorban pedig az NB2-es csapatok utánpótlását kell fejleszteni. Ehhez elengedhetetlennek tartom, hogy másodosztályban ne legyenek légiósok, kötelező legyen minimum két 21 éven aluli játékost játszatni.
– És a harmadosztály?
– A harmadik vonal is erősödni fog. Az akadémiákról kikerülő fiatalok, az NB1-es klubok második csapatai és az egykor még NB2-es klubok mind itt fognak játszani. A harmadosztály vegyes, nyílt versenyrendszer lesz. Itt játszhat majd profi, amatőr egyaránt. Megjegyzem, jelenleg még az NB1 is nyílt versenyrendszerű. 2013-14-es bajnokságtól kizárólag szerződtetett, profi labdarúgók játszhatnak majd az első két osztályban. Megszűnnek a kiskapuk, az amatőr státusz mögé bújtatott és zsebbe fizetett labdarúgók.
– Tisztul a kép. Szépen hangzik. Mi a biztosíték arra, hogy a sok lejjebb rangsorolt csapat sírását követően úgy 2015 magasságában nem lesz újabb átszervezés?
– A legfontosabb különbség az elmúlt évek átszervezései és a mostani között, hogy azok ötletszerűek voltak. Személyes kérésem volt, hogy a döntést előzze meg egyfajta bázispont felállítása. Egy olyan átfogó szakmai, piaci, pénzügyi állapotfelmérés, amely megfelelő alapot biztosít a döntéshez. Ez megvalósult. Az MLSZ összes bizottsága foglalkozott az üggyel és egy mindent átfogó anyag került az elnökség elé.
– Mégis, Ön egy NB2-es klub, a REAC igazgatója. Nem fél attól, hogy 2013-tól már az amatőrök között igazgathat?
– Számomra, NB2-es klubvezető számára is védhető, megalapozott döntés született végre. Klub és személyes érdekektől mentesen. Nincs mese, a Nemzeti Bajnokságoknak vissza kell adni a rangját.
