Két különös népszokás uralja a magyar nyilvánosságot olimpiák idején: az ország egyik fele – közvetlenül azután, hogy rögtönzött szakértőként fölvértezi magát a parádok, riposztok, kokák, vazarik, fórok, kontrák és szélső befutások szókészletével – az aranyakat, érmeket, helyezéseket számolgatja, a másik pedig azon matekozik, melyik helyezést mekkora jutalommal díjazza majd az adófizetők közössége, illetve hogyan aránylik mindez a közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, közösségi közlekedés) jelenleg biztosított általános színvonalához.
A fönti vitában igazságot tenni nem célunk – talán nem is lehet –, egy azonban bizonyos: idén is nyilvánosságra hozták, mennyit ér a magyar államnak egy-egy olimpiai helyezés, érem vagy győzelem.
Tokióhoz képest a gázsi emelkedett, de nem inflációkövetően: míg három éve a japán fővárosban egy olimpiai aranyéremért 50 milliós jutalom járt, addig most az aranyérem tarifája 55 millió. Az ezüstérmes sportolókat csaknem 40 millió forinttal jutalmazza a magyar államháztartás, a bronzéremmel végzők nagyjából 32 milliót kapnak kézhez, de még a nyolcadik helyezésért is jár kicsivel több mint hárommilliós bónusz.
Összehasonlításképp: a brit, a norvég vagy a svéd sportolók semmilyen direkt kompenzációt nem kapnak kézhez az olimpiai eredményeik után, de a sportnagyhatalom Egyesült Államokban is csupán 13 millió forintnak megfelelő dollárt ér az aranyérem (az ezüst nagyjából nyolcmillió, a bronz 5,5 millió forintnyi dollárt kóstál).
