2013 és 2018 között sorozatban hatszor is bronzérmes lett az Érd az NB I-ben, az első nagyobb törés tavaly következett be, amikor a Siófok KC előzni tudott. Igaz, ehhez kellett az is, hogy az érdiek játszottak néhány pocsék meccset a szezon során, kikaptak Vácon és Debrecenben, döntetlent játszottak Békéscsabán, otthon pedig súlyos, 31-24-es vereséget szenvedtek a Kisvárdától.
A negyedik hely után 2019-2020-ban szeretett volna visszakerülni a csapat a dobogóra, ami nem is tűnt lehetetlen vállalkozásnak. A hat légiós – a francia Julie Foggea (francia), Alexandra do Nascimento (brazil), Katarina Krpez-Slezak (szerb), Jovana Kovacevic (szerb), Markéta Jerábková (cseh), Jelena Lavko (szerb) – mellett öt magyar válogatott játékos is akadt a keretben: Janurik Kinga, Szabó Laura, Kiss Nikolett, Kisfaludy Anett és Tóth Gabriella.
Hiába az erős keret, az eddigi 16 fordulóból mindössze tízszer nyert az Érd, miközben
A csapat az 5. helyen áll és csak jobb gólkülönbségével előzi meg a Vácot.
Az éves építményadó kétharmada kézilabdára menne
Ez volt az utolsó csepp a pohárban, a kínos zakót követően szólalt meg először a tavaly októberben a hivatalban lévő fideszes városvezetőt összellenzéki támogatással legyőző Csőzik László polgármester, aki úgy fogalmazott, egy önkormányzat sem bír el ekkora terhet.
„A város csak tavaly 400 milliót költött a csapatra, az idei finanszírozási igény viszont már 700 millió lenne. (A Sport Kft. eddigi összvesztesége 1 milliárd, az adófizetők pénzéből a részére nyújtott, eddig vissza nem fizetett tagi kölcsön mértéke pedig ugyancsak 1 milliárd forint.) Ezt nem engedhetjük meg magunknak, az amúgy is csekély rendelkezésre álló forrás kell az utakra, járdákra és vízelvezetésre. A jövőben az utánpótlás erősítésére összpontosítjuk erőinket, hogy az érdi szülők érdi lányainak szurkolhassunk a lelátókról!”
Csőzik közölte, nem a felnőtt kézilabdacsapat ellehetetlenítése cél, meg kell találni a finanszírozás módját. Azon ugyanis el kell gondolkodni, hogy a város megengedheti-e magának, hogy az éves építményadó kétharmadát kézilabdára költse.
„Szeretnénk, hogy maradjanak a lányok, szeretnénk bennmaradni az NB I-ben, de sajnos nincs arra pénz, hogy több milliós fizetésekkel rendelkező klasszisjátékosokat foglalkoztasson a város. Ezek a lányok is maradhatnak, de nem tudunk a jövőben az értéküknek megfelelő munkabért adni. Ezért a fő irány, hogy az utánpótlást megerősítsük, azt szeretnénk, ha az érdi lányok nevelődhetnének ki és helyben képeznénk ki a leendő felnőtt csapat tagjait” – nyilatkozta az Érd Médiacentrumnak.
Elmondta, hogy jelenleg 2600-an kézilabdáznak az iskolákban és az utánpótláscsapatban, ezt a bázist nem dobják ki az ablakon.
Egyszerűen arról van szó, hogy nem fér bele 700 millió forint az éves költségvetésünkbe. Reálisan, amit kézilabdára tudunk fordítani, az 200-250 millió forint, a többit pedig szponzorok segítségével kell kipótolni
– mondta a polgármester.
A közösségi oldalon mindehhez hozzátette, hogy elődje, T. Mészáros András pontosan tudott arról, hogy „az idén már közel 150 millió áfát kell fizetni (korábban nem kellett), hogy a felére (80 millióval) csökken a kézilabda-szövetségtől kapott reklámbevétel (mint mindenhol amúgy), és hogy a játékosok bérezése további 10-15 százalékkal emelkedik a korábban megkötött szerződések szerint (több mint felük esetében eléri a nettó kétmillió forintot!!!)”, mégsem tett semmit. Csőzik szívesen segítene támogatót keresni az NB I-es csapatnak, legfrissebb bejegyzésében felvetette Mészáros Lőrincnek, hogy szponzorálja a csapatot, ő maga szívesen segít a klubbal való tárgyalások során.
Mekkora az érdi költségvetés?
Tavalyi mérlege még nincs, azt május végéig kell leadni a cégbíróságon, de a megelőző öt év mindegyikében veszteséget termelt a kézilabdacsapatot működtető Érd Sport Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Összesen 692 millió forint mínuszt mutatott ki 2014 és 2018 között, a legjobb évben 71 millió forint veszteség jött össze, tavaly mínusz 115 millióig jutottak. Az árbevétel 2018-ban 470 millió forint volt, ezen felül 134 millió forintot egyéb bevétel címén könyveltek el, ez a bő 600 millió forint messze nem fedezte a kiadásokat, melyek közül a legnagyobb tétel a bérköltség volt 342 millió forinttal, az egyéb személyi jellegű kifizetésekkel és járulékokkal együtt elérte a 423 millió forintot.
A cég kötelezettségei 2018 végére több mint félmilliárd forintra duzzadtak, ebből az éven belüli fizetni való 151 millió, a hosszú lejáratú kötelezettség 384 millió forint volt. Utóbbi megegyezik az érdi önkormányzat által nyújtott tagi kölcsönnel.
Nem hivatalos forrásból úgy tudjuk, az eddigi 600 millió forintos érdi költségvetés 800 millió forintnál is nagyobbra duzzadt, és majdnem duplájára nőne az önkormányzat hozzájárulása a kiadásokhoz. Korábban havi (nettó) 23,5 millió forinttal finanszírozta az önkormányzat a sport Kft. működtetését, és most ez az igény 46 millió forintra nőtt. Korábban a költségek 40 százalékát fedezte az önkormányzat, 60 százaléka érkezett külső forrásból (azaz a Szerencsejáték Zrt.-től, taóból, illetve egyéb forrásból), most durván megfordulna az arány.
A csapat egyelőre nem nyilatkozik
Az eset kapcsán megkerestük az érdi kézilabdaklubot, hogy megtudakoljuk, hogyan reagálnak Csőzik polgármester szavaira, kaptak-e bármilyen hivatalos levelet az önkormányzattól ezzel kapcsolatosan, és van-e B-tervük a kiesett pénzt illetően.
Az Érdi Sport Kft. részéről Karlóczy Norbert és Karlóczy Edina írásban a következőket válaszolta:
A csapat részéről jelenleg nem kívánunk élni a riport lehetőségével, az egyeztetések után szeretnénk elmondani véleményünket a kialakult helyzetről. Hivatalos közleményünk a napokban várható. Megértésüket köszönjük!
Nemzetközi kudarcok
A kialakult helyzet megosztotta a helyi közvéleményt is, a polgármester lépésének akadnak támogatói és bírálói is. Ami érdekes, hogy sokan felteszik a kérdést: egy edzőváltással esetleg nem lehetett volna orvosolni a helyzetet, ezzel együtt a játék minőségét és a játékoskeret összetételét? Tíz év alatt megfáradhatott a munkakapcsolat Szabó Edina és a klub között – ha már néhány gyengébb eredmény nem tudta megingatni a pozícióját, ez indok lehetett volna a vérfrissítésre.
Szabó 2010-ben vette át az irányítást, vele játszotta első NB I-es szezonját a csapat, amely első nekifutásra a kilencedik lett, azaz bennmaradt az élvonalban. Ezután fokozatosan lépdelt előre az Érd, először 2013-ban lett bronzérmes a bajnokságban, összesen pedig hat alkalommal végzett harmadik helyen Szabó Edinával a kispadon. Összejött mellette két kupadöntő, nemzetközi szinten pedig egyértelműen a 2014-es EHF-kupaelődöntő volt a legjobb szereplés.
Egyre sűrűbben csúszik be azonban egy-egy kínosabb bajnoki eredmény, és bizony a nemzetközi porondon is akadtak furcsa eredmények az évek során. A 2012-13-as idényben a csapat a hazai hatgólos előnyt (37-31) nem bírta megtartani, és 32-26-ra kikapott, végül idegenben szerzett kevesebb góllal kiesett a Metz ellen az EHF-kupából. De ezt még lehetett azzal magyarázni, hogy az erős francia ellenfél végül meg sem állt a fináléig. 2014 februárjában a KEK-nyolcaddöntő első mérkőzésén kilenc góllal, 32-23-ra verte a Buxtehuder SV csapatát, de a németországi visszavágón 31-22-re kikapott és kiesett. 2017 novemberében a tíz gól sem volt elég, a csapat az EHF-kupa 3. fordulójában 31-21-re győzött itthon, azonban a francia Issy Paris vendégeként 31-20-ra kikapott és kiesett.
Tavaly a norvég Storhamar (29-28; 27-32) ugyanabban a szakaszban jelentett megoldhatatlan feladatot. Most a csoportkörig sikerült eljutni, de a két győzelem, két döntetlen, két vereség csak a harmadik helyhez volt elég. Pedig az utolsó fordulóban az a Gloria Bistrita volt az ellenfél, amely eleve a Brassó kizárása miatt ugrott be a sorozatba, az Érd pedig otthon játszhatott a továbbjutásért. A győzelemmel ez sikerülhetett volna, azonban Valentina Ardena-Elisei egy másodperccel a meccs vége előtt döntetlenre mentettet a mérkőzést, a 24-24 az érdiek búcsúját jelentette.
Kiemelt fotó: Facebook/Érd Handball
