Szégyenfolt esett a magyar tenisz hírnevén, ugyanis szűk három héttel a rajt előtt törölték a WTA naptárából a februári, magyarországi női tenisztornát, a Hungarian Ladies Opent. Pedig a profi versenyeket szervező nemzetközi szervezet befogadta a nevezéseket – köztük a párosban legutóbb Kristina Mladenoviccsal az Australian Opent megnyerő Babos Tímeáét –, több játékos is megvette a repülőjegyét és lefoglalta a szállását, mire kiderült, hogy sem Budapesten, sem Debrecenben nem lehet megrendezni az eseményt.
Ketten, kétféleképpen próbálták megmagyarázni a történteket.
- A Magyar Tenisz Szövetség közleményében úgy fogalmazott, az vezetett ide, hogy „Márky Jenő, a Hungarian Grand Prix torna jogtulajdonosa megvezette a kormányt, mert tavaly tavasszal úgy tett vállalást a versenyének Bukarestből Budapestre hozataláról, hogy arra semmilyen előzetes jóváhagyása nem volt az erről a végső döntést hozó nemzetközi szervezettől, a WTA-tól.”
- A nyári verseny jogtulajdonosa, Márky Jenő ezzel szemben azt írta: „Richter Attila, a Magyar Tenisz Szövetség főtitkára a teljes felelőse a kialakult helyzetnek, hazárdjátékot játszott és elbukott, mert előre megtervezve arra számított, hogy az államot rá tudja kényszeríteni a 1043/2019 (II.18) számú kormányhatározat visszavonására és a támogatási összeg átcsoportosítására a februári eseménye megrendezésére.”
Az említett kormányhatározat valójában kivette a marsallbotot a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) kezéből a hazai tenisztornák rendezését illetően, és ismét Márkyt hozta helyzetbe, aki 1996 és 2013 között rendezett WTA-tornát a Római Teniszakadémián, majd miután összekülönbözött a hazai szövetséggel, Bukarestbe költöztette át a versenyt. Ez azt jelentette, hogy a kormány a jövőben nem a szövetség által 2017 és 2019 között megrendezett Hungarian Ladies Opent támogatja, hanem a Márky-féle júliusi Hungarian Grand Prix hazahozatalához és megrendezéséhez biztosít kormánygaranciát.
A 24.hu birtokába került dokumentum szerint a WTA vezetése január 12-én kelt levelében arról tájékoztatta a Hungarian Ladies Open amerikai jogtulajdonosát, hogy tudomásul vette: „A 2020-2021-2022-es időszakra is rendelkeznek a magyarországi torna jogtulajdonával, és a versenyt e három évben a Magyar Tenisz Szövetség rendezi meg.”
Már az is furcsa, hogy a február 17-én kezdődő verseny előtt egy hónappal hagyja helyben a versenyrendező kilétét a WTA úgy, hogy még jóváhagyott helyszíne sincs a versenynek, de mindebből arra lehet következtetni, hogy
A fentiek megerősítése vagy cáfolata érdekében írásban fordultunk az MTSZ-hez, de választ nem kaptunk. Ezért telefonon is megkerestük a szövetség alelnökét azzal a kérdéssel, hogy az elnökség rendelkezik-e olyan határozattal, amelyben bármilyen kötelezettséget vállalt a WTA-tornával kapcsolatban. Bohács Zsolt azt mondta, nincs információja erről.
A WTA leveléből az is kiderül, hogy szabályzat szerint a magyarországi WTA-torna minden joga, kötelezettsége, így az elmaradás okán a felelőssége is azé, aki megrendezi.
Az amerikai jogtulajdonú torna rendezési költsége, pénzdíja – ami az idei évtől 270 ezer dollárra emelkedett –, továbbá a jogtulajdonosoknak fizetendő jogdíj összege forrásaink szerint legalább 300 millió forint körüli összeg lehet. Ha ez így van, akkor a három évre szóló, ezek szerint úgy 900 milliós kötelezettségvállalás elég ambiciózus ahhoz képest, hogy az állam nem támogatja eseményt, és az MTSZ több száz milliós adósságállományt görget maga előtt.
A szövetség ugyanis lényegében fizetésképtelen. Ebben az a birtokunkba került kérelem is megerősít minket, amelyben a szövetség elnöke, Szűcs Lajos fideszes országgyűlési képviselő tájékoztatja a kormány sportállamtitkárságát egy másik esemény, a férfi Davis Kupa világcsoportjába jutásért folyó párharc márciusi megrendezése körüli nehézségekről. Az MTSZ elnöke a belgák elleni összecsapás előtt egy hónappal kelt levelében azt írta Szabó Tünde államtitkárnak:
Kormányzati támogatás híján lehetetlen megrendeznünk az eseményt.
Ez azért érdekes, mert ha csak az elmúlt évek közhasznúsági jelentéseit nézzük, úgy a szövetség 2016-ban 2,26 milliárd forint, 2017-ben 3,74 milliárd forint éves árbevételt könyvelt el. A 2018-as beszámoló nem elérhető a honlapon. Az egyéni sportágakat nézve ezzel a tenisz a top3-ban van, és az összeg arra mindenképp elegendő, hogy a válogatott – a szövetségi alapfeladatok közé tartozó – versenyeztetésére forrást biztosítson. Különösen úgy, hogy a Davis Kupában az ellenfél maga állja az utazási és szállásköltségeit, az ITF pedig 225 ezer dollárt fizet a szövetségnek, így a jegyeladással együtt a bevétel megközelítheti a 120 millió forintot.
Valaki Orbánra hivatkozva blöffölt
Birtokunkba került két másik WTA-levél is. Az egyikben a nemzetközi szervezet január végén a nevezésüket leadó, de a versenyhelyszínről, a részletekről mit sem tudó, ezért egyre türelmetlenebb teniszezőknek azt írja:
Dolgozunk a helyzet megoldásán és jelenleg a végső döntésre várunk Magyarország miniszterelnökétől.
A WTA aligha találta ki saját kútfőből, hogy Orbán Viktor személyesen foglalkozik a Hungarian Ladies Open ügyes-bajos dolgaival, valószínűbb, hogy valaki Magyarországról sugallta ezt nekik.
A másikban a nemzetközi szövetség január 14-én arra hivatkozva utasította el Márky Jenő helyszín-áthelyezési kérelmét (Bukarestből Budapestre), hogy
- az amerikai jogtulajdonos bemutatta nekik azt a dokumentumot, amelyben a magyar kormány támogatásáról biztosította az IMG budapesti rendezvényét, ezért szabályai szerint a WTA nem támogathat ezen a területen másik ugyanolyan versenyt,
- illetve hogy ugyan az idei torna Debrecenben lesz, de az IMG, a Magyar Tenisz Szövetség és a korábbi helyszín, a BOK-központ is elkötelezte magát a Hungarian Ladies Open megrendezésére 2021-től Budapesten.
A WTA által leírt állítások azért megdöbbentőek, mert – ahogy említettük – a kormány tavalyi határozatában kimondta, hogy a jövőben nem a februári tornát támogatja, hanem Márky Jenő versenyének hazai megrendezését. Ha a WTA pontosan számol be a történtekről, akkor
Steve Simont, a WTA igazgatóját ezért a következő kérdésekkel kerestük meg:
- A WTA milyen információ alapján gondolta, hogy Magyarországon a miniszterelnök dönt egy WTA-torna sorsáról?
- Igaz-e az információnk, amely szerint a Hungarian Ladies Open jogtulajdonosa és a Magyar Tenisz Szövetség szerződést kötött a torna 2020-as debreceni és 2021-22-es budapesti megrendezéséről? Ha igen, ki írta ezt alá?
- Mutattak-e be neki vagy a WTA bármely munkatársának olyan dokumentumot, amely azt bizonyította, hogy a Magyar Tenisz Szövetség rendelkezik a kormány pénzügyi garanciájával ezekre a versenyekre? Ha igen, ki mutatta be és ki írta alá a dokumentumot?
- A februári torna elmaradása milyen büntetéssel jár, milyen következményei vannak a jogtulajdonosra, illetve a Magyar Tenisz Szövetségre nézve?
Amy Binder, a WTA globális kommunikációért felelős elnökhelyettese válaszolt. Azt írta:
Sajnálatos, hogy az idei februári torna elmaradt, ugyanakkor nagyra értékeljük azt a tényt, hogy a miniszterelnök és hivatala időt szentelt a kialakult helyzet áttekintésére. Jelenleg nincs további észrevételünk a témával kapcsolatban.
Ami tény, hogy 2011. júniusi főtitkári kinevezése óta kizárólag Richter Attila és Tamás Krisztina médiaigazgató képviseli az ITF, a WTA és az ATP felé a magyar szövetségi érdekeket. Tamás Krisztina ugyanakkor 2019 szeptembere óta nem áll az MTSZ-szel sem alkalmazotti, sem megbízási jogviszonyban. Azt, hogy január elején az amerikai jogtulajdonos és a szövetség nevében Richter Attila tárgyalt a torna lehetséges magyarországi helyszíneivel, azt a Győri Audi Aréna, majd a debreceni Főnix Csarnok üzemeltetője is megerősítette korábban lapunknak.
Az elmúlt években azt a látszatot kelthette, hogy szinte bármekkora összegű állami támogatást képes elintézni, így simán megszerzi 2020. februári tornára is a szükséges kormánygaranciát, a rendezéshez szükséges helyszínt és a forrást is. Nem érdemtelenül alakulhatott ki ez a látszat Richterről, végül is éveken át – a Wimbledon Series füvespályás torna Budapestre hozatala kivételével – sikerrel járt, még a FED Kupa három év alatt 21 milliárd forintra rúgó megrendezését is ügyesen eladta a szövetség a magyar államnak, így áprilisban akár Serena Williams is pályára léphet Budapesten.
A februári Hungarian Ladies Open kapcsán viszont a szövetség itthon az elmúlt tíz hónapban folyamatosan azt kommunikálta, hogy se pénze, se akarata nincs a torna újbóli megrendezéséhez. Ennek ellenére tárgyalt az érdekében itthon és külföldön is, számítása azonban ezúttal nem jött be: nem kapott extra állami forrást, a torna pedig elmaradt. Az viszont továbbra is kérdés, hogy pontosan mi állt a jogtulajdonosnak és a WTA-nak bemutatott dokumentumokban, azaz ki és mi alapján kerekített nem létező kormánygaranciát a verseny megrendezése mögé.
Lesz magyar WTA-verseny vagy sem?
A magyar női teniszezőknek egyetlen reménysugara maradt arra, hogy a jövőben viszonylag könnyen szabadkártyát kapjanak egy-egy hazai rendezésű 250-es tornára, illetve annak selejtezőjére. A WTA az amerikai jogtulajdonosnak írt január 12-i levelében megerősíti,
a verseny a 2020-2022 közötti időszakban az egyetlen WTA-torna marad Magyarországon, hacsak ez idő alatt a WTA engedélyével a jogtulajdonos el nem viszi máshová, illetve a verseny a szabályoknak megfelelően minden évben megrendezésre kerül.
Mivel idén februárban a Hungarian Ladies Open hivatalosan is elmarad, az amerikai jogtulajdonos és a rendező, a Magyar Tenisz Szövetség nem tett eleget a kitétel második részének. Így Márky Jenőnek újra esélye nyílhat beadni a júliusi salakpályás WTA-verseny helyszín-áthelyezési kérelmét, pontosabban eséllyel fellebbezheti meg a WTA január 14-i elutasító határozatát.
Kiemelt kép: Attila Kisbenedek / AFP
