Sport téli olimpia 2018

Tettek arról a magyar gyorskorisok, hogy az egész ország megtanulja a nevüket

Történelmi magyar győzelem született a phjongcshangi téli olimpián, ugyanis a Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang, Liu Shaolin Sándor összetételű rövidpályás gyorskorcsolyaváltó megnyerte Magyarország első aranyérmét a téli játékok során.

1980 után volt ismét magyar dobogós, a fiatalabbik Liu-testvér pedig a legfiatalabb magyar férfi olimpiai bajnok lett 19 évesen.

Bár előzetesen a közvélemény és a szakma is éremben bízott a 2018-as olimpia előtt, a rövidpályás gyorskorcsolya pont az a sportág, amelyben tényleg nem lehet biztosra menni. Már csak emiatt is nagy szó ez az aranyérem, úgy meg pláne, ha megnézzük, honnan hova jutott a sportág Magyarországon az elmúlt alig több, mint 30 évben.

„Úgy készültem a verseny előtt, hogy mindegy hol végzünk, sírni fogok"
A történelmi aranyérmet szerző négyes még nem fogta fel, mit tett.

Két sportoló, egy pár korcsolya

Bár gyorskorcsolyázni már a XIX. században elkezdtek a magyarok, a rövidpályás verziót 1985 óta űzzük. Ami rá két évre történt, az hűen tükrözi a kezdeteket:

egy hollandiai versenyre Simó Ferenc és Botos Eszter egy pár korcsolyával utazott ki, azt cserélgették a versenyszámok között.

Nem sokkal később a szövetség már rendes korcsolyákat osztott szét a vidéki műhelyek között, fejlődött is a sportág, de az igazi áttörést a kétezres évek hozta meg. A 2006-os torinói olimpián már ott volt a most aranyérmes – és még mindig csak 28 éves – Knoch Viktor, aki 1500-on lett ötödik és ezzel a sportág történetének első magyar olimpiai pontszerzője lett. Ugyanezen a távon a nőknél Huszár Erika egy negyedik helyet szállított. 1948 után volt ismét két magyar pontszerző egy téli olimpián.

A pécsi Knoch bátyja, Balázs is rótta a köröket a jégpályán, Viktor pedig már hétéves korától gyorskorcsolyázik úgyhogy elég nagy rálátása van arra, mik a mostani siker alapjai. Még a Dél-Koreába való elutazás előtt adott interjút a Magyar Nemzetnek, ebben beszélt az igazi áttörésről, amit szerinte az jelentett, hogy

a gyorskori bekerült a kiemelt sportágak közé 2012-ben.

Ő például a torinói pontszerzésért kapott négymillió forintot, de elég nagynak érezte a kontrasztot ahhoz képest, hogy közben nem volt ösztöndíjas. Jó darabig a szülei finanszírozták a versenyzői pályafutását.

Gyakorlatilag állandóan csak utánpótlást építettünk, mert szinte mindenki abbahagyta 24 évesen. Szerencsére ez megváltozott, mi vagyunk az első generáció, amelynek tagjai harminchoz közelítve is aktívak

– mondta Knoch, aki a váltóval volt már világ- és Európa-bajnoki ezüst- és bronzérmes, Universiade- és Világkupa-győztes is.

Igazi vegyes csapat a magyar

Míg Knoch Viktor számára mondhatni egyértelmű volt, hogy gyorskorcsolyázni fog, addig a 2018-as aranycsapat többi tagja innen-onnan érkezett.

  • A Liu testvérek – akiknek édesapja kínai, édesanyja pedig magyar, mindketten Budapesten születtek – például úsztak, de a klóros vízzel gondjaik akadtak. Kínai édesapjuk azt szerette volna, ha zongoráznak, de Liu Shaolin erre azt mondta egy korábbi interjúban a vs.hu-nak, hogy nem bír túl sokáig egy helyben ülni. Aztán 2005-ben kipróbálták a gyorskorit és ottragadtak a pályán.
  • A 23 éves Burján Csaba jégkorongozott Pécsen, amikor egy edző felfigyelt a tehetségére és átcsábította a gyorskorisok közé.

Sokszínűek vagyunk, valaki ebben, valaki abban jó, ráadásul a csapat hangulata, lelke teljesen más, mint mondjuk egy ázsiai válogatottnál. Ők inkább egymás ellenfelei, mi tényleg csapattársak vagyunk

mondta a 2016-os sportévkönyvben megjelent interjúban Liu Shaolin, aki összesen egy évet élt Kínában, ott sajátított el taktikai és technikai elemeket.

Taroltak a magyar gyorskorisok

A mostani olimpián egytől egyig a gyorskorisok szállították a pontszerző helyeket: a fiúk aranyérme mellett a női váltó negyedik lett, Liu Shaolin Sándor 500-on és 1500-on ötödik, Jászapáti Petra pedig hatodikként zárt 1500 méteren.

Kell egy jó edző

2012-ben érkezett Magyarországra Zhang Jing, akit sokan csak Linának hívnak. Ő volt az, aki a tehetséges magyar fiatalokból érett sportolókat faragott, így a 2010-es években a középmezőnyből folyamatosan kapaszkodott fel az élbolyhoz a magyar gyorskorcsolya, mind a lányoknál, mind a fiúknál.

Először is a technikájukon javítottam, korábban nem fordítottak nagy figyelmet erre. Ezt követően megmutattam nekik, hogyan versenyezzenek. Az utóbbi évek nagy viadalain nem igazán tudták, hogyan korcsolyázzanak a nagy téttel bíró futamokon

– mondta még egy 2014-es interjúban a kínai szakember, aki az utánpótlásért is felel a Magyar Korcsolyázók Országos Szövetségénél (MOKSZ).

Az utolsó pillanatban lett meg a kvóta

Megvoltak a tehetségek, egy jó edző és a támogatás, szép sorban érkeztek az eredmények is. Az elmúlt években már gyakorlatilag az meglepetés, ha a férfi gyorskorisok mezőnyében nincs magyar a dobogón. A csúcs eddig a 2016-os világbajnokság volt, amelyen Liu Shaolin 500 méteren aranyérmes volt (összetettben pedig harmadik), testvére pedig ugyanebben a számban elvitte a bronzot.

Az olimpia közeledtével mindenki arról beszélt, hogy Phjongcshangban a magyar korcsolyázók érmet/érmeket fognak nyerni, de a 2017-ben vb-harmadik férfiváltónak a kijutás miatt is izgulni kellett.

Az utolsó Vk-versenyen ugyanis kizárták őket az elődöntőben.

Így azért kellett szurkolni Szöulban, hogy a kazahok ne legyenek dobogósok az A döntőben. Jól kezdett Kazahsztán, de a célba már ötödikként értek be, a magyar váltó megmenekült.

Sokáig nem is néztem a döntőt, mert nem bíztam a fair versenyzésben, mivel mi sokkal veszélyesebbek vagyunk a riválisokra, mint a kazahok. Csak a futam végére mentem vissza a csarnokba. A vége után gratuláltam az ellenfeleknek, hogy mindenki sportszerűen versenyzett

– mondta akkor Bánhidi Ákos csapatmenedzser.

190 milliót korcsolyáztak össze a rövidpályások
Nyolcan, összesen persze. Megérdemlik!

A többi pedig már történelem: a magyar férfiváltó kijutott az olimpiára, ott magabiztosan bejutott a döntőbe, a fináléban pedig végig okosan versenyezve, a végén két nagyszerű váltást bemutatva, olimpiai csúcsot jelentő 6:31.971-es idővel megnyerte az aranyérmet a kínaiak, a kanadaiak és a dél-koreaiak előtt.

https://www.facebook.com/EurosportHU/videos/1192354207565517/

Nem kell, hogy egy egész ország ismerjen, elég, ha méltó helyére kerül a gyorskorcsolyázás

– mondta Liu Shaolin a sportévkönyvben azzal kapcsolatban, hogy a világbajnoki címe ellenére sem tudták sokan, kicsoda is ő.

2018. február 22. után kijelenthetjük: Magyarországon mindenki tudja, ki Liu Shaolin Sándor, Liu Shaoang, Knoch Viktor és Burján Csaba. Az első magyar téli olimpiai aranyérem nyertesei.

Az aranyérmes magyar csapat tagjai

Burján Csaba:
Születési hely és idő: Pécs, 1994. szeptember 27.
Magasság/testsúly: 182 cm/79 kg
Klubja: Pécsi Sport Nonprofit Zrt.
Olimpiai eredményei: 1. (5000 m váltó, 2018), 30. (1500 m, 2018)
További legjobb eredményei: vb-ezüstérmes (váltó – 2015), vb-bronzérmes (váltó – 2017), 2x Eb-ezüstérmes (váltó – 2015, 2016), 2x Eb-bronzérmes (váltó – 2013, 2018), Universiade-bajnok (váltó – 2013)


Knoch Viktor:
Születési hely és idő: Pécs, 1989. december 12.
Magasság/testsúly: 180 cm/80 kg
Klubja: Pécsi Sport Nonprofit Zrt.
Olimpiai eredményei: 1. (5000 m váltó, 2018), 5. (1500 m, 2006), 12. (500 m, 2014), 18. (1000 m, 2014), 21. (1000 m, 2010), 25. (500 m, 2010), 28. (500 m, 2018), 30. (1500 m, 2010), 34. (1500 m, 2014)
További legjobb eredményei: vb-ezüstérmes (váltó – 2015), vb-bronzérmes (váltó – 2017), 3x Eb-ezüstérmes (váltó – 2007, 2015, 2016), 3x Eb-bronzérmes (váltó – 2009, 2013, 2018), Universiade-bajnok (váltó – 2013)


Liu Shaoang:
Születési hely és idő: Budapest, 1998. március 13.
Magasság/testsúly: 181 cm/78 kg
Klubja: MTK Budapest
Olimpiai eredményei: 1. (5000 m váltó, 2018), 19. (500 m, 2018), 20. (1500 m, 2018)
További legjobb eredményei: 3x vb-ezüstérmes (1000 m – 2017, 1500 m – 2016, váltó – 2015), 2x vb-bronzérmes (500 m – 2016, váltó – 2017), 4x Eb-ezüstérmes (1000 m – 2017, 1500 m – 2017, váltó – 2015, 2016), Eb-bronzérmes (váltó – 2018) vk-győztes (1000 m – 2016/17) junior világbajnok (minden egyéni számban – 2017)


Liu Shaolin Sándor:
Születési hely és idő: Budapest, 1995. november 20.
Magasság/testsúly: 183 cm/80 kg
Klubja: MTK Budapest
Olimpiai eredményei: 1. (5000 m váltó, 2018), 5. (500 m, 2018), 5. (1500 m, 2018), 8. (1000 m, 2018), 16. (1000 m, 2014), 18. (500 m, 2014), 20. (1500 m, 2014)
További legjobb eredményei: világbajnok (500 m – 2016), 2x vb-ezüstérmes (500 m – 2015, váltó – 2015), 2x vb-bronzérmes (összetett – 2016, váltó – 2017), Európa-bajnok (1000 m – 2017), 6x Eb-ezüstérmes (1000 m – 2016, 1500 m – 2016, összetett – 2016, 2017, váltó – 2015, 2016), 2x Eb-bronzérmes (váltó – 2013, 2018), vk-győztes (1000 m – 2017/18)

Kiemelt kép: MTI/Czeglédi Zsolt

Ajánlott videó

Olvasói sztorik