Poszt ITT
Bad Staffelstein, 2015. szeptember 23.
A bajor konzervatív kormánypárt, a keresztényszociális Unió, a CSU tartományi frakciójának ülésén részt vevő Orbán Viktor miniszterelnök a Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnökkel tartott sajtóértekezletén a banzi kolostorban, Bad Staffelsteinban 2015. szeptember 23-án. Orbán Viktor Seehofer meghívására felszólalt a frakcióülésen a Hans Seidel Alapítvány tulajdonában lévő egykori kolostorban. (MTI/AP/Matthias Schrader)

Orbán Viktor mostantól nem az Európai Unió hőse

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

¯\_(ツ)_/¯. 2015. 09. 24. 18:02

Orbán Viktor már nem hős az Európai Unióban. Nem lehet valaki hős akkor, ha mindenki pont úgy gondolkodik, ahogy ő. A tegnapi EU-csúcs nagy tanulsága az, hogy a pillanatnyi megenyhülés után mindenki lelkesen visszalépett oda, ahol Orbán Viktor eddig állt. (Képzavar.)

A csúcs nagy része arról szólt, hogyan lehetne az unión kívül tartani menekülteket. Most már csak a hogyan volt a kérdés, nem az, hogy egyáltalán kint kell-e őket tartani. Alig pár hete a magyar miniszterelnök még legalább Európa leglenézettebb vezetője volt azért, mert le akarta zárni a magyar – és uniós – határt a menekültek előtt.

Kezeljük, csak ne itt

Görögországban és Olaszországban létrejönnek a hot spotok, ahol a mostaninál sokkal hatékonyabban lehet majd regisztrálni a menekülteket. Ráadásul szét is szeretnék választani őket, menekültekre és gazdasági bevándorlókra. A szírek például menekültek. Mindenki más gazdasági bevándorló.

A menekültválságot leginkább a Közel-Keleten és a Balkánon szeretné kezelni az EU. Komoly forrásokat adunk egy rakás országnak, hogy a menekültek el se induljanak, vagy ha elindulnak, ne érjenek el az EU határáig. Azt szeretnénk, ha pont annyival lenne jobb a helyzet a Szíriával szomszédos országokban, hogy már ne érje meg a halált kockáztatva átkelni a Földközi-tengeren.

MYTILENE, GREECE - SEPTEMBER 24: Two girls step from a deflated dinghy as refugees and migrants arrive ashore on the Greek island of Lesbos from Turkey as they journey into Europe on September 24, 2015 in Lesbos, Greece. Migrants continue to make the dangerous sea crossing ahead of the onset of Autumnal weather.  (Photo by Pierre Crom/Getty Images)
Fotó: Europress/Getty Images/Pierre Crom

Előre tudta

Már a gazdasági bevándorlózásból is kiderül, mekkorát fordult az EU. Amikor ugyanezt Orbán Viktor kezdte el mondani, a nyugati és magyar sajtó még eltartott kisujjal gépelte be a mondatait. Orbán hat pontjából, amit el szeretett volna fogadtatni Brüsszelben, csak egyet nem sikerült. Az uniót nem közösen fogjuk megvédeni Görögországban.

Az egészben a legérdekesebb, hogy Orbán erre előre számított, márciusban ő maga mondta ezt egy külpolitikai újságíróknak szervezett háttérbeszélgetésen, nagyon régóta az első ilyenen. Egészen pontosan azt mondta, a németek kiszámolták, mennyibe kerül egy bevándorló ellátása Németországban, és mennyibe, ha a határokon kívül tartjuk őket. Az utóbbi egyértelműen sokkal olcsóbb, mint az előbbi.

Megúszni a menekülteket

A németek tehát már a menekültválság előtt arról beszéltek, hogyan lehetne megúszni azt. Aztán jött egy néhány hétig tartó altruista vonal, ahol a tengerbe fulladt menekültek okozta traumától megpuhult német szívek elkezdtek mindenkit befogadni. De amikor annyian jöttek, hogy már konkrétan foglalkozni kellett volna a dologgal, bezárták az ajtókat.

Onnantól kezdve, hogy kicsit kényelmetlen lett a menekültekkel foglalkozni, mindenki elkezdett úgy gondolkodni, mint Orbán. Mostanra pedig tényleg nincs sok különbség abban, ahogy a magyar miniszterelnök kezelné a migránsokat, meg abban, ahogy mindenki más.

Orbán pont ezért nem lehet már hős végvári vezér. Azt csak dacosan lehet csinálni, egyszerre harcolva a menekültekkel és az unióval, mert nem értik meg a problémát.

Most már mindenki megérti. A következő időszakban a frontvonal Magyarországtól Törökországig tolódik majd, a Balkánon keresztül. Az Európai Unió hőse, végvári vitéze pedig Erdogan török elnök lehet majd, nem Orbán Viktor.

A menekültválság kapcsán egyébként alapvetően kétfelé szakadt a társadalom. Legalábbis ezt szereti hangoztatni a harmadik fél. Azt szokás mondani, hogy vannak, akik szerint ne jöjjön ide senki, és vannak, akik bárkit befogadnának.

Objektív távolságtartás

És van egy harmadik, objektív távolságtartásra berendezkedett álláspont, amit többnyire politológusok, újságírók és megmondóemberek húztak magukra. Szerintük a senki ne jöjjön álláspont elvetendő, mert alapvetően rasszista, de a pragmatikus húzásait azért érdemes megvizsgálni. A mindenki jöjjön álláspont szintén elvetendő, mert egyrészt túl megengedő, másrészt nem vállal fel semmilyen kritikát a menekültekkel szemben.

Utóbbiba szokták sorolni azokat is, akik szerint a menekültválság messze nem akkora probléma, mint amekkorának láttatjuk. Illetve nem is az, hogy nem probléma, de sokkal inkább politikai, mint társadalmi, háborús, kulturális, vagy egyéb.

TOVARNIK, CROATIA - SEPTEMBER 18:  A man gestures with a water bottle as migrants wait to board busses at Tovarnik railway station following crossing from Serbia on September 18, 2015 in Tovarnik, Croatia. Officials are saying that they had no choice than to close eight road border crossings yesterday after more than 11,000 people entered the country since Hungary fenced off its border with Serbia earlier this week.  (Photo by Jeff J Mitchell/Getty Images)
Fotó: Europress/Getty Images/Jeff J Mitchell

Kitántorgás

Ahhoz, hogy ezt az álláspontot valamennyire megértsük, kifejezetten érdemes felidézni a nagy kitántorgás korát, amikor pár éven belül csak Magyarországról másfél millióan, Európából több millióan menekültek az Egyesült Államokba. Homogén, de a többségi Amerikától eltérő kultúrájú csoport volt az – nagyrészt katolikusok, nem protestánsok, egymást gyűlölni pedig igazán csak ugyanazon vallás két csoportja tudja.

A nagy kitántorgás nem az Egyesült Államok kulturális összeomlását és teljes pusztulását hozta, hanem a nyugati világ egyik legszorgalmasabb, leggyümölcsözőbb időszakát, egyben legnagyobb fejlődését, amikor Amerika középhatalomból a két világhatalom egyike, majd az egyetlen valódi világhatalom lett.  Az akkori Egyesült Államokba körülbelül annyi bevándorló – képzettek és képzetlenek – érkezett a századforduló környékén, mint most Európába. A különbség annyi, hogy az akkori Egyesült Államok harmad akkora volt, mint most Európa. Ráadásul a gazdasági érdekeink is azt diktálják, hogy mi is ilyenek legyünk. 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.