Jóhiszemű naivitásra van szükség ahhoz, hogy elhiggyük, az RTL Klub magától olyan tényfeltáró marad, mint mostanság, amikor még az offshore gyanús állampolgárság-szerzését, vagy a képviselők gazdagodását helyezi vezető hírei közé. Bár a közönségnek érdeke, hogy legyenek nem ellenséges, de érdekek igazságát feltáró médiumaik, sajnos maguk a médiumok is érdekek kiszolgáltatottjai. Gazdasági vagy politikai érdekeké, ha másképp nem hát úgy, hogy a kormány be tudja lőni a reklámadót, és jogalkotói képességét gazdasági nyomássá képes konvertálni.
A Klub persze blöffölhet, mely szerint oly kicsi a magyar bevétel a globális médiaóriás számára, hogy igazán belefér egy kis veszteség, cserébe azért, hogy jól odamondhasson. Ha a blöff sikeres, a magyar kormány hátrálni kezd, miközben épp ez a stratégiai célja a csatornának. Vagyis mégiscsak rendkívül fontos a nyereség. Mi más? – Kereskedelmiként többször el is magyarázták az embereknek, hogy ne nyavalyogjon az értelmiség az igénytelen műsorok miatt, a kereskedelmi a pénzre hajt, ha ebből dől a pénz, ezt nyújtja.
Azt kell tehát elérni, hogy abból dőljön a pénz, hogy közéleti kérdésekkel foglalkozzék, és korrekten. Csakhogy ez igen összetett, mert míg a kormány reklámadó-csökkentése azonnali, addig a korrekt és kritikus hírkészítés lassan hozza a nézőszámot, és az azt követő reklámbevétel sem látható biztosan előre. Jobb tehát, ha az adótétel csökken, az a biztos.
2007 volt az az év, amikor az akkor (baloldali) kormány tárgyalást kezdeményezett a nagy kereskedelmi médiumokkal egy új médiatörvényről. (Ez még nem a későbbi Fidesz-győzelem utáni megvalósult új médiatörvény volt, arról a Fidesz nem igazán tárgyalt!) 2008-ban viszont a baloldal egy kiválasztott csapata – melyről egyébként még a párt tagsága sem tudott – igyekezett előremenekülni a médiafronton, és a Fidesz akkori médiafelosztásos elképzeléséhez igazodott. Az egyik közszolgálati legyen az egyik párté, a másik a másiké, a nagy kereskedelmi csatornák pedig mondjanak le a közéleti műsoraikról, mert azt átveszi majd a közszolgálati, csinálhatnak kevesebb híradót stb. A „profiltisztításba” a kereskedelmi belemenni látszott, és hogy mégsem lett a parlament elé beterjesztett törvényből semmi, annak az is az oka, hogy az akkori parlament visszadobta a pártelitek boszorkánykonyhájában közösen kitervelt javaslatot. A szakértői nyilvánosság sem támogatta, bár „jó ütemérzékkel” nyilvánosság elé karácsony környékére időzítették a társadalmi vitát. (Akkor még volt a törvény előterjesztésének társadalmi vitája.)
Az RTL Klub budatétényi székháza
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Nincs annál gyanúsabb helyzet, mint amikor a politika elit tárgyal valamelyik óriási médiavállalat elitjével, ugyanis könnyen találhatnak közös nevezőt. Pénzt a vállalkozás és médiatámogatást a politika.
Nyilván, ha kiszivárog egy olyan hír, hogy a felek tárgyalnak, azt fogja mondani a médiabirodalom, hogy „de továbbra is ugyanolyan elánnal kutatjuk az igazságot”, és bár lesznek a nem naivak, akik azt mondják: „már hazudnak”, de ne ezen méltatlankodjunk, inkább fedezzük fel abban a lehetőséget, hogy ezt azért mondják, mert tetszeni akarnak nekünk. A tetszeni akarás mindig az első lépés.
A kormány először izomból küzdött. Hogy ravasz stratégiai céllal-e (értékelődjön le az RTL, vásárolják fel, aztán visszacsináljuk az adózást, és újra nyereséges lehet) vagy csak mert az RTL-t nem szerette a bulvárossága miatt (fizessenek adót, mert szennyeznek), netán mert egyszerűen pénzre volt szüksége a költségvetésnek, ez most mindegy. Az RTL ellenállt, elkezdett valódi újságírói munkát végezni, és a kormány most, mikor már tényleg oka volna utálni a csatornát mégis udvarolni kezd. Nem Merkel látogatása miatt, hanem mert kénytelen volt belátni, eddigi stratégiájából nem sült ki számára semmi jó.
A mi lehetőségünk is hasonló. Ha mi érjük el, hogy az RTL nekünk, mint polgároknak akarjon udvarolni, akkor képesek vagyunk megakadályozni, hogy a politikával való kiegyezés után visszasüllyedjen a baleseti hírekbe, és a VV Házban történő események kommentálásába.
Etikátlan volna a politika, mert szeretné, hogy az RTL leálljon az éles kormányellenes tényfeltárásával és híranyagkészítésével? Ebben semmi etikátlanság nincs. A politikai cél távolabbi, az nem újságírói értékek körül forog, az az érdekközösség – mely mostanában maximum a nemzet – céljait szolgálja, ha kell furmányosan is. Ezért a politikának joga és lehetősége, hogy valamiképp befolyásolni próbálja a médiát. Jobb helyeken társadalmi értékek felé befolyásolja, de sehol sem fordul elő, hogy egy kicsit ne akarja befolyásolni a kormányzati támogatás felé is. Befolyásolni, hízelegni, sőt adózásváltozást beígérni is szabad.
Ellenben már nem etikus az a média, amelyik hagyja magát befolyásolni politikusok vagy gazdasági érdekcsoportok által. Ám visszatartó erőként önmagában nem elégséges az etikai kódex. Kell egy átláthatóság is, és egy nem cinikus közönség. Jelen esetben kell, hogy minél többet tudhassunk a magyarok megkerülte tárgyalásról. (Így nevezzük most azt a folyamatot, ahogy a politikai elitünk nem a magyarországi RTL-es menedzsmenttel tárgyal.) Kell, hogy minél többet tudjunk erről, és aztán minél árgusabb szemmel figyeljük, változik majd-e ez után a közéleti műsorok aránya és tartalma. A változás meddig terjed, kell-e még nekünk az, ameddig megy?
Voltaképp az RTL az utóbbi időben a watchdog, azaz az őrző szerepet vette fel. Hogy ezt előbb kellett volna vagy hogy ezt bosszúból tette, azt most hagyjuk. Valóban mindkettő probléma. Éljen az őrző, minek utána már csak azt kérdezzük, hogy de ki ellenőrzi az őrzőket? – Nos, leginkább a másik őrző.
S ha most Ön kedves olvasó ezt a cikket olvashatja – egy másik őrzőét -, akkor biztos lehet abban, hogy működik a keresztkontroll. A világon mindenütt a nagy gazdasági erőcsoportok és/vagy a politikák között bújik meg az önmagára kényes nyilvánosság.
(A cikket vendégszerzőnk, Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója írta.)
