Harmadik éve folytatódik a nehéz menetelés a tavaly mintegy 1700 milliárd forint termelési értéket előállító élelmiszeriparban – állítja Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége főtitkára. Tavaly az ezredfordulós teljesítményhez képest fél százalékkal “növekedett” ugyan a termelése, de a cégek ezen a többleten sem tudtak túladni: az értékesített élelmiszerek mennyisége 1,3 százalékkal csökkent. Ártott a jövedelmezőségnek, hogy a feldolgozók mintegy 30 milliárd forintnyi árut raktárra termeltek, amelyet finanszírozni kellett. Érdekesség, hogy a piacvesztés az amúgy egyre emelkedő életszínvonal ellenére következett be. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a napi cikkeket vásárlók széles tömegei nem lettek módosabbak, csak az amúgy is tehetősek váltak még gazdagabbá.
A kivitel az elemzők szerint kis jóindulattal stagnált: az exportált élelmiszerek volumene “csak” 0,4 százalékkal csökkent. Ám ez a nagy átlag, amelyben az egyes élelmiszer-ipari szakmák szerint nagyok a különbségek. A hús-, a baromfi- és a tejfeldolgozók, illetve miattuk a takarmánygyártók gyászos évet zártak, az átlagnál sokkal nagyobb mértékben csökkent a kivitelük. A tavalyi 2 milliárd literes tejtermelésből áthúzódó, az idénre már 400 millió literesre duzzadt felesleg napjainkra piaci válsággal fenyeget. A készleteket – a csapnivalóan rossz világpiaci árak miatt – csak akkora veszteséggel lehetett volna a külpiacon értékesíteni, amelyet sem a gazdák, sem a feldolgozók nem tudtak vállalni, ezért a saját befizetéseken túl 5 milliárd forintos központi segítséget sürgetnek. Sikeres volt viszont a tavalyi export a zöldség- és gyümölcsfeldolgozóknak, a konzerv- és a hűtőipari cégeknek, valamint az állateledel-gyártóknak.
A nehézségek hatására 2,5 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság az élelmiszeriparban, miközben – minden rosszban van valami jó – 3 százalékkal javult a termelékenység. Az ágazat tavaly 15,3 százalékkal tudta növelni termelői árait; a belföldi értékesítés árindexe 15,4 százalék, az exporté 14,8 százalék volt. Hogy mindez mégsem javított sokat a cégek jövedelmezőségén, az azzal magyarázható, hogy a feldolgozáshoz felhasznált anyagok árindexe is 14,9 százalékkal emelkedett. Főként a mezőgazdasági nyersanyagok felvásárlási ára szökött fel drámaian (22 százalékkal). Jelentősen növelte a költségeket, hogy a vízért és az energiáért 12 százalékkal, munkabérként pedig 15,5 százalékkal fizetett többet az iparág.
Az élelmiszer-gyártó cégek árpozíciója 0,3-0,4 százalékkal javult, de nem minden területen. Miközben az élelmiszeriparon belül értékesített féltermékekért 20 százalékkal, a vevőknek közvetlenül értékesített és a láncoknak átadott élelmiszerekért csupán 10,3 százalékkal kaptak többet a feldolgozók. Ez utóbbi azért fájdalmas, mert eközben a KSH adatai szerint az élelmiszerek kiskereskedelmi ára 13,1 százalékkal emelkedett, tehát a kereskedelem 2,8 százalékkal tett többet zsebre. Nagyobb lett tehát a kiskereskedelmi árolló.
Az élelmiszeriparosoknak azért is csípi a szemét a kiskereskedők ügyessége, mert a láncokkal folytatott ádáz érdekérvényesítési csatában a “food-lobby”, úgy tűnik, tavaly is alul maradt. A nehézségek ellenére azért nem túl rossz az élelmiszer-ipari ágazati eredmény, amely szerint a befizetett társasági adó 26 százalékkal nőtt, s csökkent a veszteséges cégek száma. Az idei kilátásokat meghatározza, hogy gyakorlatilag megszűnt az agrárexport-támogatás. Ezzel összefüggésben az idén gyarapodott a belföldi értékesített élelmiszerek mennyisége, de az export is növekedett, mert akár ráfizetés árán is le kellett dolgozni a tavaly felhalmozott készleteket. Ágazati összehasonlításban sincs az idén szégyenkezni valója a szektornak, mert a termelés mennyisége májusig 5,9 százalékkal emelkedett, ami lényegesen meghaladja az átlagos emelkedést.
A feldolgozók a 7 százalékos víz- és energia-áremelés, az 50 ezer forintos minimálbér bevezetése után, exporttámogatás nélkül nem túl bizakodóak az idei évet illetően, s a stratégiai területeken – a tej-, baromfi-, hús- és gabonapiacokon – tapasztalható válságjelek sem adnak okot az optimizmusra. Reálisan tehát mindössze a tavalyi termelési, értékesítési eredmények megismétlése remélhető, hacsak az új agrárirányítás nem tesz csodát
Élelmiszer-ipari cégek toplistája, 2001 (millió forint)
Rang-
sor |
A gazdálkodó neve |
Nettó árbevétel |
Rank |
Name of company |
Net revenue |
1. |
Philip Morris Magyarország Cigarettagyártó és Kft. |
92 305 |
2. |
Unilever Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft.* |
84 129 |
3. |
BAT Pécsi Dohánygyár Kft. |
77 384 |
4. |
Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt.* |
77 694 |
5. |
Nestlé Hungária Kft. |
46 438 |
6. |
Bábolna Rt. |
43 504 |
7. |
Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft. |
41 679 |
8. |
Nutricia Termelőház Rt. |
40 878 |
9. |
Cereol Növényolajipari Rt. |
40 752 |
10. |
Coca-Cola Beverages Üdítőital Gyártó Kft. |
40 286 |
11. |
Borsodi Sörgyár Rt. |
32 707 |
12. |
Dreher Sörgyárak Rt. |
30 535 |
13. |
Hungrana Keményitő- és Izocukor Gyártó és Forgalmazó Kft. |
29 991 |
14. |
Brau Union Hungária Rt. |
29 773 |
15. |
Zwack Unicum Likőripari és Kereskedelmi Rt. |
26 621 |
16. |
Sága Foods Baromfiipari Rt. |
26 198 |
17. |
Bábolna Takarmányipari Premix és Takarmánykereskedelmi Kft. |
23 906 |
18. |
Kometa 99 Élelmiszeripari Kft. |
22 107 |
19. |
Fővárosi Ásványvíz és Üdítőipari Rt. |
21 333 |
20. |
Pápai Hús Élelmiszeripari Feldolgozó Rt. |
21 303 |
* Konszolidált adatok – Consolidated data |
