Az elmúlt fél évtizedben szinte természetesnek vettük, hogy az infláció évről évre jelentősen lassult. Jogos volt hát a bizakodás, hogy a trend ezúttal is folytatódik. A gyors csökkenés irányzata azonban 2000-ben megtört, ami alapvetően három tényezőre vezethető vissza: a jövedéki adók emelésére, az élelmiszerárak meglódulására és a világpiaci nyersolajárak 70-80 százalékos növekedésére. Az év elején még lehetett bízni abban, hogy az infláció mérséklődésének lassulása csak átmeneti jelenség, az augusztusi 9,6 százalékos adat azonban már kifejezett trendváltásra utal.
Az első 8 hónapban az idén átlagosan 9,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly – ez számottevően meghaladja a várakozásokat. Mivel az olajárak 10 százalékos emelkedése a számítások szerint 0,2-0,3 százalékponttal növeli nálunk az inflációt, úgy ítélhető meg, hogy a ráta felfelé kúszásában elsősorban az élelmiszerárak hirtelen, jelentős emelkedése a ludas. Az élelmiszer-árindex az első félévben még “csak” 6 százalékkal nőtt, de a január-júliusi már 6,6 százalékot, a január-augusztusi pedig 7,4 százalékot mutatott.
Az árak emelkedése gyengítette a lakosság vásárlóerejét, ami azonnal megmutatkozott a kiskereskedelmi forgalom növekedésének megtorpanásában. E téren, több évi visszaesés után, először 1998-ban mértek növekedést, 12,3 százalékot. Ez a tempó tavaly ugyan mérséklődött, de még mindig 7,9 százalék volt, az idei első félévében viszont 2,4 százalékra zuhant. Különösen a lakossági vásárlások egynegyedét kitevő bolti élelmiszervásárlás esett vissza: hat hónap alatt a lakosság összességében mintegy 2 százalékkal kevesebb élelmiszert vásárolt az üzletekben, mint a múlt év első felében. Feltételezhető, hogy amíg az infláció a vártnál kisebb ütemben lassul, a bolti értékesítés volumene is a vártnál kevésbé fog emelkedni. A múlt évi 8 százalék után az idén legfeljebb 5 százalék növekedésre lehet számítani.
A trend változása után milyen lesz a változás trendje? Folytatódik-e a kiskereskedelmi forgalom növekedési ütemének csökkenése? Mennyire csökken – csökken-e egyáltalán – az infláció? Mindezt ma még elég nehéz megítélni. A jövő évi jövedelemnövelő intézkedések vásárlóerő-bővítő hatása minden bizonnyal erősíti a kiskereskedelmi eladásokat is. Az is valószínű, hogy az élelmiszerárak jelentős emelkedése nem folytatódik tovább, mert már látható, hogy a piac nem fogadja el az ilyen mértékű drágítást. Kérdés a nyersolaj világpiaci áralakulása is, itt is számítani lehet némi mérséklődésre. Várható azonban, hogy a 2000-ben részben vagy egészben elhalasztott áremelések ügye (gyógyszer, gáz) jövőre ismét napirendre kerül. Ha az ez évre várható 9,5 százalékos inflációs ráta 2001-re 8 százalék körüli lesz, továbbá a tervbe vett jövedelmi intézkedések az inflációs nyomás erősödése nélkül valósulnak meg, akkor a kiskereskedelmi eladások volumene 2001-re 6 százalékkal, azaz az ideinél akár egy kicsit gyorsabban is növekedhet.
