A Panama Papers néven elhíresült adatszivárogtatás, a világ eddigi legszaftosabb kikerült adatcsomagja, de tech-szempontból az eddigi legnagyobbja is, Snowden és a Wikileaks sehol sincs az itt elérhető adathalmaz méretéhez képest.
A Blikk újságírójának frissen kipattant lehallgatási ügye kapcsán szedtük elő egy tavalyi cikkünket egy olyan hazai fejlesztésről, amely katonai szintű biztonságot kínál az ilyen esetek ellen.
Kürti Sándor nemcsak a 2014-ben hungarikummá minősített Kürt adatmentésről mesélt, hanem arról is, mivel próbál hozzájárulni a hátrányos helyzetűek oktatásához, de elmondta véleményét a közelmúlt adatlopási botrányairól is.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, továbbá nyugati szövetségesek minisztériumai és nemzetközi szervezetek után is kémkedett a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat.
Markus R. valami izgalomra vágyott, elkezdett hát leadni a CIA-nak titkos német iratokat, többe között Hillary Clinton lehallgatott beszélgetésének leiratát.
A jövőnk egyik legfontosabb kérdéséről megy épp a harc Kaliforniában. Mindegy, hogy ki nyer, a magyarok életére is hatással lesz. És még csak bele sem szólhatunk.
A nők jogai, a menekülteken való segítés, az elesettekért való kiállás és az információszabadság is jelölteket röpített a Nobel-békedíj felé. Nevek szivárogtak ki máris.
Ugyan Edward Snowden már Moszkva vendégszeretetét élvezi, adatszivárogtató társat kapott: az ismeretlen olyan dokumentumokat tett közzé, amelyek ismét nem tüntetik fel túl jó fényben az amerikai hírszerzést.
A világ ugyan nem kémregény, hogy minden és mindenki kémkedjen utánunk, de olyan jövőt gyártottunk magunknak, ahol nem akartunk egyedül lenni, tehát minden figyel. Jobban is, mint szeretnénk.
Edward Snowden, az amerikai lehallgatási botrány orosz “védelmet” élvező kirobbantója szerint szinte semmit sem tehetünk, ha valaki be akar jutni a mobilunkba.