Csak az én ismerősi körömben több tucat embert hívtak fel az alábbi számokról, elsősorban a múlt hét végén, illetve kimondottan szombaton és vasárnap:
- +7 904 7298119 (orosz),
- +256 205 441471 (ugandai),
- +257 72335470 (burundi),
- +1473 5077192 (grenadai),
- +685 7215423 (szamoai),
- +236 77800656 (közép-afrikai),
- +382 682239669 (montenegrói),
- +883 100294160 (882/883 ITU nemzetközi).
Jól látszódik, hogy egytől egyig külföldi telefonszámokról van szó. Mint a hazai telkók megerősítették:
De miről is van szó, mi történt pontosan, hogyan keresnek ezen a csalók, és mi felhasználók hogyan tudunk ellene védekezni?
NEM AZ A BAJ, HA FELVESSZÜK
A Telenor Magyarország a 24.hu-nak elmondta: nagy valószínűséggel ismét egy wangiri csaláshullám érte el Magyarországot. Ez a kifejezés azt takarja, amikor nemzetközi telefonszámokról tömegesen hívásokat generálnak azzal a céllal, hogy azokat a fogadó fél visszahívja.
A Magyar Telekom is hangsúlyozta kérdésünkre: hívás fogadásáért honos hálózaton, azaz hazai szolgáltató ügyfeleként Magyarországon nem számolnak fel díjat. (Kivétel jelent ez alól az emelt díjas hívás/sms fogadás szolgáltatás, de ezt alapbeállításként tiltva van minden ügyfélnek, csak a kérésére engedélyezi a szolgáltató.)
A csalók ugyanis számítógéppel nagy tömegben rövid idejű hívásokat generálnak úgy, hogy a hívott félnek ne is legyen lehetősége fogadni a hívást, a készüléken viszont feltűnjön a „nem fogadott hívás” jelzés.
Sokan meg sem nézik, hogy ki volt a hívó, kitől jött a hívás, csak automatikusan visszahívják a számot, ami sok esetben emelt díjas vagy sima nemzetközi szám, azaz a magas számlát nem a hívás fogadása, hanem annak visszahívása generálhatja.
HA NEM HÉTVÉGÉN TÖRTÉNIK, ÉSZRE SE VESSZÜK
Mindhárom szolgáltató jelezte, hogy a napokban olyan növekedést észlelt a hívásforgalomban, amely ezen visszaélési kísérletekre vezethető vissza. Mint a Vodafone Magyarország közölte: letiltotta és folyamatosan tiltja hálózatából az érintett számok visszahívhatóságát. A többiek is így tesznek/tettek.
A Telenornál – mint közölték – a rendszereik folyamatosan figyelik és automatikusan jelzik, ha egy-egy nemzetközi hívószám esetében kiugróan magas a hívások száma, és megteszik a lépéseket, hogy az ügyfeleik ezeket ne tudják visszahívni.
A Telekom is elmondta: a hatályos jogszabályok és műszaki feltételek mentén igyekeznek minimalizálni a kockázatokat, de azt kérik mindenkitől, körültekintően járjon el, tájékozódjon, ha kérdése van, keresse meg az ügyfélszolgálatokat, főként, ha ismeretlen külföldi számról hívják.
Mint iparági szakértőktől megtudtuk, a szolgáltatók biztonsági módszereikről egyáltalán nem adnak ki információt: érthető okokból. Ha közzéteszik, hogyan tudnak tömegesen fellépni a csalók ellen, azzal ötletet adnának a bűnözőknek, hogyan tudják kijátszani a rendszert és újabb módszerrel hatékonyan pénzt kicsalni ügyfeleiktől. Márpedig ahogy a Telekom is jelezte:
Sajnos a csalások folyamatosan fejlődnek, újabb és újabb variációkban bukkannak fel.”
Névtelenül nyilatkozó szakértőnk azt viszont elmondta: ha nem hétvégén támadtak volna az elkövetők, akkor nem napok, hanem órák alatt fel tudtak volna lépni ellenük, és nem érintett volna ennyi embert, sőt alig vettük volna észre, hogy egyáltalán próbálkoztak.
DE HOGYAN KERESNEK EZZEL?
A nemzetközi hívások működését kihasználva a csalók legalább pár száz forintot tudnak kaszálni hívásonként, ez nem tűnik olyan soknak, viszont ha figyelembe vesszük, hogy akár napi több tízezer ilyen csalást követnek el, akkor az már nem is olyan rossz – Ugandában, Burundiban vagy Szamoában pedig egészen hosszan el lehet éldegélni ennyi pénzből.
A wangiri módszer a következőképpen néz ki.
- Bárki tud magának hívószámot venni, akár pár kattintással, ez nem kerül sokba.
- Számítógépről (listáról vagy véletlenszerűen) tömegesen megcsörgetnek számokat szerte a világon: az alapján, hogy most épp Magyarországot célozták meg, feltételezhető egy szisztéma.
- Amikor visszahívjuk a számot, felépül a nemzetközi vonal, ezért pedig ha nem is emelt díjas a szám, csak sima nemzetközi: percdíj alapon számláz majd a szolgáltató, vagyis egyetlen másodpercért is egy egész percet fizethetünk ki. Burundiba és Ugandába például egy nemzetközi hívás 319 forint percenként, Szamoába és Grenadába már 599 forint/perc, Oroszországba és Montenegróba csak 159 forint/perc. Ezt a pénzt a magyar szolgáltató a hívást továbbító első nemzetközi szolgáltatónak fizeti meg.
- Magyarország és Szamoa között nincs közvetlen kábel, azaz hívásunk előbb kimegy egy szomszédos ország szolgáltatójához (például Ausztriába), a magyar szolgáltató oda fizeti a fenti összeget, ezért továbbítják a hívást, mondjuk, a németekhez, de leveszik a hasznukat, a németek is továbbítják, leveszik a hasznukat, és így tovább, amíg célt nem ér a hívás. Mindegyik érintett szolgáltató a hívástovábbításért leveszi a maga díját szerződés szerint, még a szamoai szolgáltató is, amely a +685 tartományt birtokolja, hogy a konkrét hívott számra továbbítsa a kérést. Csalónk persze megállapodik az adott számtartomány tulajdonosával, hogy a bejövő nemzetközi hívások továbbításáért szedett díj után részesedést kap. Ő hajtja fel, hogy ezekből sok legyen, a tulajdonos a nemzetközi szerződések alapján beszedi, aztán elszámolnak. A percenként 600 forintos szamoai hívás esetén: hívásonként és percenként, mondjuk, 200 forintot tudnak zsebre tenni.
AZ ÁTVERÉSEK CSÚCSA
Hogyan tudják ezt a hívásonként, percenkénti 200 forintot is feljebb tornázni, hogy egy szamoai hívás után még több pénzt tudjanak megkaparintani?
- Ha mondjuk a telefoncsengés hangját játsszák be hívás alatt, így amíg mi azt hisszük, még senki nem vette fel, közben ketyegnek az értékes másodpercek, percek, és csorog a pénzünk a csaló számlájára.
- Az emelt díjas hívás fogadása alapbeállításként tiltva van Magyarországon, ezt is ki lehet játszani. Ehhez kell egy beépített nemzetközi szolgáltató, amely tudja, melyek a csalásra használt számok. Magyarországról még egy sima nemzetközi hívás indul el, ez is drága, de nem annyira mint egy emelt díjas számot hívni. A továbbítás kacifántos útvesztőjében aztán a beépített nemzetközi szolgáltató megállítja a hívást, elkezdi visszafelé kiszámlázni a drágább díjat, ami legvégül a magyar szolgáltatón csapódik le, mivel az előfizetőre nem terhelheti rá, kénytelen lesz ő maga kifizetni a különbséget. Ráadásul ha még akkor megállítja a nemzetközi szolgáltató a hívást, mielőtt az célba érne, a sok hívástovábbító is kiesik a játékból, nem veszik le a hasznukat, így még több marad a csalóknak. Így a percenkénti 600 forintos hívásból lehet 1500 forint/perc alapú is, amiből akár 5-900 forintot is zsebre tudnak tenni: percenként, hívásonként.
Fontos azt is észben tartani, hogy az emelt díjas hívás/sms fogadás korlátozása csak Magyarországon él, azaz – a magyar szolgáltatók általában azonnal kifizetnek minden költséget a roamingpartnernek, azaz a horvát szolgáltatónak, így mire kiderül, mi történt az ügyféllel, a kizetési lánc a végére ért, mi pedig kénytelenek leszünk fizetni.
ÖSSZEFOGÁS A CSALÓK ELLEN
Bár a pontos módszereikről nem adnak ki információt, a magyar szolgáltatók folyamatosan monitorozzák a forgalmat: ha egy külföldi, főleg egzotikus országba hirtelen megnő a hívások száma, azok hossza, értesítik az érintetteket, és kiderítik, csalásról van-e szó, majd blokkolják azt a számot.
Ahogy a különböző telekommunikációs szövetségekben (mint pl. a GSM Association) közösen vezetnek listát ezekről a számokról, így
Kiemelt fotó: Thinkstock
