Az NMHH Médiatanácsa pénteken délután megerősítette a 24.hu-n szerdán megjelent információt, hogy a Hold Reklám Kft. nyerte meg Magyarország egyetlen országos vételkörzetű kereskedelmi rádiós frekvenciájára vonatkozó pályázatát.
A Hold Reklám Kft.-t Andy Vajna kormánybiztos ma már több mint 30 városban és körzetében fogható Rádió 1 hálózatának volt társügyvezetője, Bakai Mátyás, Vajna barátja és üzleti partnere vezeti és tulajdonolja. Bakai nevére nem sokkal a rádiós pályázatot megelőzően került a kft., illetve annak anyavállalata, a Lucky Ventures nevű cég, mely Vajna kiterjedt céghálójának volt a része. A Hold Reklám Kft. a Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos többségi tulajdonába került MKB Banktól kapott hitelt.
A győztes cég 120 napon (4 hónapon) belül köteles megindítani a médiaszolgáltatást, melynek neve – immáron ezt is megerősítették a Médiatanácsnál – POP FM lesz. A jogosultság a médiatörvény alapján 7 évre vonatkozik majd, mely további 5 évvel meghosszabbítható lesz. A vállalkozás, mely jelenleg Andy Vajna Rádió 1 hálózatával partnerségben Székesfehérváron és Mosonmagyaróváron helyi rádiós frekvenciával is rendelkezik, a Médiatörvény alapján köteles lesz lemondani a meglévő két helyi frekvenciájáról (Mosonmagyaróvár 99,7 MHz, Székesfehérvár 103,8 MHz), a jogszabály ugyanis tiltja, hogy valakinek egyidejűleg legyen helyi és országos frekvenciája is.
Az országos kereskedelmi rádiós pályázaton mindössze két pályázó indult el, de az országos frekvenciát korábban használó, és amiatt a Médiatanáccsal máig számos lezáratlan perben lévő Advenio Zrt.-t, vagyis az analóg frekvenciájának 2016 novemberi elnémítását követően a webre szorult Class FM üzemeltetőjét már a pályázat kezdetén, formai (alaki) hibára kizárta a testület. A grémium szerint ugyanis az Advenio üzleti terve nem felelt meg a pályázati kiírásnak. Így valójában egyetlen pályázó volt versenyben az egykori Class FM frekvenciáért.
Úgy tudjuk egyébként, hogy a másik pályázónál, az Advenio Zrt.-nél éppen a jövő hétre várják, hogy a bíróság első fokon döntést hoz a Médiatanács elleni egyik perben, melyet a felperes Advenio azért indított a grémium ellen, mert szerinte a Médiatanács jogszerűtlenül némította el a Class FM-et 2016 novemberében, amikor nem hosszabbította meg az Advenio kérelmére 5 évvel a cég médiaszolgáltatási jogosultságát.
A 24.hu a napokban kezdeményezte a Médiatanácsnál, hogy mutassák meg a két pályázó közérdekű adatnak minősülő pályázati anyagát, de erre egyelőre nem kerülhetett sor, csak későbbre ígértek érdemi választ az ügyben.
Frekvenciapályázat Veszprémben, Nyíregyházán, Sopronban
A Médiatanács eheti ülésén egyébként elfogadta három idén, az év második felében lejáró helyi kereskedelmi hasznosítású rádiós frekvencia – a Nyíregyháza 99,4 MHz, a Nyíregyháza 103,9 MHz és a Sopron 94,1 MHz – pályázati felhívását. A Veszprém 95,1 MHz-es helyi rádiós frekvencia közösségi jellegű hasznosítására egyedül pályázó FM 4 Rádió Kft.-t – az ajánlat alaki érvényességi vizsgálata után – pályázati nyilvántartásba vette a Médiatanács. A pályázati anyagot három napon belül töltik fel a honlapjukra.
Nem csitul a megtévesztő médiahatósági adatok körüli botrány
A héten más fejlemények is izgalomban tartották a magyarországi rádiós szakmát: miután a 24.hu rákérdezett arra, hogy a médiahatóság megbízásából hogyan mérhetett a M-Meter és a Kantar Hoffmann cégek konzorciuma jelentős rádióhallgatottságot három helyi Rádió 1-nek, a Rádió 1 Szolnoknak, a Rádió 1 Dunaújvárosnak és a Rádió 1 Veszprémnek úgy, hogy ezek a rádiók még nem is sugároztak a mérés idején, sőt a Rádió 1 Veszprém még most sem üzemel, a grémium először szép csendben lecserélte a szokatlan végeredményt kihozó mérési eredményeket két újabb, ezeket a rádiókat már nem tartalmazó ábrára, majd végül ezeket az ábrákat is elérhetetlenné tette. Az NMHH nsm sokkal később kénytelen volt elismerni, hogy az adatközlése félrevezető volt, majd egy olyan magyarázattal állt elő, melynek lényege az volt, hogy bizonyára azért jelölték meg a szolnokiak, a dunaújvárosiak és a veszprémiek az említett rádiókat, mert talán valahogyan egy másik Rádió 1 adást hallgattak. Csakhogy ha ez így történt, akkor biztosan súlyos mérési hibáról lehet szó, hiszen a naplós módszerben a mérést végző cég kínálja fel az elérhető rádiókat egy űrlapon, vagyis ezek a nevek nem is lettek volna megjelölhetők. Ráadásul nem ez az első anomália az állami ernyő alá került rádióhallgatottsági mérés körül, hiszen a Sláger FM-nek hirtelen 100 ezer fővel csökkent a hallgatottsága (fővárosi piacvezető pozícióját azért így is megőrizte), a Katolikus Rádió pedig hallgatói 61 százalékát vesztette el országosan az állami mérés bevezetésekor, ráadásul hirtelen megváltozott hallgatói összetétele is: korábban főleg 60 év felettiek körében volt népszerű a rádió, most azonban ők szinte teljesen eltűntek, és csak a fiatalabb hallgatók maradtak, ami ugyancsak mérési problémákra enged következtetni. A történtek miatt a Katolikus Rádió csatlakozott azon rádiók népes táborához, melyek a rájuk vonatkozó hallgatottsági adatok zárt kezelését kérték.
A hallgatottsági adatok azért érdekesek, mivel a hirdetők a rádióhallgatottsági adatok alapján döntenek reklámbüdzséjük elköltéséről, végső soron tehát arról, hogy mely rádiókhoz mennyi pénz jut. Emellett az sem mindegy, hogy a médiakutatók valós képet kaphatnak-e a Magyarországon fogható rádiók népszerűségéről.
Kértük a médiahatóságot, hogy mutasson az állami mérés során használt kutatási naplókra példát, hogy a súlyos mérési problémák oka feltárható legyen, de ezzel kapcsolatos kérésünknek szerda óta sem tettek eleget.
