Média

A falun élők a TV2-n csüngtek, a nagyvárosiak az RTL-nek hittek

hungary, magyarország, térkép, média, hírek,
hungary, magyarország, térkép, média, hírek,
A falvakban és kisebb városokban különösen népszerűek voltak Andy Vajna TV2-jének hírműsorai a választási kampányban és az azt megelőző években is, a többi között ez derül ki az általunk megszerzett regionális tévénézettségi adatokból. Az RTL Klub és az ATV főleg a nagyobb városokban erős.

Nagy fába vágja a fejszéjét az, aki egy-egy településfajtára vagy régióra lebontva hazai televíziós nézettségi adatokat szeretne szerezni, vagyis arra kíváncsi, különböznek-e mondjuk az alföldiek és a Dunántúlon élők tévénézési szokásai. A Magyarországon mérőműszeres nézettségmérést egyedüliként végző Nielsen Közönségmérés Kft. konkrét csatornákra vonatkozó nézettségi adatokat csak a saját előfizetőinek, azaz a mért csatornák számára ad át, a tévétársaságok pedig ilyen adatokat nem szoktak publikálni, hiszen sajtóbeli kommunikációjuk egy-egy műsoruk sikerére fókuszál. Márpedig, mint az általunk mégis megszerzett regionális tévés nézettségi adatokból kiderül, ezen információk ismerete kiemelten fontos lett volna például minden győzni kívánó politikus és kommunikációs stábja számára az április 8-i választás előtt, annak érdekében, hogy alaposan felmérhessék a médiafogyasztási szokásokat. Ábráinkon az egyes csatornák hírműsorai nézettségeinek alakulása látható a teljes népesség körében.

Médiahatóság: A 24.hu megelőzte az Origót
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szerint a második legfontosabb webes hírmédium volt a választások napján a 24.hu. A hatóság kutatása szerint csökkent a tévé szerepe, de még mindig erős.

Területenként nagy eltérések lehetnek abban, ki honnan tájékozódik

Az sokak előtt ismert, hogy országos összesítésben tavaly milyen fölényes győzelmet aratott az RTL Híradó a TV2 Tények felett: szinte alig volt olyan este, amikor Andy Vajna kormánybiztos csatornájának hírműsorára voltak kíváncsiak többen.

Bár erőteljes kormányzati túlsúly volt a TV2-n és az állami média híreiben (az ellenzék letompítását egy a választás után megjelent adatsor is igazolta, sőt a TV2 műsorvezetői, Gönczi Gábor és Marsi Anikó az Orbán Viktort támogató propagandavideóval nyilvánvalóvá is tették, kire fognak szavazni), a rivális RTL Klub hírműsorának országos piacelsőbbsége alapján, regionális adatok ismerete nélkül az ellenzék reménykedhetett benne, hogy az emberekhez eljutnak a kormánykritikus, így a kormányzati korrupciós ügyekre vonatkozó információk is. A regionális adatokból viszont jól látszik, az RTL Klub piacvezető pozíciója főleg inkább a fővárosból, illetve a nagy és közepes méretű városokból tevődik össze, míg a falvak és kisebb városok inkább a TV2-é. Ráadásul hiába az RTL-es hírműsorok a legnézettebbek a nagy és közepes városokban, még e területeken is legfeljebb a teljes tévénéző tábor körülbelül negyedéhez jutottak el ezek a műsorok, a sok egyéb csatorna miatt, amelyek szétporlasztották a közönséget.

Budapest többsége az RTL hírműsoraira kíváncsi

Az RTL Klub hírműsorainak piaci pozíciója Budapesten megkérdezőjelezhetetlen volt 2014 és 2017 között: ekkoriban 21,6 százalékos közönségaránya volt, míg a TV2-nek csupán 13,2. A versenyben a harmadik helyezett az ATV volt a maga 5,4 százalékos közönségarányával. A „nemzeti hírtévé”, azaz az állami M1 4,2 százalékot, a szintén állami Duna World 1 százalékot ért el. A választás előtti időszakban (január 1-jétől április 8-ig) az RTL Klub 20,7 százalékot, a TV2 11,3 százalékot ért el a fővárosban. Az ATV-nek 4,8 százaléka volt. Az M1-nek 3,3 százaléka, míg a Duna Worldnek 0,7.

A nagyvárosokban Budapestnél is erősebb az RTL

A nagyvárosokban az idei kampány alatt az RTL Klub Budapestnél is erősebben szerepelt: átlagban 25,3 százalékot ért el, miközben a TV2-nek 16,1 százaléka volt. Az ATV 5,2 százalékkal került a harmadik helyre. Az M1-nek 3,7 százaléka volt, a Duna Worldnek további 0,5.

Hasonlóan alakult a verseny 2014 és 2017 között: a nagyvárosi kategóriában ekkor az RTL Klubnak 26,2 százaléka, a TV2-nek 17,4 százaléka volt. Az ATV-nek 4,6 százaléka, míg az M1-nek 4,1. A Duna World 1,0 százalékot ért el a harmadik Orbán-kormány első három évében.

Erős Antónia és Szellő István, az RTL Híradó műsorvezetői főleg a nagyvárosokban szerepeltek a legtöbb képernyőn
Erős Antónia és Szellő István, az RTL Híradó műsorvezetői főleg a nagyvárosokban szerepeltek a legtöbb tévéképernyőn

A falvakban tarol a TV2, és erős a kisvárosokban is

A kisvárosokban az RTL Klub 2014 és 2017 között 20,6 százalékot ért el, és mindössze 0,3 százalékpontnyival maradt le a TV2, amely 20,3 százalékot ért el. Az M1 a kisvárosi nézők körében lazán megelőzte az ATV-t: 4,6 százalék versus 3,2 százalék. A Duna Worldnek 1,5 százaléka volt.

Ami az idei évet illeti, a választások napjáig a kisvárosokban az RTL-nek 19,1 százaléka volt, a TV2-nek 16,5 százaléka. Az ATV ebben az időszakban, ha csak hajszálnyival is, de megelőzte az M1-et: ATV 3,9 százalék, M1: 3,8 százalék. A Duna Worldnek 0,7 százalékos közönségtábora volt. Érdekes az is, hogy ha a kisvárosokat az ott lévő háztartások száma szerint tovább bontjuk, akkor a legfeljebb 5000 lakással, illetve házzal rendelkező kisvárosokban a TV2 már egyértelműen piacvezető volt: TV2 18,4 százalék, RTL Klub 16,9.

A falun élő tévénézők körében is a TV2 volt a legnépszerűbb: idén 21 százaléka volt a kormánybiztos tévéjének, míg az RTL-nek csupán 17 százaléka. Az M1 volt a harmadik legnépszerűbb csatorna a falun élők körében, és 2,7 százalékot produkált. Az ATV a negyedik helyen 1,6 százalékot ért el, míg a Duna World 0,7 százalékot. A 2014 és 2017 közötti időszakban egyébként a TV2 még erősebb volt a falvakban: a TV2-nek 27,2 százaléka volt, míg az RTL Klubnak csupán 17,2 százaléka. Az M1-nek 3,8 százaléka volt, az ATV-nek viszont csak 1,7, a Duna Worldnek pedig 1,4.

Gönczi Gábor és Marsi Anikó, a Tények műsorvezetői. A falvakban inkább nekik hisznek.
Gönczi Gábor és Marsi Anikó, a Tények műsorvezetői. A falvakban inkább nekik hisznek.

Az Észak-Alföld a TV2 egyik legerősebb bázisa

Érdekes az is, hogy míg Budapesten, Pest megyében, Észak-Magyarországon, a Közép-Dél- és Nyugat-Dunántúlon az RTL Klub vezetett idén, addig különösen az Észak-Alföldön, de Dél-Alföldön is a csatorna gyengének bizonyult a TV2 eredményeihez képest.

Kijelenthető tehát, hogy az RTL Klubnak a kisebb városokban és főleg a falvakban kellene erősödnie, azon belül is az Alföldön és Észak-Alföldön, a TV2 viszont főleg Budapesten, Pest megyében, Észak-Magyarországon, Közép-, Dél- és Nyugat-Dunántúlon szorulna erősítésre, mivel főleg az elmaradottabb régiókban élő falusi, illetve kisvárosi emberek körében tarol jelenleg. Az ATV a kisvárosokban és falvakban van lemaradva, és főleg Budapesten és a Közép-Dunántúlon számít erősnek.

A HírTV-ről sajnos nincsenek regionális adataink, mivel Simicska Lajos csatornája mostanáig zártan kezelt mindenféle nézettségi adatot saját magával kapcsolatban, így egyelőre csak annyit tudunk megállapítani, amit a HírTV vezetősége épp a múlt héten bejelentett, vagyis hogy idén áprilisban rekord nézettséget sikerült elérniük országosan a szavazókorúak körében, és mostanra megháromszorozták közönségarányukat, amely 2,7 százalékra növekedett. Azt viszont, hogy ez földrajzilag hogy áll össze, nem tudjuk.

Így működik a nézettségmérés

Magyarországon a televíziós nézettségmérési adatokat a világ számos pontján működő Nielsen kutatócég hazai leányvállalata, a Nielsen Közönségmérés Kft. elektronikus mérőműszerek alkalmazásával állítja elő, a mérésben résztvevő paneltagok háztartása alapján. A paneltagokat úgy választják ki véletlenszerűen, hogy az egyes személyek korra, nemre és más demográfiai szempontokra nézve reprezentatív módon tükrözzék a magyar lakosság összetételét. Az eszközök és a hozzájuk illesztett speciális távirányítók segítségével rögzítik, hogy a tévékészülék mikor volt bekapcsolva, illetve mely csatorna adását nézték a mérésben résztevő háztartásokban. A készülék a többtagú háztartásokban is mér, ugyanis minden egyes családtag tévénézési szokásait külön vizsgálja, így állapítható meg, hogy milyen demográfiai tulajdonságokkal bíró személyek mikor és mit néztek. A mérés során az időeltolásos tévénézést (TSV – time shifted view) is mérik, de azokat épp az időeltolás miatt csak napokkal később kapják meg a televíziós társaságok. A Nielsen az egyes csatornák, illetve műsorok nézettségi adatait közvetlenül nem publikálja, azokat csak a nála a közönségmérési szolgáltatásra előfizető tévécsatornák kaphatják meg. A Nielsen televíziós mérési módszerét egyébként a világ több mint 30 országában alkalmazzák a televíziók műsorait összeállító programigazgatóságok, illetve marketingesek, az eredményeket a reklámipar általánosságban elfogadja. A programigazgatók e mérési adatok alapján határozzák meg, hogy mely műsoraik szorulnak változtatásra, mit mikor tűznek képernyőre, illetve a marketingesek arról szereznek tudomást, hogy a televíziós reklámkampányaikkal körülbelül hány főt érhettek el. A nézettségnek a televíziós reklámok árazásánál is jelentősége van.

Cikkünkhöz az adatokat (kivéve a HírTV-t) a teljes népességre kértük le, tekintettel arra, hogy a választásokon a kereskedelmi szempontból kiemelten fontos 18-49, illetve 18-59 év közöttieknél idősebb tévénézők is részt vesznek. A lekérdezést 2014 és 2017 közötti átlagokra, valamint 2018. január elsejétől az országgyűlési választások napjáig is elvégeztük az összehasonlíthatóság kedvéért. Az adatok kizárólag a Nielsen által hírműsor kategóriába sorolt műsorok átlagára vonatkoznak, és az időeltoltásos (TSV) adatokat is figyelembe vettük.

Kiemelt kép: Thinkstock

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik