Budapestnek is lenne mit tanulnia Prágától, ha túl akar lépni a buliturizmuson

Budapest már egy ideje jól dokumentáltan törekszik arra, hogy vonzóbbá váljon a többet költő turisták számára, hiszen hiába van ott a magyar főváros a legkeresettebb európai célpontok között, ha az idelátogató turisták inkább a legénybúcsús, buliturista vonalat képviselik, és jóval kevesebbet költenek itt, mint például Prágában. A McKinsey & Company júliusban közzétett tanulmánya ki is tér rá, hogy „a Budapestével hasonló adottságokkal rendelkező hat európai város (például Prága és Bécs) átlagos részesedése a globális turisztikai piacból 0,65 százalék, szemben Budapest 0,37 százalékával”. De idesorolható az is, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség májusban másfél milliárd forintért utaztatott külföldi influenszereket Budapestre, hogy népszerűsítsék a fővárost és Magyarországot, elsősorban „a minőségi utazók” körében. Az influenszertrip főszervezője (és nem mellesleg a miniszterelnök lánya), Orbán Ráhel pedig augusztus elején az MCC feszten arról beszélt, a felsőkategóriás turistákat célozzák. A gasztroszakember-vállalkozó Zsidai Roy pedig hozzátette:

A luxust érdemes megcélozni. Budapest kész, már mindenünk megvan, szállodák, szuper éttermek, csak a fizetőképes vendégeket kell ide hívnunk. Ha kicsit átalakul a mix, az ország nagyságrendekkel több bevételt tud kivenni.

Hogy ez valóban így van-e, az kérdéses, az viszont tény, hogy a város jobban járna azzal, ha a turisták több pénzt hagynának itt, és nem csak az olcsó sör miatt jönnének (már csak azért se, mert már annyira nem is olcsó). Prágában ugyancsak jelentősen megemelkedett a sör ára az elmúlt két évben, ám a turisták száma is nőtt (2023-ban 28 százalékkal az előző évhez képest), viszont a városvezetés szerint már egyre csökken az aránya azoknak, akik csak inni érkeznek a városba. Ráadásul nagyban nőtt a távol-keleti turisták száma is, köszönhetően a tavaly nyáron indított közvetlen szöuli, illetve tajpeji járatoknak. Ez megint csak olyan motívum, amit konkrétan említettek is a már említett MCC feszten, hogy Budapestnek is jót tenne. Valószínűnek tűnik tehát, hogy az MTÜ vezetői tanulmányozták a prágai turizmus fejlődését. Nézzük hát meg mi is, nekik hogyan sikerült kivergődni a buliturizmusból!

A többség már nem csak a sör miatt megy Prágába

Alig öt évvel ezelőtt még egész más volt a helyzet: a Guardian nagy cikkben számolt be arról, hogy „Prága elesett”, és a részeg kocsmaturisták élhetetlenné teszik a történelmi belvárost. A budapestiek számára is jól ismert legénybúcsús társaságok valósággal özönlöttek a cseh fővárosba, ahol az olcsó sör mellett jól kiépült iparág fogadta őket, ám a lakosság és a városvezetés türelme egyre fogyott. A covid-járvány idején is csak átmeneti volt a szünet, a turizmus gyorsan visszapattant a pandémia előtti szintjére, és a sörturizmus is folytatódott, ám ekkor már kisebb lendülettel. A városvezetés határozott tervekkel igyekezett megfordítani a folyamatot: egyrészt adminisztratív döntésekkel álltak a buliturizmus útjába (például 2021-ben, hosszas bírósági huzavona után kitiltották az óvárosból a beer bike-okat), másrészt pedig teljes turisztikai szemléletváltással.

A városvezetés idegenforgalmi marketing-szervezete, a 2018 óta részvénytársaságként működő Prague City Tourism új stratégiát hirdetett meg, míg a város alpolgármestere kiadta a jelszót: „Prága nem szabad, hogy olyan célpont legyen, ahová az emberek alkoholos bulik miatt mennek”. Most pedig ott tartunk, hogy kezd változni a városba látogatók összetétele, és a tavalyi évben a turisták már 40 százalékkal költöttek többet Prágában, mint 2019-ben.

A világjárvány óta a turizmus fenntartható formája felé mozdultunk el. Az új stratégiának és Prága általános arculatváltásának köszönhetően a város prémium úticélként érzékelhető, amely a legmagasabb minőségű szolgáltatásokra összpontosít. Célzott marketingkampányainknak köszönhetően a régi címke fokozatosan lekerül, és Prága narratívája megváltozik. Míg például korábban az Egyesült Királyságból érkező turisták pusztán az alkohol miatt érkeztek Prágába, manapság már a fő céljuk a műemlékek megtekintése

– mondta a 24.hu-nak Jana Adamcová, a Praga City Tourism igazgatótanácsának alelnöke, aki szerint a változások nyomán egyre kifinomultabb vendégkör érkezik Prágába: „Ők hajlandóak többet fizetni az élményért, és egyre több turista száll meg a luxusszállodákban. Az adatok azt is mutatják, hogy a nagyobb jövedelmű és prémium ügyfeleket célzó szisztematikus kampányok sikeresek, mivel a látogatók akár 70 százaléka drágább szállodákban száll meg.”

Jana Adamcová azt is elmondta, hogy a korábbinál nagyobb súlyt fektetnek a belföldi turizmusra (jelenleg a prágai idegenforgalom 20-25 százalékát ők teszik ki), arra a kérdésre pedig, hogy szükség volt-e az arculatváltáshoz infrastrukturális változásokra, azt válaszolta, az arculatváltás nem a várostervezésről, hanem a szolgáltatások minőségéről és a marketingeszközökről szól. Ugyanakkor a városvezetés is igyekszik ezt segíteni egy koncertterem építésével (ez jelenleg még a tervezési fázisban van), és a főpályaudvar is új arculatot kap majd (bár hozzá kell tenni, a prágai főpályaudvar most is összehasonlíthatatlanul jobb állapotban van, mint bármelyik budapesti pályaudvarunk). Fontos szerepe van továbbá a prágai és a cseh idegenforgalmi szervezetek, valamint a Václav Havel repülőtér közös akciójának, a Touchpointnak, mely Prága tengerentúli népszerűsítését tűzte ki célul.

A prágai városvezetés azonban nemcsak a luxusra helyezi a hangsúlyt: a most júniusban elfogadott, hároméves stratégiája a With Respect to Prague nevet kapta, és célja, hogy továbbra is vonzza azokat az egyéni utazókat, akik kultúrát, műemlékeket és történelmet keresnek, és nem csak egy hétvégére ugranának a városba (ez ugyebár fenntarthatósági szempont is).

A stratégia egyik fontos eleme a turizmusból származó nyereség növelése, azaz hogy a város ne csak vonzza a látogatókat, hanem a látogatásukból mindenki hasznot is húzzon:

A fenntartható turizmus fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze a városi adó. A Prague City Tourism a prágai városházával és a Cseh Szállodák és Éttermek Szövetségével együttműködve 2022-ben 21 cseh koronáról 50 koronára (2 euró) emelte a vendégéjszakánkénti díjat, ami azt jelenti, hogy több bevétele van az idegenforgalmi ágazatnak, amelyet továbbra is vissza tudunk forgatni a turizmusba. És azon fogunk dolgozni, hogy ezt a jövőben is növeljük

– mondott példát a szervezet igazgatótanácsának alelnöke.

Kocsmatúrák helyett sétálj ki a központból

A már említett fenntarthatóság fontos eleme a prágai turizmus stratégiának, mely azontúl, hogy egy népszerű hívószó, rávilágít a prágai turizmus sajátos problémájára is, melyről még Kádár Bálint urbanista beszélt interjúnkban, amikor arról volt szó, hogy Prágában a szűk történelmi városközpontra koncentrálódik a turizmus legjava:

„Mert a hegyen van a vár, oda csak egy út vezet, és mindenki a Károly hídon akar átmenni, és egy darab út vezet a főtérre is” – mondta Kádár Bálint, hozzátéve, hogy „hiába van az, hogy Prágában sokkal több erőforrásból tudnak gazdálkodni, sokkal több a turista, egyszerűen nem tud a rendszer fejlődni, minden turista ugyanoda megy, és ez nyomasztó élménnyé válik”.

Éppen ezért Prága esetében tényleg nem üres lózung a fenntarthatóság, melynek fontos sarokköve az 1. kerület tehermentesítése (ott van szinte az összes nevezetes prágai látványosság).

Ennek érdekében vezetett sétákat hirdettek meg a város kevésbé frekventált, figyelemre méltó részeire, a turistákat arra ösztönzik, hogy lehetőleg ne a csúcsszezonban jöjjenek (a januártól áprilisig tartó szakaszt ajánlják), és bátorítják a tömegközlekedés használatát, amely olcsóbb a budapestinél (egy napijegy 120 korona, azaz kb. 1900 forint, szemben a BKK 2500 forintos árával), a turistáknak pedig külön javasolják a 42-es nosztalgiavillamost, mely szintén jó ürügy, hogy kimozdítsa az embert a zsúfolt központból. De része például a fenntarthatósági stratégiának az is, hogy az ajándékboltokban árusított szuvenírtárgyakat se külföldről szerezzék be.

Az overtourismnak nevezett (magyarul talán túlturizmusként fordítható) jelenségnek Prága volt a kontinensen az egyik első áldozata, hiszen már húsz évvel ezelőtt rendszeres volt, hogy csak lépésben lehetett áthaladni a Károly-hídon, a helyzet pedig azóta csak tovább romlott. A város szoros kapcsolatban van egyéb, a jelenség által érintett európai városokkal is, ám míg azok egyre drasztikusabb intézkedésekkel próbálják útját állni a városuk elözönlésének Barcelonától Velencéig, Prága egyelőre nem tervez hasonló korlátozásokat: „Prágában még nincsenek ilyen korlátozások, és a város a szervezetünk által bevezetett »puha« intézkedések útját járja. Ehhez minden lehetséges marketingeszközt felhasználunk, és mint már említettük, sikerült megváltoztatnunk a Prágáról kialakult képet és a turisták viselkedését a városban” – mondta Jana Adamcová.

Bár valóban nem a Prague City Tourism foglalkozik ilyenekkel, de azért számos adminisztratív intézkedésre is sor került, leginkább az 1. kerület vezetése jóvoltából (ezeket egyébként a prágai városvezetés nem mindig támogatja), és ezek elsősorban a még mindig népszerű legénybúcsú-turizmus visszaszorítását szolgálják. Így a turizmus által leginkább érintett kerület:

• javasolta a viccesnek szánt legénybúcsús jelmezek betiltását,
• júliusban éjszakai behajtási tilalmat vezetett be a legforgalmasabb belvárosi utcákba,
• és szigorúbban szabályozza az elektromos rollerek használatát is,
• a legújabb ötlet pedig a szervezett kocsmatúrák tilalma az éjszakai órákban.

Nem mellékes az sem, hogy az európai nagyvárosokra jellemző lakhatási válság Prágát sem kíméli: az Economist februári összesítése alapján Prágában a második legmagasabbak az albérletárak az átlagjövedelemhez viszonyítva az európai nagyvárosok közül (a cseh fővárost éppen Budapest előzi meg), a városvezetést pedig aggasztja, hogy az Airbnb a helyiek számára is felhajtja a bérleti díjakat. Vannak már nemzetközi példák a turisztikai célú lakáskiadás drasztikus korlátozására is, ezért joggal merülhet fel a kérdés, hogy tervezik-e az Airbnb megnyirbálását.

Jana Adamcová szerint a Prague City Tourism támogat minden olyan szállástípust, amely betartja a szabályokat, és inkább azt szorgalmazzák, tegyék lehetővé a városoknak, hogy maguk szabályozhassák az ilyen szálláskiadásokat, melynek köszönhetően a települések a területükön regisztrálhatnák az ilyen szálláshelyeket, ami növelné a városi adóbevételeket, és érvényesebb idegenforgalmi statisztikákat is hozhat.

Tényleg elég csak influenszereket hívni?

Azt is megkérdeztük, ők is tervezik-e, hogy influenszereket hívjanak meg Prágába:

Más turisztikai szervezetekkel ellentétben a Prague City Tourism egy kereskedelmi vállalat, amelynek saját nyereségét marketingtevékenységeinkbe fektetjük be. Számunkra a legfontosabbak a digitális kampányok, amelyekkel a külföldi utazókat szólítjuk meg, ezt támogathatják a sajtó- és az influenszerutak.

A fentiekből tehát egyrészt látszik, valóban fontos a marketing és a tudatosság szerepe az idegenforgalom alakításában, ám arról nem esett szó, hogy Prága és Budapest nem azonos pozícióból indul. Előbbi megtehette, hogy marketingeszközökkel kicsit átkalibrálja a városba irányuló idegenforgalmat, mert rendelkezésre álltak ehhez a megfelelő szolgáltatások és infrastruktúra. Budapesten azonban nem ez a helyzet.

A már idézett McKinsey-tanulmány készítői tételesen felsorolják a Portfolio.hu-nak adott interjúban, hogy a magyar főváros idegenforgalmát hátráltatja a hosszú távú repülőjáratok hiánya, aztán a konferenciaturizmus fejletlensége (mely többek között annak is köszönhető, hogy Budapesten nincs nagy befogadóképességű kongresszusi központ), és a szállodai kapacitás tekintetében elmarad a fővárosunk Bécs, Prága és más európai nagyvárosok mögött (különös tekintettel a prémium szállodákra). Ez még úgy is igaz, hogy Budapesten magasabb a luxusszállások aránya. Szerintük számos területen fontos lenne a szolgáltatások javítása a gasztronómiától a vásárláson át a szervezett, idegenvezetéses túrákig, és akkor még nem beszéltünk a vasúti közlekedésről, melynek hazai problémái jól ismertek, miközben Prága sokkal jobban be van kötve az európai vasúti közlekedésbe.

Prágában továbbá folyamatosak az új, nagyszabású beruházások és fejlesztések, a fent már említetteken túl jelenleg is folyik egy új metróvonal építése; jelentősen átépítik a Vencel teret, ahová visszahozzák a villamosközlekedést; átépítenek és felújítanak több vasútállomást és vasúti hidat is, sőt, új vasútállomás is létesül majd; továbbá épül egy új híd a Moldva folyón, egy másikat pedig teljesen felújítanak. Mindeközben jól ismert, hogy nálunk a kormány tavaly leállította szinte az összes nagyobb, a fővárost érintő beruházást, pedig tervből itt is van jó néhány. Ezek hiányában pedig nehéz egyetérteni azzal, hogy Budapest készen áll egy Prágához hasonló minőségi ugrásra a turizmusban.