Lassan újra régi fényében ragyog majd a neve ellenére az elmúlt két évszázadban egyáltalán nem a szabadság eszményét hirdető Szabadság tér (története itt olvasható) egyik fontos épülete, a fiumei gyökerű Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság palotája.
A Szabadság tér 16. alatt, a befejezéshez közel álló Országháztól néhány lépésnyire 1902-re megszületett palotát tervezője, a Szabó Ervin Könyvtár mai központi épületét (Wenckheim-palota) és a Stefánia Palotát is jegyző Meinig Artúr a századfordulós historizmus minden elérhető csodájával telitömte, Tardos Krenner Viktor mennyezeti freskói, a márvány főlépcsőház, a gazdagon díszített termek, illetve az irodaterekhez kapcsolt bérház pedig nem csak megmaradt, de szinte eredeti állapotában vészelte át az elmúlt százhúsz évet.
A szocializmus évtizedeiben többek közt az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda központjának, a Magyar Partizán Szövetségnek, illetve a Heim Pál Gyermekkórház Fogszabályzási Osztályának is otthont adó ház az elmúlt harminc évben számtalan európai, távol-keleti, illetve tengerentúli film egyik forgatási helyszínét adta, sorsa azonban egészen a közelmúltig kérdéses volt. 2019-ben végül a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődő BDPST Group tulajdonába került, ami elhatározta, hogy a földszinten újra üzleteket, a felsőbb szinteken pedig lakásokat és irodákat hoz létre.
A ház történetéről 2021-ben egy könyv is megjelent, nemrégiben pedig a homlokzatról is eltűntek az építési hálók, így az most újra az eredeti arcát mutatja.
A Budapest Szobrai nevű csodás oldal gazdája ennek apropóján egy képgalériát is összehozott, amiben bemutatja a néhány évvel ezelőtti, illetve a mai állapot közti különbséget – köztük egy igazi meglepetéssel, a kínai nő figurájával, ami évtizedeken át férfiként ücsörgött a belvárosi tér felett.
Az ehhez kapcsolódó történet szerint a II. világháború után a szobrokat helyreállító Buza Barnának (1910-2010) az utcán állva kellett megtippelnie, hogy mekkora méretben, milyen arcot kell megmintáznia.
így el is készítette a végül hetven kilogrammot nyomó, a többi szobor árnyalatához fluáttal öregített testrészt, aminek csak a felhelyezésekor derült ki, hogy
a figurának legyező van a kezében, és didije is van
– emlékezett vissza Az üstökös csillagot hozott című, életét bemutató könyv szerint a művész.
Ezt a hibát most, több mint hét évtizedes késéssel orvosolták, így helyreállt a rend, bár a szobor az eredeti állapotnál jóval kevésbé tűnik életszerűnek.
A teljes poszt itt olvasható:
