Csák János, kulturális és innovációs miniszter a kultura.hu-nak adott interjújában arról beszélt, hogy ideje, hogy a kultúrát ne az állam tartsa el, hanem a fogyasztók, hiszen többszörösére nőtt a háztartások vagyona az elmúlt évtizedben.
A háztartások átlagos nettó vagyona három és félszeresére nőtt 2020-ig, a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek aránya közel a felére esett vissza. A kultúra célközönsége a középosztály, amelyet célzott és hatásos reklámokkal el kell érni
– mondta a miniszter az interjúban, amit az RTL.hu szúrt ki.
Csák János hozzátette, hogy nagy potenciál van a magyar középosztályban, ő pedig az üzleti világból jött, és ezért az alábbi következtetésre jutott:
Eddig, ha a kulturális intézmények szorult helyzetbe kerültek, hívták állam bácsit, aki – ha tehette – segített. Eljött az idő, hogy igyekezzenek megtalálni a potenciális fogyasztóikat.
A miniszter szerint azzal, hogy az állam a személyi jövedelemadót 15 százalékra csökkentette, már allokált pénzt, csak nem címkézte fel:
Hiszünk a szubszidiaritásban, döntsék el az állampolgárok, hogy mire költik a jövedelmeiket.
Csák azt is elmondta, idéntől már az állami támogatásokhoz elvárásokat társítanak: a szakmai teljesítményen túl a mecenatúra bevonása és a jegyárbevételek növelése is fontos tényező lesz.
Arra a kérdésre, hogy a kulturális szolgáltatások megítéléséhez szükséges-e a politikai mérce, Csák János ezt válaszolta:
Szükséges is politikai mérce, hiszen a demokráciában értékeket közvetítő pártok versengenek, és amikor megnyerik a választást, azon értékek érvényesítésére kapnak mandátumot. Ez a tágasabb kultúraértelmezés a mai kormányzat számára az Isten, haza, család.
