Martynas Plepys
Kultúra

A balti Bestiáért és időgéplakásokért is megéri Litvániába menni jövőre

Litvánia második legnagyobb városa, Kaunas lesz jövőre Európa Kulturális fővárosa, megnéztük, hogyan állnak az előkészületekkel. Lesz itt minden, mi szemnek-szájnak ingere: színház, kiállítások, Fluxus események, Yoko Ono, Marina Abramovic, szuper városnézések és persze a város csodálatos, art deco szövete.

Turista szemszögből vannak Európának olyan fehér foltjai, ahova a magyar emberek zömének eszébe sem jutna elutazni. Ilyen lehetett egy időben a Balkán legmélyebb része, igaz, mára úgy látszik, divatossá vált Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Albánia egyaránt, ahogyan a Kaukázus is módi lett a közvetlen repülőjáratoknak köszönhetően. Itt van a kutya elásva, sokat számít, mennyire körülményes eljutni Ferihegyről valahova, és a WizzAirhez és Ryanairhez hasonló fapadosok sokat segítenek az egyes célpontok felfutásában.

Mivel a Ryanair november 2-án elindította a történelem talán első közvetlen, rendszeres Budapest-Kaunas járatát, jegyet váltottam rá. Nem véletlen az új járat, 2022-ben ugyanis Kaunas lesz Európa egyik kulturális fővárosa a vajdasági Újvidékkel és a luxemburgi Esch-sur-Alzette-tel közösen. A Ferihegytől 1 óra 40 perc repülésre található kaunasi reptér pedig az idén sorra jelentette be az új úti célokat, még pici járatavató ünnepségeket is tartottak.

A szovjet és náci megszállás emlékével a mai napig küzdő, a Vlagyimir Putyin vezette Oroszország árnyékában élő balti nemzeteknek egészen speciális kultúrájuk alakult ki, szóval melegen ajánlható egy balti utazás, akár ide Litvániába, akár Lettországba, akár Észtországba. Akit vonz az a bizarr mix, ami az orosz cári múltból, az önérzetes nemzetépítés emlékeiből, a szovjet évek brutalitásából (építészetileg lásd a hatalmas városszéli lakótelepeket) és a Skandináviába vágyakozásból áll össze, annak Litvánia is tetszeni fog. Ez a kultfővárosi évre lázasan készülő Kaunasra is igaz, elég csak ha a döbbenetesen eklektikus épületeket nézzük.

A most már – elővárosokkal együtt – 380 ezres Kaunas finoman szólva sem volt metropolisz az 1920-as évekig. A későn megtérő, az 1300-as évekig pogány litvánok a lengyelekkel közösen szuperállamot hoztak létre, amit hosszú évek csatározásaival lebontottak az oroszok (meg persze a belharcok a lengyelekkel fennálló unióban), így a másik két, grandiózus múlt nélkül balti országhoz képest Litvániának van kifejezett nagyhatalmi múltja is. Ez visszaköszön az épületekben, köztéri szobrokban, reliefekben, emlékezetben. Kaunas akkor került főszerepbe, amikor az első világháború utáni keleti zűrzavart kihasználva a balti országok sorra nyilvánították ki függetlenségüket, majd védték meg magukat a szovjet-bolsevik erőktől.

Litvániának az újjáalakuló lengyel állammal is meg kellett küzdenie, de ott alulmaradt. Így a litvánok hiába képzelték el leendő országuk fővárosát Vilniusban, ha a város és térsége lengyel fennhatóság (litvános nézőpontból: megszállás) alá került a második világháborúig.

Kellett hát gyorsan egy tartalék főváros, az ország kvázi közepén fekvő, a Neris és a Nemunas (magyarosan-oroszosan Nyeman) összefolyásánál fekvő Kaunas kapóra jött. 1922-ben megtették ideiglenes fővárosnak, miközben az alkotmányban rögzítették: igenis Vilnius a nemzet fővárosa. Kaunasban azonban semmi sem volt, akkoriban szinte porfészeknek minősült, de egy fővároshoz méltó arculatot kellett kapjon. Irtózatos tempóban láttak neki  az építkezéseknek, pár év alatt utak, hidak, villamosvonalak, középületek épültek, ez utóbbiakba beletartozik, hogy parlamentet, kormányzati-minisztériumi épületeket, elnöki rezidenciát, hivatalokat, diplomáciai képviseleteket kellett felhúzni a semmiből. És itt jött képbe az art deco, az I. világháborút követő, nemzetközileg elterjedt építészeti stílus, ami hamar eluralta a megújuló, földszintes deszkaházaitól szabaduló belvárost.

Martynas Plepys

Aztán persze jött a Szovjetunió a nagy lakótelepekkel, valamint a kaunasi temető kitelepítésével a városon kívülre, miután ott kezdtek 1956-ban a magyar forradalom miatti szimpátiatüntetésbe a litvánok.

Izgalmas kultúrév

A Kaunas 2022 projekt építhet arra, hogy az építészet rajongói nagyokat fognak hümmögni, akár a belváros 3-4 emeletes art deco palotáit szemlélik, akár e stílusnak a domboldalban lévő villanegyedén talpalnak végig. A talpalást önkéntesek is segíthetik majd, már nagyban megy a „kiképzésük”, mindenféle tematikus sétákat tehetünk majd velük, de akár nélkülük is jövőre. Ugyanis térképek is készültek a túrázóknak, például a remek street art szcénát is megnézhetjük olyan művekkel, mint a tűzfalon pipázó bácsi, vagy a szovjet érából megmaradt irtózatos méretű betonhoteltorzó-góliátot parittyával célba vevő Dávid, de a díjesővel honorált Csernobil sorozat, az Ellenállók című háborús mozi vagy a Nagy Katalin (minisorozat Helen Mirrennel) több forgatási helyszíne is a városban és környékén van, ezeket is fel lehet keresni.

A város cool arcaival, fotósokkal, klubtulajokkal, rendezőkkel is be lehet majd ülni egy kocsiba, ők meg jól körbeviszik az embert, sztoriznak, megmutatják kedvenc vagy emlékezetes helyeiket.

Persze az épületek önmagukban üresek, ezeket és a városi tereket is megtöltik majd élettel január 22-től. A rendezvénysorozat honlapja szerint 40 fesztivál, 60-nál több kiállítás, több mint 250 színpadi rendezvény és koncert színesíti majd a projektet, ami a városhatáron túl, a régióra is kiterjed (ahogy a Veszprém 2023 projekt sem csak a városra koncentrál majd, hanem a Bakony-Balaton-felvidék régióra is). A kaunasi projekt ráadásul nagyon sulykolja – bár ezt szinte minden város esetében mindig elmondják a szervezők –, hogy céljuk a helybéliek közelebb hozása a kultúrához. Azt mesélték a szervezők nekem, hogy több városrész, külváros lakóközösségeit is igyekeztek megszervezni, hogy akár a lakótelepiek is elmondhassák, milyen fejlesztéseknek, rendezvényeknek örülnének helyben, és persze amit tudnak, tegyenek meg maguk, alulról jövő önszerveződéssel (az egész alprojekt neve Kortárs Környékek).

Érdekes ötlet a Cultural Host (kb. Kultházigazda) nevű projekt: három különböző (olykor Airbnb-) lakást Kaunas különböző éráinak megfelelően rendeznek be. A három autentikus, aprólékosan berendezett lak egyike az – amúgy csak telefonos bejelentkezéssel látogatható – Art Deco Múzeum lesz, az ember bent alhat a múzeumban, egy húszas évek stílusában berendezett szobában. Szovjet lakásuk is lesz, 1970-es évekbeli berendezéssel, ide a szervezők is szereztek berendezési tárgyakat a nagyszülőktől. Az Airbnb-árszabásban a szervezők szerint ez a különlegesség nem jelenik majd meg.

Martynas Plepys

A még mindig egész fiatal városnak egy mítoszt is létrehoztak, ez Kaunas Bestiája, amit három, többnapos rendezvényen bontanak majd ki (de például összeraktak egy mesekönyvet is gyerekeknek a Bestia – talán nem túl rémes – tetteiről). A Bestia projektbe ráadásul olyan globális ikonokat is igyekeznek bevonni kiállításokkal, performanszokkal, mint Marina Abramovic, Yoko Ono vagy William Kentridge. Nagy hangsúlyt fektetnek a designra, a környékbelieket is bevonják majd workshopokba. 2018 óta minden március 20-án megszervezik a Boldogság Napját, ami természetesen 2022-ben sem marad el, jövőre a zöldülés és boldogság kapcsolatát járják körbe.

Természetesen a színházi vonalat sem hagyják érintetlenül, a Kaunasi Nemzeti Dráma Színház már a 102. évadát kezdi meg, 8 premierdarabbal készülnek, van, amelyikben magyar érintettség is lesz. Ha nem is színház, fontos megemlíteni, hogy a fluxus-mozgalmat kitaláló George Maciunasnak is kaunasi gyökerei vannak, a tiszteletére átmenetileg Fluxus Airporttá nevezték át a fent említett nemzetközi repülőteret is.

A Bestia életre kel

Mindenesetre az biztos, hogy január 22-re és az előző/következő napokra nagy show-val készül a város, életre keltik a Bestiát, és a híres litván kosárcsapat, a Žalgiris arénájában nagyszabású rendezvényre készülnek, amit a 2012-es londoni olimpia egyes eseményeit is kitaláló brit Chris Baldwin rendez. Ezen kívül mintegy száz esemény lesz a városban a nyitóhétvégén a koncertektől a kiállításokon, workshopokon át a táncelőadásokig. Már nagyban toborozzák az önkénteseket, november elején már hétszáz fő regisztrált, de meg sem állnának ezerig.

Martynas Plepys

Már csak azért megéri januártól bármikor elugrani Kaunasba – már ha a Covid engedi –, mert megnézhetjük a Veszprém 2023 projekt egyik laborját, ahova pár hónapja egy veszprémi küldöttség is ellátogatott. A dunántúli városka pár nagyságrenddel kisebb, mint Kaunas, de ugyanúgy az önkéntesség fontosságát, a külvárosok és a térség bevonását hangsúlyozzák a szervezők a kezdetek óta. Azt pedig egy év múlva láthatjuk meg, mit hasznosítottak a kaunasi tapasztalatokból Magyarországon.

(A cikk több információját a Kaunas 2022 projekt egyes felelőseivel zajlott beszélgetések során szereztem, köszönet illeti ezért Marija Pulokaitėt, Eglė Rytmetytėt és Mindaugas Reinikist.)

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.