A Háromszék című napilap megrendülten tudatta, hogy vasárnap este, súlyos betegség után elhunyt egykori főszerkesztője, Farkas Árpád, aki élete utolsó pillanatáig fáradhatatlanul dolgozott, és akinek halálával az újság meghatározó szellemi vezetőjét vesztette el. A Kossuth-díjas költő, a Magyar Művészeti Akadémia tagja – méltatása szerint – újságírói, szerkesztői munkáját is végig a közösség iránti felelősségvállalás jegyében, a kisemberek igazát keresve végezte, hitt abban, hogy a székelyföldi, erdélyi magyarság képes maga alakítani sorsát.
A Magyar Művészeti Akadémia Sütő András szavaival búcsúzva, azt írta, hogy ő volt az a költő, aki „drámai módon ábrázolta az erdélyi magyartalanítás néma rettenetét”, akinek világlátása talán legközelebb Kós Károly transzszilván világlátásához állt.
Farkas Árpád 1944. április 3-án született Siménfalván. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar szakán végezte. Tanári diplomája megszerzése után 1968-ig Vajnafalván tanított, 1968-tól Sepsiszentgyörgyön élt, 1971-ig újságíró volt a Megyei Tükörnél, 1971–1975 között az Igaz Szó irodalmi lap munkatársaként dolgozott. 1975–1989 között a lap félállású munkatársa volt. 1990-től a Látó című irodalmi lap szerkesztője volt, 1993-tól 2010-ig volt a Háromszék című napilap főszerkesztője.
Első verses kötetére, a Másnapos énekre (1968) jól reagált a korabeli kritika, a második Forrás-nemzedék egyik meghatározó szerzőjévé azonban a második, Jegenyekör című kötete tette igazán. Indulása óta mintegy tucatnyi könyve jelent meg, románból is fordított, például Ana Blandiana Valaki engem álmodik című kötetét, írta a Transindex.
Költészetét több irodalomtörténeti forrás is a székely ember természetéhez (szikár, szűkszavú, határozott) hasonlítja, Viszonylag keveset írt, mégis az egyik legmeghatározóbb erdélyi írónak tartották, aki mindig következetesen vállalta a nemzetiségi költő szerepét.
Farkas Árpád munkásságát számos díjjal ismerték el. Többek között 1985-ben megkapta a Román Írószövetség prózadíját, 1993-ban a József Attila-díjat, 2002-ben a Balassi Emlékkardot. 2016-ban a Magyarország Babérkoszorúja-díjjal tüntették ki, 2018-ban Kossuth-díjat kapott, 2019-ben Sepsiszentgyörgy önkormányzata Pro Urbe-díjban részesítette.
Idén, a magyar kultúra napján Farkas Árpád életműve előtt tisztelgett a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház. A teátrum a sepsiszentgyörgyi író verseiből és prózai műveiből álló, Meg kellene bolondulni című előadást mutatta be.
A Magyar Művészeti Akadémia Farkas Árpádot saját halottjának tekinti. Temetése szerdán lesz Sepsiszentgyörgyön, az új szemerjai temetőben. A Magyar Művészeti Akadémia nevében a székelyföldi költőtárs, Ferenczes István akadémikus búcsúztatja.
