Kultúra

A magyar reklámok évtizedeken át hangoztatták, hogy a cukor egészséges

A XX. században a világ minden táján cukor- és édességfogyasztást szorgalmazó plakátok tűntek fel – most kiemeltük ezek közül a legérdekesebb magyar darabokat.
Korábban a témában:

A cukorról ma mindenki tudja, hogy némi túlzással maga az ördög, hiszen mértéktelenül való fogyasztása számtalan bajt okoz: rossz fogazathoz, elhízáshoz és krónikusan magas vérnyomáshoz (hipertóniához), illetve kettes típusú cukorbetegséghez vezet, odafigyelés mellett azonban ezernyi haszna van: csökkenti a fáradtságérzetet, javítja a kedélyállapotot, az agynak pedig létszükséglete.

Hosszú évek óta ezernyi forrásból olvassuk: az édes szénhidrát mindemellett függőséget is okoz, így

a bevitt mennyiség csökkentése elvonási tüneteket okoz – épp úgy, mint a kábítószerek.

A cukor más, mesterséges édesítőszerekkel való pótlása sem jelent mindig megoldást – az édes ízt ugyan megkapjuk, a szacharin, aszpartam, illetve néhány társuk azonban hasonló negatív hatást gyakorol a szervezetre, mint a cukor. Ezek a szerek ugyanakkor annyira újak, hogy a hosszú évtizedeken át való használatuk okozta hatásokat még mindig nem ismerjük.

Az elfogyasztott cukor mennyiségét mindenképp alacsony szinten kell tehát tartanunk – az American Heart Association szerint

a férfiak kilenc, a nők pedig maximum hat teáskanálnyit (37,5, illetve 25 grammot) fogyaszthatnak belőle.

A férfiak számára ajánlott mennyiséget egy dobozos Coca-Cola is eléri, ennél pedig a legtöbben jóval több cukrot visznek be a szervezetükbe – főleg, ha a napi két-három kávét is a karnyújtásnyira lévő cukorral isszák.

Fotó: Finlandia Health Centre

Mindezek a tények hosszú évtizedeken át nem voltak ismertek, és csak az ezredforduló óta ismertük fel, pedig korábban már számos tudós megkongatta a vészharangot, sőt, 1972-ben egy brit endokrinológus, John Yudkin Pure, White and Deadly, azaz Tiszta, fehér és halálos címmel írt könyvet a cukorfogyasztás és a szívbetegségek, valamint a túlsúly közti összefüggésekről, állításait azonban a szakma jó része, a cukoripar és az élelmiszergyártók is elutasították, az orvost és kötetét pedig harminc évre, egy New York Times-ban megjelent írás publikálásáig elfelejtették, az emberiség legfőbb ellenségének pedig továbbra is a zsírokat tartották, olyannyira, hogy az ENSZ-hez tartozó Élelmezésügyi és Mezőgazdasági VIlágszervezet (FAO) egy 1997-ben született tanulmányában kijelentette:

A cukor nem káros az egészségre.

Így volt ez a XX. század Magyarországán is, ahol több fronton is komoly reklámot is kapott a veszélytelennek, sőt, igen hasznosnak hitt cukor:

nem csak az egészség őreként hivatkoztak rá, de táplálóként, a munkaképesség javítójaként, illetve a gyerekek fejlődéséhez elengedhetetlen szerként emlegették.

A cukorgyárak és édességgyárak bevételeit nyilvánvalóan magasra lökő grafikák nem csak utcai plakátokon, de képeslapokon, tömegközlekedései eszközökön és reklámkiadványokban, de a kor egyik legnépszerűbb hirdetési formáját jelentő számolócédulákon is jelen voltak – ezek közül jó eséllyel a cédulák hatottak a gyerekekre, hiszen a boltosok által a vásárolt áru értékének kézzel való összeadására, a mai nyugták őseként használt papírdarabokat a szülők örömmel vitték haza, tudva, hogy gyerekeik gyűjtik, sőt, előszeretettel cserélik egymás közt a különböző hirdetéseket tartalmazó példányokat.

6 Fotó megtekintése

A magyar reklámok évtizedeken át hangoztatták, hogy a cukor egészséges

Az egészség őre
Még több +
A cukor táplál, így többet kell enni belőle – hirdette a számolócédula
Még több +
Erőt ad és nagyra nő tőle a gyerek – egy édes ételek receptejeit tartalmazó kiadvány Zsoldos Gyula által tervezett borítógrafikája így tudatta a cukor vélt hasznát.
Még több +
A szintén Zsoldos által tervezett hátsó borító már nem volt ennyire nyomatékosító
Még több +
Egészséges hízókúra a napi egy Oetker-puding, ami nem mellesleg finom és olcsó is
Még több +
Villamosplakát a hetvenes évekből, Boór Vera munkája
Még több +

 

A reklámok fotóit a Pest-Buda Aukciósház korábbi katalógusai, illetve a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum gyűjteménye adták.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.