Mindent megcsináltam, amit kaszkadőrrel terveztek, már amikor bekerültem a filmbe, tudtam, hogy meg akarom csinálni, harcoltam is volna érte. Egyrészt, mert arra gondoltam, hogy mennyire nehéz lehet ilyen karaktert találni, elég sok kaszkadőrt ismerek az országban, de hasonló felépítésű, ilyen magas kaszkadőrt nem is tudnék mondani. Meg hát kicsit filmes megközelítésből álltam hozzá, nem színészi megközelítésből, a saját filmemben, a Papírrepülők nagy bunyójelenetében is kifejezetten szerettem volna, hogy a színészek verekedjenek, mert az úgy a hiteles. De szeretem is az ilyen dolgokat, küzdősportoltam világéletemben, ju jitsuztam meg krav magáztam, gyerekkoromban jártam kaszkadőrtanfolyamra, Pintér Tamás Oroszlántól kezdve Gulyás Kiss Zoltánig, aki ebben a filmben is dolgozik, majdnem mindenkivel dolgoztam már a kaszkadőrök közül.
És azt mondtam, hogy inkább gyakoroljuk be, próbáljuk ki, mert hogy néz ki az, hogy egy verekedésben nem én verekszem, tök béna hogy akkor nem lehet közeliket felvenni. Meg kell tanulni a koreográfiát, be kell gyakorolni, és kész. Lehet, hogy kap egyet-kettőt az ember, de azért ez nem olyan, mintha odamennék valakihez, és pofán vágom, hanem begyakorolt mozdulatok és hárítások vannak. Nyilván van egy határ, ameddig el lehet menni, nem Tom Cruise a jó példa, akire nincs az a biztosítótársaság, aki biztosítást kötne.
Örültem, hogy Balázs, a rendező nem aggódott emiatt, mert eléggé kész tények elé állítottuk azzal, hogy a forgatáson ő már várta, hogy mikor érkezik már a dublőr. Mondtuk neki, hogy miért, mikor van a felvétel? Öt perc múlva. Mondom, akkor jó, itt a dublőr. Hol? Itt állok előtted. De itt nem kell nagy dolgokra gondolni, voltak zuhanások két méter magasságból, két verekedés, meg egyszer felgyulladok, apróságok
– meséli Szabó Simon a Pesti balhé forgatásán.
Apróságok, persze, de azért a rendező mégis ujjongva fogadta a meglepetést, amikor Simon bejelentette, hogy a kaszkadőr helyett ő maga fogja megcsinálni az akciójeleneteit. Lóth Balázs rendezőnek hivatalosan ez az első nagyjátékfilmje, de azért az elsőfilmes jelzőtől távol áll, kisjátékfilmek, és sorozatrendezések sora, köztük a 200 első randi van mögötte, most pedig 327 milliós Filmalap-támogatással készülő közönségfilmmel mutatkozik be. A forgatókönyvet is Lóth írta két társával, a filmben színészként is feltűnő Inotay Ákossal és Kis-Szabó Márkkal, ami okozott is némi fennakadást, utóbbi ugyanis Katarban él, ami némiképp megnehezítette a munka összeegyeztetését, előfordult olyan is, hogy a három szerző három, egymástól távoli városban, három különböző időzónában volt. Végül azért mégis sikerrel összeállt a szkript, és már egy ideje forog a film. Tavasszal is volt egy etap, amikor hotelekben forgattak, most pedig, a júniusi forróságban újra összegyűlt a stáb. A Pesti balhé rengeteg helyszínen, sokszor igazi luxusban forog, mi Dunaharasztiban nézhettünk be a munkába, a főszereplő otthonát alakító ultramodern, dizájnerbútorokkal berendezett luxusvillában.
A sztori ugyanis a ritkán látott, „valódi” elit köreibe is betekintést enged, miközben egyáltalán nem gazdagékról szól. A történet műfaját tekintve vígjátékba oltott heist movie az Ocean’s-filmek nyomán, egy öt fős baráti társaság útját követi, amint belekeverednek felnőtt életük legnagyobb balhéjéba, de nem ám a nagy pénz reményében – sokkal emberibb motiváció mozgatja őket. A társaság egyik tagja ugyanis váratlanul meghal, és az ő emlékére a banda elhatározza, hogy borsot tört meghalt barátjuk apja orra alá. Őt Hegedűs D. Géza alakítja, aki fáradhatatlanul ismétli el újra és újra a jelenetét, melyben pikírten fenyegetőzik a Mészáros Béla, Petrik Andrea, Elek Ferenc, Inotay Ákos és Szabó Simon alkotta társasággal, pedig talpig öltönyben, nyakkendőben, kesztyűben nem lehet egy leányálom a munka. Hegedűs D. Géza egy műkereskedőt alakít, az ő egyik árverésén akar a banda egy fordított képrablást végrehajtani. Fordított, minthogy nem kiakarnak lopni egy képet, hanem be, éspedig elhunyt barátjuk festményét, azért pont apja aukciójára, mert az sosem támogatta fia művészi szárnypróbálgatásait. Közben pedig a film egyszerre szerelmeslevél Budapesthez és a gyerekkori barátságokhoz.
Öt éve tervezzük a filmet, akkor született meg alapgondolat erről a társaságról, akik gyerekkorukban elválaszthatatlanok voltak, de eltávolodtak egymástól, ás már felnőttként, tizenöt évvel később találkoznak újra, hogy ezt a balhét végrehajtsák. Kezdettől fogva az volt a terv, hogy emellett megmutassuk Budapestnek egy olyan arcát, amit a közönség eddig nem, vagy csak nagyon ritkán látott. Nem az utcán látható mindenki által ismert és szeretett Budapestet, és nem a celebek és az Operabál világát, amit szintén lehet látni, hanem az igazi elit világot, ahol a komoly értékek, a komoly emberek, a komoly szerződések vannak, ami nagyon komoly építészeti, művészeti értékeket rejt, ahol a kultúra zajlik. De közben a lényeg mégis az, hogy a mi öt főszereplőnk, akik teljesen azonosulható átlagemberek, egyszer csak belepottyannak ebbe a számukra ismeretlen világba, és mint az elefánt a porcelánboltban, úgy viselkednek, igazi magyar akcióhősként.
Fontos kitétel, hogy magyar akcióhősökről beszélünk, ugyanis a film nem akar igazi, klasszikus értelemben vett akciófilm lenni robbantásokkal és autós üldözéssel, itt a hangsúly a balhén van, és azon, hogy ezek a karakterek egyáltalán nem akcióhősnek teremtek, a film humorforrását is épp ez adja. Van a szereplők között luxusban élő sztárépítész, békamentő Greenpeace-aktivista, ideggyenge állatorvos, aki kiborul, ha elleni kezd egy tehén, meg nem értett színész és indiánmániás, infantilis hobó is, hogy ki kicsoda, azt szándékosan nem konkretizálom, szerintem az olvasó rájön maga is. Az akció, a humor és a Budapest-szerelmeslevél mellett a Pesti balhé lényegét is az adja majd, ahogy ezek a figurák újra egymásra találnak. Ezt az utat a férfi főszereplő karaktere szimbolizálja majd, akit Mészáros Béla alakít.
A főhős, akit játszok, nagyon szegény sorból származik, innen küzdötte fel magát, lett belőle építészmérnök nagy díjakkal és vagyonnal. Rengeteget tett azért, hogy elérje ezeket a célokat, cserébe ott hagyta a baráti társaságát, mert nem akart olyan gyerekes maradni, mint a többiek, akik megőrizték a szép naivitásukat az élettel kapcsolatban. Most viszont, felnőve, bár gazdag és elismert, és nagyon magabiztosnak mutatja magát, mégis tele van frusztrációval, és nagyon magányos, és az a cél, hogy visszataláljon ahhoz a naivitáshoz, ami elveszett. Még nem találkoztunk ugyan velük, de lesznek a filmben gyerekszereplők, a gyerekkori verziói a karaktereinknek, az első percek róluk szólnak majd, és arról az igazi baráti szeretetről, ami gyerekkorban még megvan. Nekem is még mindig vannak barátaim Pilisvörösvárról, akikkel hatéves korom óta tartom a kapcsolatot, és ez egyszerűen pótolhatatlan, amikor harminchárom éve ismersz valakit, nem szabad feláldozni az ilyen barátokat a külsőségekért. Ilyen szempontból nagyon izgalmas ez a film, nem csak az akciójelenetek miatt
– mesélte Mészáros Béla.
Lóth Balázs is kiemelte, hogy nem a zsánerfilmes jelleg izgatja igazán, hanem a balhé mögött meghúzódó háttértörténet:
Elindulunk húszévesen egy úton, és – ez szerintem mindannyiunk életében nagyon-nagyon fontos közös élménye – egyszer csak azt érezzük, hogy nem azon az úton vagyok már, ahol szeretnénk, de közben buzog bennem a vágy, hogy visszataláljak. És ez akárhány évesen közös élményünk, szeretnénk elérni valamit az életben, és szeretnénk boldogok lenni, és ehhez a barátokon és a szerelmen keresztül vezet az út.
A képre kattintva galéria nyílik!
A Pesti balhé előreláthatólag 2020 februárjában kerül a mozikba.
