Kultúra

A rapperek elől már a politikusok sem menekülnek

Az utóbbi időszakban megjelent egy markáns trend a magyar hiphopban: egyre több az olyan előadó, aki politikai témákra építi fel dalait, sőt akad olyan is, aki kifejezetten a közélettel kapcsolatos számai miatt vált ismertté.
Korábban a témában:

Egyáltalán nem ritka, hogy egy előadó dalban olvasson be egy politikusnak: Bruce Springsteen a Born in the U.S.A.-jel a Reagan-adminisztrációnak, az ExploitedLet’s Start a Warral Margaret Thatchernek, a U2Bullet the Blue Sky-jal szintén Ronald Reagannek, Stevie Wonder a You Haven’t Done Nothinnal pedig Richard Nixonnak üzent.

Ehhez a táborhoz csatlakozott Krúbi is, aki 2017-ben adta ki a Dé:Nash-sel közös SCHMUCK című számát, amelyhez utóbb egy klip is készült.

A dal a hagyományos, beolvasós rapből építkezik: egy vérbeli diss, amely finomkodás nélkül szúr oda címzettjének, jelen esetben Schmuck Andornak.

DISS

A diss egy, leginkább a hiphopra jellemző daltípus, melynek lényege a verbális támadás egy adott személy ellen. Maga a kifejezés az angol disrespectből, azaz a tiszteletlenségből ered. Mára a diss szinonimájaként használják a beefet is, utóbbi kifejezés azonban eredetileg a két előadó közti üzengetést, illetve a rapperek és rajongóik közti, nem egyszer fizikai konfrontációba torkolló rivalizálást jelentette.

Ice Cube az N.W.A.-nek, Jay-Z Nasnek, Dopeman Mr.Bustának, Machine Gun Kelly pedig Eminemnek írt disst, hogy csak néhány példát nézzünk, ez pedig egyáltalán nem meglepő: egymással rivalizáló, egymásnak oda-odaszóló előadókról van szó. Az sem nevezhető furcsának, hogy a zenészek időnként közéleti szereplőknek üzenjenek, sok az olyan előadó, aki igyekszik reagálni kora történéseire, kifejezni véleményét egy-egy közéleti esemény vagy szereplő kapcsán. Különösen Amerikában, ahol a rap eredetileg egy alulról jövő, odamondogatós, társadalomkritikus, néha politikus műfaj volt.

Az viszont már annál meglepőbb, ha egy magyar rapper egy politikai témára reflektál. Miért tartja fontosnak egy-egy hiphop-előadó, hogy olyan, a raphez hagyományosan nem köthető kérdésről írjon dalt, mint a korrupció vagy a jogállamiság? Miért tartotta fontosnak Krúbi, hogy egy potenciális vetélytárs helyett egy közéletben nem éppen jelentős figurának olvasson be?

Ezekre a kérdésekre próbálunk választ adni.

A TÍZSNICKERSES KONFLIKTUS

A színpadon egy rapper épp egy politikusnak olvas be, az érintett közszereplő pedig a VIP-páholyban áll, integet, mosolyog. A tömeg őrjöng.

Krúbi tavaly decemberben az Akváriumban adott koncertet, ahová Schmuck Andor is ellátogatott. A helyzet ─ a Schmuckkal fotózkodó rajongók vagy éppen maga a politikus jelenléte ─ arról árulkodik, hogy nincs szó valódi konfliktusról a diss szerzője és tábora, illetve a szám címzettje között.

A buli, ahol azt skandálják: Feri, ne menj el!
Bár alig fél éve lépett a színre, a Krúbi, máris hatalmas népszerűségnek örvend.

Krúbi 2017-ben, a Kikeltető nevű tehetségkutatónak köszönhetően robbant be. A rapper számaiban előszeretettel érinti a közéleti témákat: a politikailag kevéssé meghatározó Schmuck Andor mellett az olyan nagyágyúkat sem kíméli, mint Lázár János, Rogán Antal és Mészáros Lőrinc, illetve Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor.

Krúbi népszerűségét jól szemlélteti, hogy az eredetileg az Akvárium KisHallba tervezett decemberi koncertet az érdeklődés miatt végül át kellett tenni a NagyHallba ─ ahol egyébként a jegyértékesítés indulása után szintén hamar telt ház lett.

Krúbi 2017-ben, a Recordernek mesélte el a Schmuck-diss apropóját. A rapper állítása szerint épp egy élelmiszerboltban vásárolt, amikor összefutott a politikussal. Krúbi szerint Schmuck Andor 10-15 Snickersért ugrott be az üzletbe, ám fizetés nélkül próbálta meg elhagyni a boltot. Szerencsére a kasszás résen volt, a politikusnak ki kellett fizetnie a csokoládékat, Krúbi pedig elhatározta: rapper lesz, és dalban fog üzenni a pökhendi közszereplőnek.

Nem sokkal később megszületett az elmúlt időszak egyik legegyedibb magyar dissje, a SCHMUCK.

A politikus valójában nem először nézett farkasszemet verbális támadójával, egy korábbi, nyári koncerten már beszélt a rapperrel, ahol kérdőre is vonta tízsnickerses állításáért.

A múltkori koncerten találkoztam Krúbival, és megmondtam neki, hogy a snickerses sztorival van egy kis probléma: allergiás vagyok a mogyoróra.  Ezért azt tanácsoltam neki: »mondj Túró Rudit, mert így nem hiteles«

─ árulta el a 24.hu-nak Schmuck Andor.

Fotó: Marjai János/24.hu

Hogy a rapper vagy a politikus mond igazat, valószínűleg nem is igazán fontos. A kulcs ugyanis valójában nem is annyira maga a dal, illetve annak konkrét háttere, hanem a közeg, amelyben megszületett.

SZÜLETŐBEN A MAGYAR POLITIKAI RAP

Feltételezhető, hogy a hiphop-előadóknak már a magyar rapkultúra hajnalán is volt politikai véleménye, az utóbbi időkben viszont valami megváltozott, hiszen egyre több az olyan előadó, aki nem ódzkodik közéleti témákra felépíteni egy-egy dalt.

A politikusok pedig, hol esetlenségükből, hol ügyeskedéseikből adódóan kitűnő céltáblái a rappereknek.

Bár korábban is akadtak kifejezetten politikai problémákkal foglalkozó rapszámok – gondoljunk csak Dopeman hírhedt BAZMEG!-jére, Siska Finuccsi és Bobakrome Isten áldd meg a magyart!-jára vagy Antal & Day Korruptjára –, az elmúlt egy-két évben látványosan megnőtt az ilyen dalok száma.

Molnár Áron: Csírájában kell elfojtani a butaságot és a gyűlölködést
A színész rappelve mutatta be a migráció és az oktatás problémáit, azóta már iskolákba is meghívják, a noÁrral pedig az a célja, hogy gondolkodásra és kommunikációra biztasson. Interjú.

Az alapvetően reggae-ben nyomuló G Rastól a trash vonalat képviselő Giajjennóig, az igen népszerű Krúbitól a feltörekvő Lil Frakkig, a hazai helyzet miatt általánosságban panaszkodó Knozah B.-től egészen a konkrétan a miniszterelnököt kérdőre vonó FoGDáig egyre többen döntenek úgy: zenéjükben is kifejezik politikai álláspontjukat. Krúbi alkotótársa, Dé:Nash pedig épp a napokban jelentette meg a magyar poptörténet első ironikus ősmagyar hiphop albumát, Tarsolylemez címmel.

A YouTube számai nem hazudnak, úgy tűnik, hogy a hazai közéleti viszonyok nemcsak a rappereket sarkallták az efféle dalok megalkotására, hanem a közönséget is fogékonnyá tették a politikai témájú hiphopra. Kérdés persze, hogy mennyi hasonló dalt bír még el a magyar rapszakma ─ amíg az egyre abszurdabb közélet újabb és újabb témákat ad, valószínűleg sokat.

Fotó: Marjai János/24.hu

És hogy miért éppen mostanra vált ennyire meghatározóvá a politika a hiphopban?

Talán azért, mert az utóbbi időkben nem nagyon volt itthon olyan meghatározó, a közéletre előszeretettel reflektáló műfaj, mint amilyen egykor a pop-rock, a beat vagy a punk volt. Meg persze azért, mert a rap Magyarországon is a legnépszerűbb stílussá vált a fiatalok körében, és mivel a közönséget is érdekli a politika, kihagyott ziccer lenne nem foglalkozni vele.

A fentiek mellett még egy tényező játszhat kulcsszerepet a magyar politikai rap egyedi formálódásában: a lázadás, amely a hiphop egyik legfontosabb jellegzetessége.

MONDJUK AZT, HOGY HUNGARIKUM

A politikai rapnek tőlünk nyugatra, elsősorban a tengerentúlon, komoly hagyománya van. Már az 1980-as években megjelentek azok az előadók, akik markáns véleményeket fogalmaztak meg számaikban a különböző társadalmi és közéleti problémákkal kapcsolatban.

Az 1986-ban alapított Public Enemy például kifejezetten politikailag fűtött szövegei miatt vált ismertté.

Részben ennek a hagyománynak is köszönhető, hogy az amerikai közéleti rap világnézetét tekintve rendkívül sokszínű: Kanye Westből a Ye vs. the People-ben a republikánus beszél, míg Eminem a BET Hip Hop Awardsra készített dalában Donald Trumpot semmisíti meg.

Ezzel szemben itthon szinte csak olyan előadókat találni, akik politikai tematikájú számaikban a kormánnyal vagy a kormánnyal is szembe helyezik magukat – ahogy Krúbi is ugyanúgy odaszól Schmuck Andornak, Gyurcsány Ferencnek és Orbán Viktornak is. Idővel persze a kultúrharc a hiphopot is elérheti, és FankaDeli személyében már van is olyan rapper, aki a kormánynak is tetsző témákról rappel.

Fotó: Marjai János/24.hu

Még ha találni is kivételeket, a rap alapvetően a lázadás műfaja. Lehet, hogy Kanye West most épp kiáll a mostani elnök mellett, de mivel elenyészően kevés a Trump-párti rapper, ez is tűnhet lázadásnak valamilyen szinten. Az amerikai politikai rendszer összetettségéből adódóan ráadásul eleve egy republikánus elnök mellett is van létjogosultsága a republikánus előadók kiállásának.

Magyarországon ezzel szemben 2010 óta a Fidesz-KDNP van hatalmon, és ebben a pillanatban nehéz elhinni, hogy ez belátható időn belül megváltozna. Emiatt egy magyar hiphop-előadónak, ha lázadó akar maradni, a mostani kormánynak kell üzennie. Igaz, amikor az a lehetetlen helyzet áll elő, mint hogy kormánypárti, közpénzzel kitömött újságok deklarálják magukat „lázadóknak”, akkor miért ne lennének, akik például Brüsszel ellen szólalnának fel. Kérdés persze, hogy a műfaj kedvelői mennyire lennének fogékonyak erre, illetve hogy a kormány támogatói közt mennyien vannak azok, akik hajlandóak rapet hallgatni.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.