Kultúra

Egy évszázada játszanak már Zuglóban a századforduló építészcsillagának gyermekei

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 05. 31. 20:23

A Thököly út zajától néhány lépésnyire, fák és bokrok övezte villák közt megbúvó szecessziós csoda sokkal több annál, mint elsőre látszik.
Korábban a témában:

Az ország, vagy épp a világ különböző pontjairól Budapestre érkező turisták csak ritkán hagyják el a Duna néhány száz méteres környezetét, pedig a város ennél jóval több csodával várja a felfedezésére vágyókat. Térképes nézetben is elérhető sorozatunk, az Ismeretlen Budapest ezeket a – sokszor a környéken élők számára is láthatatlan – épületeket és tereket mutatja be. A fókuszát az utóbbi időben a külsőbb kerületekre, illetve a budai oldalra áthelyező sorozat mai epizódjában a korábban már többször is bejárt zuglói villarengetegbe sétálunk el, hogy a rejtélyes üvöltő oroszlán által őrzött furcsa Rákos-villa, a szerelmét már egy évszázada hazaváró, erkélyén könyöklő asszony, a Városligettől csak néhány méternyire megbújó várkastély, valamint az igazi Meseautót is látott kúria után újabb rejtőzködő csodát ismerjünk meg.

A forgalmas Thököly útról a Városliget irányába nyíló menekülőutak egyikét jelentő Jávor utcába besétálva az embernek azonnal jobb lesz a kedve, hiszen a jókora fákkal szegélyezett utcát látva szinte megfeledkezünk róla, hogy néhány pillanattal korábban még az autók morajában próbáltunk meg túlélni.

A volt MTK-székház (jobbra), illetve a századfordulós szecessziós bérházak egyik elfeledett példája, a Jávor utca 7. (balra)

A házak első pillantásra talán unalmasnak tűnnek, de a Városliget széle felé közeledve előbb az egykori MTK-székház (XIV. Jávor utca 5/A., ép.: Bálint Zoltán és Jámbor Lajos, 1915-1916) épülete, majd a jókora, legalsó szintjén gyönyörű kovácsoltvas erkélykorláttal díszített Jávor utca 7. (ép.: ?, 1910 körül) tűnik fel a jobb oldalon.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

 

A tovább haladva feltűnő, 2009-ig a MÁV Kórház rehabilitációs és reumatológiai épületeként használt, azóta azonban üresen álló épület talán visszafordulásra késztetheti az embert, ez azonban óriási hiba lenne, hiszen a következő, 11/A. számú épület tartogatja az utca legnagyobb meglepetését:

annak sarkán, illetve oldalsó bejárata mellett ugyanis ma is találkozhatunk a századforduló egyik legzseniálisabb építészének gyermekeivel.

A Hegedűs Ármin által saját családja számára tervezett, 1905-ben megszületett, ebből következően nyilvánvalóan Hegedűs-villaként emlegetett épület (nem összekeverendő a Gellérthegy oldalában álló, várszerű Hegedűs-villával, amely nevét az egykor benne élt Dr. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszterről kapta, és most vizsgált épületünkkel közel egykorú) immár száztizenhárom éve áll tehát ellen az elemeknek, túlélve a második világháborút, illetve a számtalan épületet jellegtelen tömeggé formáló szocializmus évtizedeit is.

 

Na jó, de ki az a Hegedűs Ármin?

Az 1869-ben a Balassagyarmathoz közeli Szécsényben még Geigerként született, 1945-ben életét vesztő Hegedűs számos társához hasonlóan a Magyar Királyi Műegyetemen szerezte meg építészi diplomáját, majd a főváros mérnöki hivatalában kezdett dolgozni – így részt vehetett a Károly-kaszárnya Városházává alakításában, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert századfordulós szabályozásában, illetve az az árkádsor létrehozásában: ez végül Gerle Lajossal közös munkájaként 1904-1908 között született meg.

Nem elégedett meg azonban a főváros adta lehetőségekkel, így 1896-ban közös irodát nyitott Böhm Henrikkel (1867-1936), melyből olyan csodálatos művek kerültek ki, mint a Szervita téri, csúcsán lévő Glóbusz-szoborcsoportját a második világháborúban elvesztett Török A. és Társa bankház (1906), a pöstyéni Irma fürdő és a Hotel Thermia Palace (1909-1912), a békéscsabai, kiskunfélegyházi és egri fürdők és szállodák.

Kevésbé ismert műveik közé tartozik a csáktornyai kereskedelmi kaszinó és a homlokzatán ma is vörös csillagot rejtegető újpesti városháza (1898-1900), de az évtizedeken át együttműködő páros fejezte be a Lajta Béla és Hegedűs által közösen tervezett Radnóti Miklós Általános Iskola és Gimnázium tömbjét is.

Önálló munkáikra is számos példát ismerünk: Hegedűs tehetségét dícséri a szolnoki Tisza Szálló és Gyógyfürdő, de az általunk korábban a kupolától a pincéig bejárt Gellért Hotel és Gyógyfürdő szecessziós részleteiben is találkozhatunk a zsenialitásával (Sterk Izidoré és Sebestyén Artúré mellett). Emellett pedig ő tervezte a Dob utcai iskola szecessziós épületét is, amelyet nemrég mutattunk be.

Szűk utcában rejtőzik a belváros legdíszesebb iskolaépülete
A kisgyerekek tucatjait ábrázoló Róth Miksa-mozaikok sorával díszített iskola már száztizenkét éve Erzsébetváros legszebbje, tavaly véget ért felújításának köszönhetően pedig szinte kiemelkedik a környezetéből. Szépségére mégis csak kevesen figyelnek fel.

Állapota ugyan láthatóan nem épp kitűnő, a kopott homlokzat részleteit, illetve a kert utcáról látható darabját tüzetesebben megvizsgálva azonban egyértelművé válik, hogy az államosítások idején már tovább nem darabolt –  egy 1944-es nyilvántartás szerint már akkor is tizenkét (!) lakás volt benne, hiszen az alagsort is több embernek adták ki – épületet lakói igenis szeretik, sőt, jó eséllyel erőn felül próbálják megmenteni azt az utókornak.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A homlokzat síkjából kilógó teraszról az előtérbe vezető bejárat színes üvegablakai ugyanakkor mára sajnos már eltűntek, pedig a Szecessziós Magazin néhány évvel ezelőtti felvételén még jól látszik az ajtó feletti aprócska virágcsokor képe:

Fotó: Vincze Miklós/24.hu (balra), Szecessziós Magazin (jobbra)

A legtöbbek fejében a szecesszió szó hallatán nem épp egy ilyen épület képe jelenik meg, hiszen az itthon leginkább Lechner Ödön művei, az Iparművészeti Múzeum, a Hold utcában álló Magyar Királyi Postatakarékpénztár, vagy épp a Stefánia úti Földtani és Geofizikai Intézet által fémjelzett stílus nevét hallva az ember hajlamos Zsolnay-épületkerámiáktól roskadozó, jókora tömbökre gondolni, pedig a századforduló Magyarországára begyűrűzött, a tízes és húszas évek végéig előszeretettel alkalmazott stílus jóval több volt ennél, sőt, a magyar szecessziós középületeken, illetve bérházakon és villákon előszeretettel tűntek fel a főleg az erdélyi népművészetből átvett elemek is.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A szocializmus évtizedeiben végrehajtott tetőtérbeépítésnek köszönhetően a helyi védettséget élvező villa lakható tere jóval nagyobb az eredetinél, cserébe viszont eltűnt a legfelső szint párkánya. Megmaradt azonban az épület sarkán végigfutó, ötszög alaprajzú zárterkélyek közé zsúfolt domborműsor, ami első pillantásra csak átlagos puttókkal tömött munkának látszik, pedig jóval több ennél, hiszen

Hegedűs hat gyermekét ábrázolja.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

A legtöbbször Fodor Gyula munkáinál feltűnő épületszobrász, Ney Simon által készített három domborművön festőpalettát tartó, testvéreit festő, illetve hegedülő gyerekekkel találkozhatunk (sőt, a középső elemen még egy édesapjuk foglalkozására utaló derékszögű vonalzó is feltűnik), a telekhatáron húzódó bokrok és fák levelei, illetve kopasz ágai azonban elképesztően megnehezítik a művek utcáról való tanulmányozását.

Fotók: Vincze Miklós/24.hu

Jutott azonban egy szobor az az oldalhomlokzaton megbújó bejáratokhoz is: egy bal kezét az évtizedek alatt már elvesztett fiúé, akinek az építésszel való rokoni kapcsolatáról semmit sem lehet tudni, de jó eséllyel közeli családtagról van szó.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Mindezeknél szomorúbb azonban, hogy a húszas évek elejéig biztosan ott élő Hegedűs Ármin nevére egyetlen emléktábla, vagy apró emlék – leszámítva persze a domborművön játszó gyerekeit – sem figyelmeztet.

Fotó: Vincze Miklós/24.hu

Kár, pedig a századforduló egyik legfontosabb, a város számos ünnepelt épületét megálmodott építésze legalább ennyit mindenképp megérdemelne az utókortól.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.