Az elmúlt évszázadokban nem volt hiány fura találmányokból: egyesek megesküdtek volna rá, hogy néhány paradicsomtablettával bármilyen betegség kezelhető, mások tejből próbáltak (sikerült nekik!) ruhát készíteni. Egyik terv sem volt azonban annyira meglepő, mint a New York állambeli Herkimerben élő orosz emigráns, Joseph Karwowski 1903-ban szabadalmaztatott radikális ötlete:
Az egyoldalas szabadalmi leírásból kiderül, hogy az egyszerű eljárással korlátlan ideig tökéletes állapotában megőrizhető a légmentes környezetbe helyezett test, és a folyamat is rémesen egyszerű:
Ezt követően egyszerűen egy tetszőleges alakú üvegtömböt öntött volna köré, de külön kérésre akár csak a fej is megőrizhetővé vált volna.
Az ötlet első hallásra teljes képtelenségnek hangzik, pedig tényleg volt némi értelme annak, amit Karwowski (vagy inkább Karvovszkij?) kitalált: a vízüveg ugyanis tényleg tökéletesen szigetelte volna a testet, bár az egyáltalán nem tűnt volna élethűnek, köszönhetően az anyag ráöntésének, valamint a meleg hőmérsékleten való kezelésnek.
Az elmélet végül sosem vált valósággá, hiszen csodával határos módon egyetlen család sem érezte úgy, hogy elhunyt tagját ebben a formában szeretné maga mellett tudni, akár a nappaliban, a pincében, vagy a kandallópárkányon kiállítva. A témában tájékozott Hyperallergic ugyanakkor megemlít a Scientific American 1910-es számainak egyikében megjelent írást, ami üdvözli az orosz emigráns ötletét, és új tippekkel is előáll – felveti a kerti szoborként, papírnehezékként, vagy ajtómegállítóként való használatot.
Szerencse, hogy senki nem vette ezeket komolyan.
