Kultúra

Amikor a kábelek még pókhálókként hálózták be a nagyvárosokat, és elhomályosították a napot

A telefonbeszélgetéseket, a telegráfok működését lehetővé tevő kábelek föld alá költöztetése előtt a zűrzavar volt az úr a  nagyvárosokban.

A XIX. század utolsó három évtizede elképesztő találmányok egész sorát adta az emberiségnek, így a városokat pillanatok alatt magasban futó kábelek tömegei lepték el, melyek a telefonok és telegráfok üzeneteit közvetítették, vagy épp az elektromos áramot juttatták el a háztartásokba. Néhány éven át ugyanis képtelenek voltak megoldani a kábelek föld alá helyezését, és nem is igazán vették a fáradságot ahhoz, hogy egész utcákat túrjanak fel az eleinte még igen kevés embert érdeklő szolgáltatások miatt.

Budapest utcáin még ma is találkozhatunk a Magyar Királyság utolsó nyomaival
A szocializmusban persze ezeket is megpróbálták eltüntetni, de a téma továbbra is – szó szerint – az utcán hever.

Emiatt aztán a világ nagyvárosai közül tucatnyi változott kábelrengeteggé, és leginkább egy óriási, túlmozgásos pók által teleszőtt helyre kezdtek hasonlítani.

Így például az 1880-as végi New York:

Vagy ugyanazok az utcák tizenöt évvel később:

A kansasi Pratt 1911 elején:

Vagy a kanadai Vancouver főutcája 1914 márciusában:

A legfurcsább képet egyértelműen Stockholm belvárosa nyújtotta, hiszen 1887-ben itt született meg a Telefontornet, a telefonközpont negyvenöt méter magas oszlopa, mely három évvel később nyerte el ikonikus, egy középkori vár bástyájára hasonlító alakját.

Az alig egy évtized alatt 5500 előfizetővel büszkélkedő városban nem épültek alközpontok, így a toronyba futott minden egyes vezeték, melyek teljes hossza megközelítette az ötezer kilométert. Nem is csoda, hogy a helyiek szerint a kábelek már-már elhomályosították a napot, és mindenki furán érezte magát a mindenhol spagettiként az utcák fölé lógó rendszer miatt:

A városban végül 1913-ban helyezték a telefonkábeleket a föld alá, de a torony egy 1952-es tűzvészig, tetején Európa legnagyobb, neonba öltöztetett órájával (a 7,6 méter átmérőjű, a közeli áruházat reklámozó NK-órával) még büszkén hirdette egy letűnt kor emlékét:

A rendszer természetesen épp olyan esetlen volt, mint ahogyan a képek alapján tűnik, így egy nagyobb vihar vagy hóesés is eltéphette a kábeleket, komoly kimaradásokat okozva a városi telefonszolgáltatásban. Ilyen eset történt például 1881 januárjában, Bostonban, ahol egy hasonló torony egyszerűen csak összeomlott, kábeleket terítve az alatta lévő épületre:

A tízes években ezek a kábelek persze mind egy szálig eltűntek az utcákról, magukkal rántva a kedves, két-három szintes házak jó részét, és átadták a helyüket a világ metropoliszait ma meghatározó toronyházaknak és felhőkarcolóknak.

Fotók: Telefontornet/Wikimedia Commons, Memolition, Tekniska Museet, Engineering and Technoology History Wiki, Kansas Historical Society/via ThisIsTrue

Ajánlott videó

Olvasói sztorik