Banksy valószínűleg a valaha élt legtitokzatosabb képzőművész. Senki sem tudja, hogy ki ő, azt sem, mikor, vagy hol született, és azt is homály fedi, hogy férfi, vagy nő. Egyes feltételezések szerint a név nem is egy személyt, hanem egy csoportot takar, de ez is csak spekuláció. Ami biztos, hogy az első Banksy-nek tulajdonított graffitik 1992 körül tűntek fel az angliai Bristolban.
A társadalmi, politikai ügyekre fogékony művész azóta Andy Warholéhoz mérhető hírnévre tett szert, vászonra festett munkái dollár százezrekért kelnek el. A személyazonossága azonban hétpecsétes titok. Elsősorban azért, mert a graffitikészítés illegális. Másodszor pedig az anonimitás a brand szerves részévé vált.
Időről időre azonban felbukkannak azok, akik megpróbálják leleplezni Banksyt, és ezzel akarva-akaratlanul lerombolni a mítoszát. A Daily Mail újságírója, Claudia Joseph 2008-ban nyomozott a művész után Bristolban. Azt írta, hogy bár a régi barátok és az ismerősök is tagadják, hogy így lenne, nagyon valószínű, hogy Banksy az 1973-ban, egy cégvezető és egy igazgatósági titkárnő fiaként született Robin Gunningham.
A Queen Mary University of London tudósai most megerősítették Joseph feltételezését. Az úgynevezett „földrajzi profilozás” módszerével összefüggéseket kerestek Banksy műveinek megjelenése, illetve azok között a helyek között, amik Gunningham-hez, vagy közeli ismerőseihez köthetők.
A kutatók először is bejelöltek 140, Banksy-nek tulajdonított, bristoli és londoni alkotást a térképen. Jól látható volt, hogy a jelölések kisebb-nagyobb csoportokba, a csoportok pedig csomópontok köré tömörülnek. A csomópontok egy kocsmát, játszótereket, egy bristoli házat, és három londoni címet jelöltek. Ezeket bárki számára elérhető adatbázisok információival vetették össze, és úgy találták, hogy a csomópontok pontosan azok a helyek, ahol Gunningham is gyakran járt, vagy élt is egy ideig.
A kutatók először úgy tervezték, hogy a tanulmányukban tíz embert neveznek majd meg, akikről a legnagyobb valószínűséggel feltételezhető, hogy a Banksy művésznév mögött rejtőznek, de hamar rájöttek, hogy csak egyetlen igazi „gyanúsítottjuk” van.
A kutatók szerint a munkájuk, illetve a Mail feltételezését látszik alátámasztani az is, hogy Banksy ügyvédei igyekeztek jogi akadályokat görgetni a tanulmány publikálása elé.
Mindemellett vannak, akik megkérdőjelezik a kutatás megbízhatóságát. „A módszer meglehetősen pontatlan, elég ha azt vesszük, hogy olyan alkotások helyein alapul, amik nem száz százalékig biztosan Banksy munkái. A tanulmány készítői ráadásul az időtényezőt sem vették figyelembe, vagyis azt, hogy mikor jelentek meg a vizsgált alkotások” – írja George Dvorsky, a Gizmodo újságírója. Ő azt is megjegyzi, hogy olyan módszerrel nyomozni egy művész után, amivel sorozatos bűnelkövetők lakhelyét szokták felderíteni, szerinte egyszerű zaklatás.
(via The Independent)
