Persze nem eszik olyan forrón a kását, sőt – de Seth Grahame-Smith azonos című regényének témájára sokan felkapták a fejüket, hisz Amerikában nem divat a történelmi nagyságokkal való szemtelen játék.
Persze nem is olyan szemtelen ez a dolog, arról van szó, hogy Amerika 16. elnöke, a polgárháborút végigcsináló, megtermett Lincoln gyerekkorában a rabszolgatartás kegyetlen gyakorlatával egy időben rá kell hogy ébredjen: anyját megölte egy vámpír, polgári nevén Jack Barts (akit amúgy a magyar származású Marton Csokas alakít). A fiatalember bosszút esküszik, ám a vámpírok elleni harc autentikus oktatót követel: Henry Sturgess (Dominic Cooper) maga is gyűlöli a vámpírokat, és mindent tud róluk. Az egykori ácsinas Lincoln végül is egy ezüstözött baltában találja meg az adekvát fegyvert a vérszívók ellen, akik amúgy sok ezren tevékenykednek – hogy, hogy nem – a déli rabszolgatartók oldalán. És akkor már ott is vagyunk az Észak–Dél polgárháború kellős közepén.
Több lehetőség rejlik ebben az alapötletben, mint ami aztán lett belőle – tulajdonképpen csak szexisebb ruhába öltözött a hős amerikai elnök karaktere (amit ügyetlen-erőltetett próbálkozásnak is vehetünk: hogy szerettessük meg történelmi alakjainkat a fiatalokkal). Izgalmasabb lenne a dolog, ha a vámpírok nem a déliek oldalán állnának, de ennyi vér nem volt az alkotók (és a stúdió) pucájában.
Mi tagadás, a mese kicsit bugyuta lett, anélkül, hogy lelőnék pár poént, hemzsegnek benne az ellentmondások, és több humort elbírt volna a történet, de azt hiszem, nem is erre koncentrált az orosz rendező, Timur Bakmembatov (na hiszen, egy orosz rendez filmet az egyik legnagyobb amerikai elnökről – szegény McCarthy szenátor forog a sírjában). A különleges látványvilágot teremteni képes, a hollywoodi történetmesélést és kliséket szívesen felhasználó, módosító rendező kedvelt kettőssége, a fény és a sötétség itt is megjelenik, sőt látványalkotó elemmé válik. Visszaköszön Az éjszakai őrség – A nappali őrség filmek kettőssége, vagyis hogy a világ a sötétség és világosság erőinek, s azok küzdelmeinek terepe és egyben célja. Bakmembatov sok-sok túlzással ugyan, de erőteljes, a megszokottnál vadabb és erőszakosabb, különleges mesevilágot teremt (meg keletkezett pár túlhajtott, hiteltelen-rossz akciójelenet is), amely olykor feledtetni tudja a forgatókönyv s/butaságait.
Úgyhogy a film leginkább vegyes érzelmeket vált ki megtekintőjéből – úgy érdemes megnézni, hogy az ember valami nagyon rosszra számít, és akkor kellemesen csalódunk. De ki akar megnézni egy nagyon rossz filmet?
Kinek ajánljuk? Aki hagyja, hogy elragadják a képek, és nem szokott a filmek alatt gondolkozni.
Kinek nem? Aki sokat vár az alapötlettől.
Abraham Lincoln, Vampire Hunter – színes, magyarul beszélő, amerikai thriller, 105 perc, 2012, rendező: Timur Bekmambetov, író: Seth Grahame-Smith, forgatókönyvíró: Seth Grahame-Smith, Simon Kinberg, zeneszerző: Henry Jackman, operatőr: Caleb Deschanel, William Hoy, producer: Timur Bekmambetov, Tim Burton, Jim Lemley, szereplők: Benjamin Walker (Abraham Lincoln), Mary Elizabeth Winstead (Mary Todd Lincoln), Dominic Cooper (Henry Sturgess), Alan Tudyk (Stephen A. Douglas), Rufus Sewell (Adam), Anthony Mackie (William Johnson), Robin McLeavy (Nancy Hanks Lincoln), Erin Wasson (Vadoma).
Forgalmazza az InterCom
Hazai bemutató: 2012. augusztus 9.
