Kultúra

A tévében: szegények, gazdagok, hősök

Anarchista francia harmonikás, hős dán diplomata, egy ország gátak mögött, egy másik óriási szegénységben - nagy lesz ma a kontraszt.

A kolontári tragédia kapcsán furcsállották sokan, hogy hogyan lehetett teljes nyugalomban élni azon a vidéken úgy, hogy pár száz méterre egy méreggel teli nagy kád magasodott a falu fölé. Európában egy egész ország él így: Hollandia jelentős része fekszik a tenger szintje alatt, és sok ezer ember életét és javait választja biztonságban el a víztől a holland gátak rendszere. Ezek építéséről, történetéről és bizonytalan jövőjéről (lásd felmelegedés és tengerszint-emelkedés) beszél a Különleges építmények sorozat mai epizódja 19:00-tól a National Geographicon.

Egy igazi francia jelenségről csinált portréfilmet Mispál Attila és Rideg Zsófia: Christian Paccaud harmonikásról, de ezzel még semmit nem mondtunk róla, igazi francia művészként politizál, társadalmi üzenete van, provokál, felkavar. A szegények képviselője, hangja ő, aki amilyen lírai, olyan agresszív, harsány tud lenni, mint a párizsi nép a forradalomban. A Hív a hold tehát ezt a lassan 30 éve alkotó (élet)művészt mutatja be – 20:30, Duna2

Ha már a szegények szóba kerültek, Cseke Eszter és S. Takács András az On the Spotban ma Etiópiát mutatja be, a világ egyik legszegényebb országát, menekülttáboraival, az egész kontinensen sajnos eléggé elterjedt, női körülmetélésnek hívott csonkítási szokásával, félbeszakított sorsokkal, bizarr fesztiválokkal – 21:05, m1.

Merőben más világ Robert Altman Gosford Parkja, amely az angol felső tízezer világába tesz kitérőt, melyet Altman érezhetően élvezett, szokásos szemlélődő, csendes módján elmondja a történetét a társadalmi rétegekről és szokásrendszerről (lesújtó véleményét sem veri nagyon nagy dobra), és tán magának sem bevallva (avagy önironikusan elismerve) fürdőzik a high society 20. század eleji tárgyi világában. Kristin Scott Thomas, Ryan Phillippe, Stephen Fry, Emily Watson, Hellen Mirren játékával a film 21:30-kor indul a Duna TV-n. 

Pavl Bang-Jensen dán diplomata volt, 1956 után tanúkat, menekülteket hallgatott meg a forradalomról, ami alapján az ENSZ elkészíthette jelentését. 1959-ben a férfit átlőtt fejjel találták meg egy New York-i parkban – hogy a két esemény közt milyen összefüggések húzódtak, Suarányi András Bang-Jensen-ügy című dokumentumfilmje fedi fel, ami Nagy András azonos című könyvén alapszik. Amilyen sötét történet ez, olyannagyszerű emberi példa Bang-Jensené, akiről már Budapesten utca is el van nevezve. 23:05, m1.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik