Vasárnap két olyan fejlemény történt az 1945 óta fennálló második osztrák köztársaság történetében, amire a második világháború óta nem volt példa. Egyfelől egy radikális populista, illetve sokak szerint inkább szélsőjobboldali párt, az FPÖ (Szabadságpárt) lett az általános választások győztese 29 százalékos szavazataránnyal úgy, hogy míg 2019-ben csak 770 ezer szavazatot kaptak, most 1,4 millió ember voksolt rájuk.
Másfelől pedig a második köztársaság történetének jelentős részében, főleg a huszadik században koalícióban kormányzó, két korábbi meghatározó politikai erő, a néppártiak (ÖVP) és a szociáldemokraták (SPÖ) együtt sem szerezték meg a voksok felét. Igaz, a két „nagy” pártnak végül sikerült megszereznie a parlamenti mandátumok több mint ötven százalékát. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy és a mandátumkiosztásnál azok a pártok jártak jól, amelyek átugrották a négyszázalékos parlamentbe jutási küszöböt. Így sorrendben
- a radikális jobbos FPÖ 56,
- a konzervatív ÖVP 52,
- a szocdem SPÖ 41,
- a liberális Neos 18
- és a környezetvédő Zöldek 16 mandátumot kaphatnak.
A két legnagyobb bukást egyébként az ÖVP és a Zöldek, a két eddig kormánypárt szenvedte el: a Néppárt 19, a környezetvédők 10 képviselői helyet vesztettek 2019-hez képest, míg az ellenzéki FPÖ 25-tel növelheti mandátumainak számát.
Katrin Prapotnik, a Grazi Egyetem politológusa három tényezővel magyarázza a szélsőjobb sikerét. Elsőnek a magas inflációt említette, amely hetvenéves csúcsot döntve 2023. januárjában 11,3 százalék volt – aminél Magyarországon egyébként sokkal rosszabbak voltak az adatok.
Emellett a bevándorlás és migráció, illetve az egészségügy kérdései vezethettek a Szabadságpárt megerősödéséhez. A 2019 óta kormányzó néppárti-zöld koalíció népszerűségét rendkívüli módon megtépázta ugyanis például a kötelező oltásról szóló vita. A Der Standardnak nyilatkozó Christoph Hofinger választási szakértő ugyanakkor kijelentette, hogy az FPÖ a választókat az elitekkel szembeni harccal győzte meg.
Herbert Kickl, a párt vezére (kiemelt képünkön) nem véletlenül emlegette vasárnap elődjét, az autóbalesetben 2008-ban elhunyt Jörg Haidert. Az FPÖ ugyanis felülmúlta az 1999-ben elért történelmi rekordot, amikor 26,9 százalékot kapott, hogy most 28,8 százalékig jusson. Kickl vasárnap azt mondta, hogy a néhai pártelnök büszke lenne rájuk.
a legnagyobb pártként hiába jelentkeztek be a kormányalakításra vasárnap este, és hiába javasolta Alexander van der Bellen köztársasági elnöknek az SPÖ burgenlandi politikusa, Hans Peter Doskozil tartományfőnök is hétfőn, hogy az FPÖ-t bízza meg a kormányalakítással. Az államfőnek ugyanis nem kötelessége, hogy a választáson legtöbb szavazatot kapott párt vezetőjét kérje fel kancellárnak, és ezt a jogát van der Bellen a kampány során hangsúlyozta is.
![](data:image/svg+xml;charset=utf-8,<svg height="1333" width="2000" xmlns="http://www.w3.org/2000/svg" version="1.1"/>)
Így akár a második-harmadik helyen végzett két vesztes, az ÖVP és az SPÖ (amely történelmileg a legrosszabb eredményét érte el a pártok sorrendjét tekintve a harmadik hellyel) össze is foghat, és kormányt alakíthat várhatóan egy kisebb párt – a liberális Neos vagy a környezetvédő Zöldek – bevonásával.
A konzervatív-jobboldali Osztrák Néppárt és a szociáldemokrata SPÖ összes mandátuma 92, ami egy fős többséget jelente a parlamentben. Minthogy ez nagyon „vékony jég”, ezért – ha az együttműködés mellett döntenek – várhatóan a Neos liberálisait is meghívják egy koalícióba (akik 15-ről 18-ra növelték mandátumaik számát).
Az SPÖ háttéremberei a hírek szerint már egy tárgyalódelegáció összeállításán dolgoznak, amely a néppártiakkal alkudozna a koalíciós posztokról, reszortokról és a miniszterjelöltekről. Andreas Babler pártelnök házon belüli vetélytársa, a korábban már említett Doskozil – aki egyébként a szocdem fősodorral szemben erősen bevándorlás-ellenes politikát folytat – azonban hétfőn arról beszélt, hogy az SPÖ mostani eredménye egyáltalán nem ad felhatalmazást arra, hogy kormányzásra készüljön.
A szélsőjobb előretörése, és a második köztársaságot oly sokáig vezető nagykoalíció (ÖVP-SPÖ) duójának leszereplése nem tekinthető meglepetésnek. Ám az túlzás lenne állítani, hogy mindez a második köztársaság végét is jelentené Ausztriában. Az osztrák közszolgálati médiában, az ORF2 hétfő reggeli adásaiban is azt fejtegették a szakértők, hogy az FPÖ kormányra kerülése nem jelentené a „fasiszták” és „posztfasiszták” hatalomátvételét.
– így összegezhető az osztrák szakértők véleménye.
A választás utáni kutatások szerint 443 ezer választó ment át közvetlenül az ÖVP-től az FPÖ-höz. Ez a valaha volt legnagyobb „pártcsere” az osztrák választások történetében. Az FPÖ-re most szavazók összetétele még látványosabban mutatja, hogy mennyire változást akarnak az osztrákok: csak 42 százalék számít „törzsszavazónak” Herbert Kickl pártjánál.
Az eddigi passzív szavazókat még egy párt tudta megszólítani: a liberális Neos 8-ról 9,1 százalékra növelte a támogatottságát, mivel az eddigi pártnélküliek négy százaléka rájuk szavazott. Beate Meinl-Reisinger, a Neos pártelnöknője az elemzők szerint személyesen nagyon jó kampányt csinált az elmúlt hetekben, hónapokban. A liberálisoknak van esélyük a kormányra kerülésre, vezetőjük pedig hangsúlyozta: reformokra van szükség, változásra – és emellett hangsúlyozta Európa-párti politikájuk folytatását is.
Az ORF szakértője, Fritz Dittlbacher szerint bármekkorát is veszített az ÖVP, illetve Nehammer néppárti kancellár, szinte minden kártya a jelenlegi kormányfő kezében van. Ő dönti el, hogy egy kettős koalíciót alkot-e az FPÖ-vel, vagy egy hármas koalíciót az SPÖ-vel és a Neosszal. Elvileg előfordulhat, hogy a Zöldek is bekerüljenek egy leendő osztrák koalícióba, de az ÖVP eddig velük kormányzott, és erre egyik párt sem emlékszik vissza szívesen.
Az FPÖ-vel az ÖVP-n kívül más nem fogna össze, így Kicklék sorsa is egyértelműen Nehammeren múlik. Márpedig a néppárti kancellár többször is kijelentette: az összeesküvés-elméletekben hívő Kickllel nem hajlandó kormányt alakítani. Kickl személyéhez viszont ragaszkodik az FPÖ.
Sokan arra tippelnek, hogy Nehammer a szocdemekkel és a liberálisokkal fog majd össze. Ennek a legvalószínűbb oka azonban nem is személyes jellegű: az ÖVP várhatóan a nála is rosszabb eredményt elérő pártokkal (SPÖ, Neos) fog összefogni, mintsem az erősebb FPÖ-vel, mert így az Osztrák Néppárt megtarthatja a kancellári pozíciót.