Csaknem száz ország képviselője utazott el az elmúlt hétvégén Svájcba, hogy részt vegyen az ukrán béke érdekében tartott csúcstalálkozón. Az orosz invázió kezdete óta ebben az ügyben rendezett legnagyobb nemzetközi összejövetel zárónyilatkozatában az aláírók megegyeztek abban, hogy a legfontosabb
- az élelmiszer-utánpótlás biztosítása (Ukrajna fontos gabonaexportőr),
- a nukleáris biztonság (Oroszország több alkalommal is atomfegyver bevetésével fenyegetett, illetve a zaporizzsjai atomerőművet is megszállta),
- a fogvatartottak, a hadifoglyok cseréje,
- illetve, hogy egy béke-megállapodás kizárólag „Ukrajna területi integritásából” indulhat ki.
A 78 aláíró között kisebb országok és nagyhatalmak is sorakoznak – főként nyugati, latin-amerikai, közel-keleti, afrikai és ázsiai államok vannak köztük –, a vezetőik világnézeti hovatartozásától függetlenül, hiszen ugyanúgy megtalálni köztük például Kelet-Timor korábbi gerilla miniszterelnökét, Xanana Gusmaót, mint Argentína láncfűrészes, libertariánus elnökét, Javier Mileit.
Magyarország képviseletében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén aláírta a záródokumentumot, holott a kiutazása előtti nyilatkozatából – illetve a kormányzati politika logikájából – ez előzetesen nem volt teljesen nyilvánvaló.
Mellettük még olyan nagyhatalmak és kisebb országok csatlakoztak a dokumentumhoz, mint Ausztria, Ausztrália, Chile, Costa Rica, az Egyesült Államok (Kamala Harris alelnök be is jelentett itt egy 1,5 milliárd dolláros humanitárius és újjáépítési segélycsomagot), Elefántcsontpart, Franciaország, Grúzia, Ghána, Görögország, Izrael, Írország, Japán, Kanada, Katar, Kenya, Koszovó, Lettország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Szerbia, Törökország (Oroszország közeli kereskedelmi szövetségese, amely szintén béketeremtőként lépne fel), valamint Ukrajna.
Hogy minél szélesebb legyen a csatlakozók köre, a csúcstalálkozónak kimondottan szerény céljai voltak, a záródokumentumba például nem akarták belefoglalni Ukrajna tízpontos béketervének számos elemét (nem is valószínű, hogy azokat Vlagyimir Putyin orosz elnök valaha is elfogadná), valamint a NATO-csatlakozás és a háború utáni rendezés kérdése sem merült fel benne.
Hiába mondta azt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy a csúcstalálkozó „az első lépés a béke felé”, és több másik ország vezetője is kiemelte, milyen széles szövetséget sikerült kialakítani,
Köztük Mexikó, India, Indonézia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, a Dél-afrikai Köztársaság, Örményország és az Egyesült Arab Emírségek. Távolságtartásukat az is mutatja, hogy az államukat nem valamelyik vezető, hanem egy alacsonyabb szintű politikus – diplomata vagy kormánytag – képviselte. Oroszországot meg sem hívták a Moszkva szerint egyébként értelmetlen találkozóra, Kína és Pakisztán (előbbi az egyik legközelebbi szövetségese) az oroszok távolléte miatt szintén így érezték. Brazília és a Vatikán megfigyelőként vettek részt a tárgyaláson, nem is írták alá a megállapodást.
Egyes országok pedig – például Irak, Jordánia és Ruanda – menet közben visszakoztak. A miértjeikről nem tudni.
Miértek
Sajnos vannak, akik még mindig balanszíroznak
– nyilatkozta a kimaradókkal kapcsolatban Zelenszkij, majd hozzátette, Oroszország továbbra is meg akarja osztani a világot. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az aláírókhoz a továbbiakban is bárki csatlakozhat.
A legtöbb kimaradó ország azzal az indokkal nem írta alá a kommünikét, hogy nem volt jelen az egyeztetésen Oroszország. India külügyminisztériumának egyik államtitkára, aki 2021-től a közelmúltig Oroszországban volt nagykövet, Pavan Kapoor úgy véli, a békéhez „minden érdekelt fél összefogására, valamint a konfliktus két résztvevőjének őszinte és tényleges összefogására van szükség” – idézi az Al Jazeera. Szaúd-Arábia külügyminisztere, Faisan bin Farhan Al Saud herceg úgy nyilatkozott: ők a béke felé vezető úthoz szívesen csatlakoznak, de a megoldáshoz Oroszországra és „fájdalmas kompromisszumokra” is szükség van.
Egy kulcskérdés maradt: hogyan és mikor vonható be Oroszország a folyamatba? Az elmúlt két nap megbeszélései megmutatták, hogy különböző nézőpontok vannak
– mondta Viola Amherd, a svájci elnök.
Hogy Oroszországnak is be kell csatlakoznia a tárgyalásokba a háború lezárása érdekében, azt az aláírók sem cáfolják, de úgy vélik, annak egy későbbi időpontban kell megtörténnie. Egy újabb csúcstalálkozót a résztvevők eddig még nem jelentettek be, de több ország is jelezte, szívesen adnának otthont a későbbi egyeztetéseknek.
Ázsia egyéb országai közül csak Japán és a kis Kelet-Timor képviseltette magát állam- és kormányfői szinten, a többiek a szakminiszterükkel vagy a nagykövetükkel voltak jelen – például India, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Szingapúr és Thaiföld.
India álláspontja azért is különösen fontos a Nyugatnak, mert Kínával szemben ellensúlyként számítanak rá. Csakhogy az ország a fegyverei jelentős részét éppen Oroszországtól szerzi be, és egyre komolyabb mértékben vásárolnak az oroszoktól olajat is. Új-Delhi a háborút Európa problémájának nyilvánította, és kifogásolja, hogy cserébe ott senkit sem érdekel Indiának a vitatott a himalájai határ mentén Kínával kiéleződött konfliktusa.
Putyin közvetlenül a csúcstalálkozó előtt megosztotta, mik az ő feltételei a békéhez. Egyrészt az, hogy Ukrajna vonuljon ki az általuk korábban megszállt négy régióból, másrészt, hogy Kijev ígérje meg, nem csatlakozik a NATO-hoz. Ezeket a kikötéseket az ukránok és a nyugati nagyhatalmak vezetői is határozottan elutasították.
Ha Oroszországot érdekelné a béke, nem lenne háború
– mondta nyitóbeszédében Zelenszkij, aki korábban Moszkvát és Pekinget is azzal vádolta, megpróbálják aláásni a találkozó sikerességét azzal, hogy egyes országokat arra próbálnak rábírni, el se menjenek Svájcba – ezúttal azonban Kínával szemben nem nyilatkozott keményen:
Kína egy nagyon-nagyon komoly állam és gazdaság, amely politikai és gazdasági befolyással van Oroszországra. Kínának valóban van befolyása, és szerintem Kína segíthet nekünk. Hiszem, hogy a barátok segítenek, ha baj van. Szeretném, ha Kína Ukrajna barátja lenne.
Oroszország, Kína, India és Brazília, majd hozzájuk egy évvel később csatlakozva Dél-Afrika a BRICS alapítói, a főként gazdasági partnerséget középpontba helyező szervezetnek 2024 elejétől Irán, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek is tagja lett. Ez is hátráltathatja ezeknek az országoknak az szignóját.
Brazília a BRICS-hez még Lula da Silva korábbi elnöksége alatt csatlakozott, az ország vezetője pedig eddig is vonakodott elítélni Oroszországot az agressziója miatt. Brazília is próbál egyensúlyozni, hogy mindkét oldallal fennmaradjanak a jelenlegi minőségű kapcsolatai.
A Dél-afrikai Köztársaság viszont más érvet hozott fel, nem Oroszország távolmaradásával magyarázkodott. Sydney Mufamadi, az ország nemzetbiztonsági tanácsadója közleményében azt írta: „meglepő volt, hogy ezen a konferencián Izrael jelen van és részt vesz”, öt nappal azután, hogy az ENSZ vizsgálóbizottsága (COI) a palesztinok elleni háborús bűnök elkövetésével vádolta meg Izraelt. Mufamadi az aláírók kétarcúságát kritizálta, szerinte kérdéses a legitimitása egy olyan iratnak, amelynek a kezdeményezőit „a nemzetközi jog tisztelete” vezérelte az ukrajnai béke kapcsán, mégis engedik Izrael részvételét. Dél-Afrika Izraelt korábban népirtással vádolta meg a hágai Nemzetközi Bíróságon.
Mexikót a külügyminisztere, Alicia Bárcena képviselte a találkozón, ő is úgy fogalmazott: Oroszország nélkül nincs béke, illetve kezdeményezte, hogy a békefolyamatot vonják „az ENSZ égisze alá”.
Kolumbia nem képviseltette magát a konferencián annak ellenére, hogy az elnök, Gustavo Pedro éppen Európában tartózkodott. Dél-Amerikában sokáig az Egyesült Államok legfontosabb szövetségese volt az ország, de a baloldali elnök hatalomra jutása óta ez megváltozott, és az Ukrajnával kapcsolatos hozzáállásukban is megmutatkozik. Pedro szerint a svájci esemény „nem volt egy szabad fórum”.
A nemzetközi jog helyreállítására és elmélyítésére van szükség, nem pedig a háborús országok blokkjainak kialakítására
– véli.
A Vatikánt a pápa utáni legmagasabb rangú diplomáciai képviselő, Pietro Parolin külügyminiszter képviselte, aki azért tartózkodott, mert a Szentszék a továbbiakban is közvetítői szerepet akar vállalni a két fél között. Ezért is utasította vissza Ferenc pápa az ukrán kormány és az ukrán katolikusok számos meghívását.
Líbia sem írta alá a megállapodást, de egy magas rangú tisztviselőjük leült Zelenszkijjel külön tárgyalni. Ez a kettős hozzáállás az ország helyzetéből is fakadhat, hiszen egymással konkuráló két kormánya is van Líbiának, másrészt taktika is lehet: megmutatják, hogy jelen vannak, ugyanakkor nem akarják felbőszíteni sem Putyint, sem Szaúd-Arábiát.
A záródokumentumot szintén nem írta alá Örményország, amely többször is tartózkodott az ENSZ-ben az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával kapcsolatos szavazásoknál. Hegyi-Karabah ügye miatt viszont komoly mértékben megromlott a viszonyuk a korábbi védelmezőjükkel. A jelenlétük ugyanakkor nem az Oroszországgal való szakítást jelzi – gázellátásuk, az azeriekkel való helyzetük miatt továbbra is fontos partnerük – , inkább csak azt, hogy emellett jobb kapcsolatokra törekszenek a Nyugattal.
Ez a konferencia sokkal többről szól, mint Ukrajnáról. A nemzetközi rend fenntartásáról van szó
– nyilatkozta Claude Rakisits, a brüsszeli Centre for Security, Diplomacy and Strategy elemzője a DW-nek.
