Kínai cégek miatt blokkolhatja Magyarország a legújabb uniós szankciós csomagot Oroszországgal szemben

A legfrissebb felmérésben részt vevő ukránok negyven százaléka fejezte ki bizalmát a fegyveres erők új főparancsnoka, Olekszandr Szirszkij iránt, a múlt héten leváltott elődje, Valerij Zaluzsnij ugyanakkor továbbra is jóval nagyobb bizalmat élvez, 94 százaléknyit.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) február 5-10. között végezte felmérését, amelynek eredményét csütörtökön hozta nyilvánosságra.

A felmérés arról is tanúskodik, hogy Zaluzsnij leváltása hatással volt Volodimir Zelenszkij elnök népszerűségére is: az államfő iránti bizalom hatvan százalékra csökkent, négy százalékponttal kevesebbre a döntés előttihez képest. A KMISZ emlékeztetett arra, hogy a Zelenszkij iránti bizalom 2022 februárjában, nem sokkal az Oroszország indította háború kezdete előtt 37 százalékos volt, majd az orosz támadás után rohamosan emelkedett, 2022 májusára elérve a 90 százalékot.
Több mint egy éve most először gondolja ötven százaléknál kevesebb ukrán azt, hogy a dolgok jó irányba haladnak az országban. A friss felmérés eredményei szerint decembertől februárig 54 százalékról 44 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint kedvezően alakul a helyzet Ukrajnában.

(MTI)

Az ukrán fegyveres erők csapást mértek csütörtökön helyi idő szerint déltájban az ukrán határ közelében fekvő oroszországi Belgorod városra és környékére, a támadásban az eddigi információk szerint hatan vesztették életüket, köztük egy gyermek, és 17-en sérültek meg – közölte Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója.

A tisztségviselő szavai szerint a sérültek között öt gyermek van. Az ágyúzást követően 15-en kerültek kórházba, köztük két gyerek – hozta nyilvánosságra a belgorodi 2-es számú városi kórház.

Gladkov közölte, hogy polgári célpontokat ért a támadás, megrongálódott a helyi bevásárlóközpont és a stadion, ezenfelül hét magánháztartás, öt lakóház, öt személygépkocsi, egy üzlet, valamint egy ipartelepen keletkeztek károk. A régióban található Sagarovka faluban két magánháztartás rongálódott meg.

A védelmi minisztérium szerint az ukrán erők rakéta-sorozatvetőkkel nyitottak tüzet, az orosz légvédelmi rendszerek 14 RM-70 Vampire típusú rakétát semmisítettek meg a Belgorodi terület felett.

Korábban a Szibirszkij Ekszpressz orosz kiadvány Telegram-csatornáján arról adott hírt, hogy robbanások történtek egy védelmi üzem közelében az oroszországi Altaji határterületen lévő Bijszkben. A robbanások tényét a város vezetője, Viktor Scsigrev is megerősítette. Az oroszországi kurszki régióban található polevajai olajraktárban egy éjszakai dróntámadás következtében keletkezett tűz egy ezer és egy négyszáz köbméter térfogatú, dízel üzemanyagot tartalmazó tartályban. Az orosz hatóságok nem jelentettek személyi sérüléseket egyik helyszínről sem.

(MTI)

Az ukrajnai háború közel két éve alatt 152 milliárd dollár (124 milliárd euró) közvetlen anyagi kár keletkezett az országban az ukrán kormány, a Világbank és az ENSZ csütörtökön publikált közös jelentése szerint, amit az MTI ismertetett. A kárösszeg 37 százalékát lakóingatlanok, 22 százalékát a közlekedési infrastruktúra és eszközök, 10 százalékát kereskedelmi és ipari létesítmények teszik ki, míg a mezőgazdaság és az energiaellátás egyaránt 7 százalékkal részesedik benne.

Az újjáépítés és a helyreállítás költségei az elkövetkező tíz évre a 2023. december 31-i állás szerint legalább 486 milliárd dollárra (mintegy 453 milliárd euró) becsülhetők, ami a bruttó hazai termék 2,8-szorosának felel meg.

Ez a 10 éves költségbecslés a tavaly márciusi 411 milliárd dollárról emelkedett 486 milliárd dollárra. A lista élén a lakhatási igények állnak 80 milliárd dollárral, azaz 17 százalékkal, ezt követi a közlekedési igények 74 milliárd dollárral, azaz 15 százalékkal, majd a kereskedelem és ipar 67,5 milliárd dollárral, azaz 14 százalékkal.

A mostani jelentéshez a háború 2022. februári kezdete és 2023. decembere között eltelt időszakot vették figyelembe. A háború során mintegy 8400 kilométernyi autópálya, autóút és egyéb országos közút, több mint 200 vasútállomás és 150 vasúti híd sérült meg. A jelentés szerint 2023 decemberében 5,9 millió ukrán menekültet regisztráltak Európában, belső menekült pedig a 2023 októberi adatok alapján 3,7 millió volt Ukrajnában.

Legkevesebb öt ember meghalt, amikor légicsapást érte az oroszországi Belgorod városát csütörtökön, közölte a régió kormányzója a BBC szerint.

A tájékoztatás szerint legkevesebb 18 további sérültje is van az orosz-ukrán határ közelében elkövetett támadásnak.

A közösségi médiában terjedő felvételeken az látszik, hogy több mentőautó érkezett egy súlyosan megrongálódott bevásárlóközpont épületéhez, aminek az ablakai is betörtek.

Az orosz tisztviselők szerint csütörtökön 14 ukrán rakétát hatástalanított a légvédelmi rendszer Belgorodnál.

Egy több mint 20 országból álló szövetség, Izlanddal és Litvániával az élén vállalta Ukrajna aknamentesítését, csaknem két évvel a háború kitörése után – jelentette be Arvydas Anusauskas litván nemzetvédelmi miniszter szerda este Vilniusban. Az egyetértési megállapodást Brüsszelben a NATO-Ukrajna Tanács ülésének végén írták alá.

Litvánia személyszállításra alkalmas páncélozott járműveket és 1,2 millió dollárt ajánlott fel Ukrajna aknamentesítésére a háború kezdete óta Kijevnek nyújtott és jövőben nyújtandó egyéb támogatásokon túl – tette hozzá Anusauskas, aki Kijev katonai képességeinek megújítása, valamint az ország NATO-csatlakozásának mielőbbi elősegítése érdekében a segélyek kiterjesztését sürgette a NATO-tagállamok részéről.

„Képesek vagyunk rá, és fenn kell tartanunk a NATO politikai és gyakorlati segítségét, mert ezzel járulunk hozzá Ukrajna győzelméhez ebben a háborúban. Hasonlóképpen egyetértésre kell jutnunk a további lépésekről Ukrajna NATO-tagságának kérdésében. Sőt, amint lehet, tanulnunk kell az ukrajnai háborúból és folytatnunk kell a szövetség és a fegyveres erők megerősítését” – zárta beszédét Anusauskas.

Kijev mintegy 400 millió dollárra becsüli Ukrajna teljes aknamentesítésének költségeit.

(MTI)

Ezúttal a kínaiak miatt blokkolja Magyarország az Európai Unió aktuális szankciós csomagját az Ukrajnát megtámadó Oroszországgal szemben, értesült a Financial Times.

A Telex szemléje szerint a 13. szankciós pakk a háború közelgő második évfordulóján kiegészítené az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélycsomagot, illetve az orosz eszközökből származó profit befagyasztását.

Szerdán tanácskozást tartottak a tagországok uniós nagykövetei, és Magyarország volt ismét az egyetlen, ami nemet mondott a szankciókra. Az új csomag 200 olyan személyt célzott volna Oroszországból, Kínából és más országokból, akik segítik Moszkva offenzíváját.

A magyarok a kínai vállalatok miatt nem értettek egyet

– mondta egy nevét nem vállaló tisztviselő a lapnak.

A párbeszéd folytatódik, a jövő héten már miniszteri szintű találkozó lesz, a remények szerint jövő szerdára elfogadhatják a csomagot. A cél, hogy az orosz invázió február 24-i évfordulójára döntés szülessen.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már egy korábbi szankciós tervnél arról beszélt, hogy ha az EU kínai vállalatok ellen vezetne be büntetőintézkedéseket, az „biztosan elmérgesítené, sőt talán még el is lehetetlenítené” a kapcsolatot az országgal, és egyfajta negatív spirál alakulhatna ki a válaszreakciókból, emlékeztet a Telex.

Egy óriási kráter keletkezett egy orosz rakéta becsapódása nyomán egy Kijev melletti erdőben. Szerencsére a rakéta nem lakott területre zuhant, mert óriási pusztítást okozhatott volna, vélhetően az ukrán légvédelem térítette el az eredeti röppályájáról.

Massive Russian missile attack on Ukraine this morning. Explosions heard in many Ukrainian cities. There have been hits of civilian infrastructure, according to local authorities.

📹: Bucha mayor. This was created by a shot down Russian missile. pic.twitter.com/atZow3xrhV

— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) February 15, 2024

Már érzékelhető annak a hatása, hogy az amerikai kongresszus nem fogadta még el az Ukrajnának nyújtandó, 61 milliárd dolláros katonai támogatást, de számítok rá, hogy képes lesz döntést hozni, mert ha hagyjuk, hogy az orosz elnök győzzön, az nem csak Ukrajna számára, hanem ránk nézve is veszélyes lesz – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Brüsszelben.

A NATO-tagországok védelmi minisztereinek találkozójára érkezve a főtitkár – arra reagálva, hogy Donald Trump volt amerikai elnök megjegyzése szerint az Egyesült Államok nem védené meg azon NATO-szövetségeseket, amelyek nem teljesítik a védelmi kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásaikat – a következő megjegyzést tette: „A NATO alapító szerződésének 5. cikke azt a kötelezettségvállalást rögzíti, hogy minden szövetségest megvédünk, és az egyik szövetséges elleni támadást az összes szövetséges elleni támadásnak tekintjük. Ez a NATO lényege, minden ezzel ellentétes feltevés mindannyiunk biztonságát ássa alá”.

Stoltenberg szerint a szövetség tavaly 11 százalékos növekedést ért el a védelmi kiadások terén Európában és Kanadában. Mint mondta, „történelmi számokat tudunk felmutatni, jó úton járunk, de többet kell befektetni.” „Idén várhatóan 18 szövetségesünk fogja bruttó hazai terméke (GDP) 2 százalékát a védelembe fektetni, az európai szövetségesek pedig együttesen 280 milliárd dollárt fordítanak e célra. Ez az együttes GDP két százaléka. De még mindig van hová fejlődnünk, mert a tavalyi vilniusi csúcstalálkozón az összes szövetséges fogadalmat tett, hogy a GDP 2 százalékát költi védelemre, ez pedig a minimum” – fejtette ki.

Elmondta, hogy az Ukrajnának nyújtott szövetségi támogatás „nap mint nap változást hoz a harctéren,” szerdán például Ukrajna sikeresen lecsapott egy orosz hadihajóra, és felhívta a figyelmet, hogy fel kell pörgetni a hadiipari termelést annak érdekében, hogy az ország megkapja a szükséges haditechnikai utánpótlást.

Felhívta a figyelmet, hogy a NATO erőssége az Egyesült Államok és Európa együttműködése, ezért is nem szabad olyan utat követni, amely azt jelzi, Európát katonai értelemben el lehet választani Észak-Amerikától. Emlékeztetett, hogy a NATO védelmi kiadásainak 80 százaléka a nem uniós NATO-szövetségesektől származik.

Ami a nukleáris fegyvereket illeti, Stoltenberg szerint a NATO rendelkezik hatékony nukleáris elrettentő erővel. „Ez a végső elrettentő eszközünk, és továbbra is gondoskodnunk kell arról, hogy biztonságos és hatékony maradjon” – szögezte le a NATO-főtitkár.

(MTI)

Oroszország kész együttműködni bármelyik amerikai elnökkel, de előnyösebb lenne számára, ha a hivatalban lévő államfő, Joe Biden lenne ezen a poszton, mint Donald Trump korábbi elnök – mondta Vlagyimir Putyin orosz államfő a Rosszija 1 televíziónak adott, a Telegramon szerda éjjel közzétett nyilatkozatában. „Ő tapasztaltabb és kiszámíthatóbb, a régi formáció politikusa. De bármelyik amerikai vezetővel együtt fogunk dolgozni, akiben az amerikai nép megbízik” – magyarázta az orosz elnök. Putyin válasza elég meglepőnek tűnik, mert Biden ellenlábása, Donald Trump korábban is több gesztust tett Putyin felé, legutóbb egyenesen arra biztatta az oroszokat, hogy nyugodtan támadjanak meg NATO-országokat, Amerika nem fogja megvédeni a szövetségeseit.

Biden egészségi állapotáról szólva az orosz vezető megjegyezte, hogy már akkor amerikai hivatali partnere alkalmatlanságáról beszéltek, amikor 2021-ben Svájcban találkozott vele, de ő nem látta ennek jelét. Leszögezte, hogy Moszkva számára nem a jelöltek egészségi állapota, hanem a politikai álláspontja a fontosabb. „Úgy vélem, hogy a mai kormányzat álláspontja rendkívül káros és hibás” – mondta Putyin, aki azt mondta, hogy az amerikai választási kampány egyre nagyobb lendületet vesz, és „egyre élesebb formákat” ölt, megjegyezve, hogy Oroszországnak nem szabad beavatkoznia a folyamatba.

Nehezményezte, hogy Nyugaton kiforgatták azt, amit a Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújában az ukrajnai háború okáról mondott. „Nem mondtam, hogy az ukrajnai különleges hadműveletünk megkezdése az Oroszország elleni NATO-támadás veszélye miatt történt” – nyilatkozott. Rámutatott, hogy Moszkvát a szövetség bővítése és Ukrajna bevonásának lehetősége nyugtalanította, mert ez szerinte veszélyezteti Oroszország biztonságát.

A közvetlen kiváltó oka (a támadásnak) az volt, hogy a mostani ukrán hatóságok teljes mértékben elutasították a minszki megállapodások végrehajtását. Az egyetlen dolog, amit sajnálhatunk, hogy nem kezdtük meg korábban az aktív műveleteket, mert azt feltételeztük, hogy tisztességes emberekkel van dolgunk

– mondta.

Putyin szerint a NATO-nak már semmi haszna, semmi értelme azon kívül, hogy az amerikai külpolitika eszköze. Trumpnak azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint az európai országoknak fizetniük kellene az Egyesült Államoknak a védelemért, kijelentette: „Hadd oldják meg ők maguk, ez az ő problémájuk. De gondolom, az ő szemszögéből nézve van benne némi logika. Az európaiak szemszögéből nézve ebben nincs semmilyen logika, és azt szeretnék, ha az Egyesült Államok továbbra is kompenzáció nélkül látná el a NATO megalakulása óta kialakult funkciók egy részét. Ez az ő dolguk. Ha az Egyesült Államok úgy véli, hogy nincs szüksége erre az eszközre, az az ő döntése” – összegezte Putyin.

Fontosnak nevezte, hogy a nyugati vezetők megismerkedtek a nyilatkozatával, amelyet Carlsonnak adott, aki így közvetítővé vált, ha már közvetlen párbeszédet folytatni nem lehet. Azt mondta, „nem élvezte ki teljesen ezt az interjút”, mivel kemény kérdésekre készült válaszolni, Carlson pedig „más taktikát választott” – „nyugati újságíró létére meglepő módon türelmesnek bizonyult”.

(MTI)

Az ukrán-magyar határszakaszon 4304-en léptek be Magyarországra szerdán, a román-magyar határszakaszon pedig 4457-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, azaz összesen 8761-en jöttek a háború sújtotta országból az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Súlyos nemzetbiztonsági fenyegetésről számoltak be az amerikai titkosszolgálatok amerikai döntéshozóknak, akik azt kérték Joe Biden amerikai elnöktől, hogy oldja fel az információk titkosságát.

A nemzetbiztonsági fenyegetésről annyit lehet tudni, hogy azt az oroszok jelentik Amerika számára. Ennek egyik eleme már kiszivárgott: névtelen források annyit árultak el a New York Times-nak, hogy az oroszok nukleáris fegyverek űrbe való telepítését tervezik, amivel működésképtelenné tehetik a műholdakat.