26 uniós tagállam állapodott meg abban, hogy végrehajtják a az EU szélerőmű csomagját. Az egyetlen tagállam, amelyik nem támogatta a kezdeményezést, Magyarország volt.
Az európai szélerőmű-turbinákat gyártó cégek nincsenek jó helyzetben, miközben a kínai turbinákat gyártó cégek egyre jobban teljesítenek. Ennek az oka az, hogy a világ nagy részén az előállítás költsége a döntő a szélenergia-aukcióknál, a legtöbb áramot azok tudják eladni, akik a legolcsóbban állítják elő azt. Európában egyelőre nincs kínai turbina üzembe állítva, de sokan ettől tartanak.
A 26 ország, amelyek aláírták a mostani kezdeményezést, elkötelezte magát, hogy legalább 2026-ig elég erőforrást fektetnek a szélenergiába, és hogy az ár helyett magas minőségű, környezetbarát, kiberbiztonsági szempontból is ellenálló szélerőmű-rendszert építenek majd. Ez magában foglalja azt is, hogy átalakítják a szélenergia aukciós rendszereit.
Kínának különösen a kiberbiztonsággal kapcsolatos elvárások fájhatnak. Ez a szélerőművek szempontjából kiemelten fontos terület, mert a legtöbb turbina csatlakozik az internetre, és több tucatnyi szenzorból méri a környezetét, ezért sok mindent meg lehet tudnia megfigyelésükből.
A Telekom-szektorban korábban már történt ilyen, a Huawei-t ki is zárták az európai hálózatokra kiírt pályázatokból. Az elektromos autók piacán pedig mostanában történik hasonló, mert az Európai Bizottság azt vizsgálja, hogyan támogatja állami pénzzel kínai az elektromosautó-iparát, hogy az minél nagyobb területet tudjon szerezni az európai piacon.
Maga a kezdeményezés így kifejezetten protekcionista, alapvetően az európai gyártású, minél biztonságosabb turbinák vásárlását szeretné felpörgetni.
