Valószínűleg a magyar biztos lenne az Európai Bizottság utolsó tagja, akitől pénzek befagyasztását és a feloldásukhoz követelt reformok végrehajtásának sürgetését várnánk, a napokban mégis ez történt.
Várhelyi Olivér a bizottság bővítésért felelős biztosa, és hozzá tartoznak bizonyos külső országoknak adott segélyek, így a palesztin segélycsomag is. Hétfőn, két nappal a Hamász példátlan brutalitású, Izrael elleni támadása után – és nagyjából egy időben azzal, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszerelnök bejelentette Gáza ostromát – Várhelyi kiírta a Twitterre, hogy
Az Izrael és népe elleni terror mértéke és brutalitása fordulópontot jelent. Nem mehet minden tovább, ahogy eddig. Az Európai Bizottság a palesztinok legnagyobb támogatója, és a 691 millió eurós segélycsomagot azonnal felfüggeszti.
Egy másik posztban azt részletezte, hogy mit jelent ez pontosan:
– Minden kifizetés felfüggesztve.
– Minden projekt felül lesz vizsgálva.
– Minden költségvetési terv, beleértve a 2023-asakat is, elhalasztva.
– A portfolió átfogó felülvizsgálata.
De Várhelyi kicsit előreszaladt a döntéssel, mert mint néhány órával később kiderült, ilyen döntés nem született. Először a krízismenedzsmentért felelős szlovén biztos kezdett el vitatkozni Várhelyivel a Twitteren. Janez Lenarcic azt írta, hogy miközben ő is elítéli a Hamász brutális támadását, fontos, hogy megvédjék a civileket, és betartsák a nemzetközi humanitárius jogot. Hozzátette, hogy az unió humanitárius segítségnyújtásának folytatódnia kell, ameddig szükséges.
While I most strongly condemn the terrorist atack by #Hamas, it is imperative to protect civilians and respect IHL.
EU humanitarian aid to #Palestinians in need will continue as long as needed.
— Janez Lenarčič (@JanezLenarcic) October 9, 2023
Később Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője is beszállt a meccsbe, azt írta a Twitteren, hogy a palesztinoknak nyújtott uniós segély felülvizsgálata nem függeszti fel a kifizetéseket, mert a palesztin emberek kollektív büntetése gyengítené az EU érdekeit a térségben.
The review of the EU's assistance for Palestine announced by the European Commission will not suspend the due payments, as clarified by the Commission’s press release.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) October 9, 2023
Közben a bizottság, amelynek Várhelyi is tagja, kiadott egy közleményt arról, hogy nem függesztik fel a segélyt, amelynek a felfüggesztését Várhelyi bejelentette. Felülvizsgálják viszont az egész segélycsomagot, hogy ne kerüljön uniós pénz olyan helyekre, ahol az a terrorszervezeteket támogatná.
Nagyon úgy tűnik, hogy Várhelyi egyedül döntött a segélyek leállításáról, szemben a többi tagállam és a bizottság akaratával.
Várhelyi már korábban is a palesztinoknak nyújtott segély leállításával fenyegetőzött, és akkor is a többiek elé szaladt. Tavaly áprilisban a magyar politikus azért akarta leállítani a segélyezést, mert egy palesztin tankönyvben antiszemita utalások szerepeltek. Várhelyi a segély kifizetését ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a tankönyvet írják át. Akkor 15 tagország írt levelet neki, hogy ne állítsa le a segélyezést, mert szerintük az hátráltatná a palesztin oktatási reformok során elért eredményeket.
A palesztinoknak nyújtott segélyezéssel kapcsolatos vita azért is érdekes, mert a segélyeket leginkább a Palesztin Hatóság kapja, amely de facto a ciszjordániai területet irányítja, de szemben áll a Hamásszal, amely a Gázai övezetben birtokolja a hatalmat.
Emellett jelenleg nincs is soron kifizetés a segélycsomagból, így a befagyasztás sem állítana le semmit. A felülvizsgálatról pedig, amelyet a bizottság bejelentett, korábban azt mondta a bizottság szóvivője, hogy nincs értelme, mert a mostani felülvizsgálati és projektellenőrzési rendszerek is nagyon szigorúak.
A palesztinoknak nyújtott segélyekkel kapcsolatos vita mellett Ursula von der Leyen bizottsági elnök nyilatkozatai is kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire képes az Európai Unió reagálni a gyors nemzetközi kihívásokra. Von der Leyen a háború kitörése után nem sokkal az EU támogatásáról biztosította Izraelt. Sőt, máig ő az egyetlen uniós vezető, akinek a támogatásról szóló nyilatkozataiban nem szerepel az a kitétel, hogy Izraelnek a „nemzetközi jognak megfelelően” van joga megvédenie magát, miközben ezt az összes uniós intézmény beleírta közleményeibe.
Csakhogy a szerződések szerint Von der Leyennek ugyanúgy nincs joga egyedül dönteni az unió külpolitikájáról, amennyire Várhelyi Olivérnek, hiszen a bizottság alapvetően nem politikai szerv. A magyar kormány többnyire éppen azért szokta kritizálni a bizottságot, hogy túllép a hatáskörén, és politikai döntéseket hoz. Ha egy uniós vezetőnek joga van külügyi álláspontról kijelentéseket tenni, az Josep Borrell, az EU külügyi főtárgyalója. Ennek ellenére Von der Leyen és Charles Michel, a tanács elnöke is rendszeresen megteszi ezt, miközben az uniós külpolitika sok esetben egyhangú döntéshozatalhoz kötött a tagországok vezetői részéről.
A palesztinoknak nyújtott segélycsomag ügyében végül kedd este döntött az unió külügyi tanácsa, amelynek eleve döntenie kellett volna róla. Várhelyi bejelentésével szemben a támogatást nem állítják le, de felülvizsgálják. Hogy az utóbbi a gyakorlatban mit jelent majd, egyelőre nem tudni.
