Miközben Szlovákia előrehozott választásokra készül, a rendőrség a közelmúltban a titkosszolgálat (SIS) vezetőinél razziázott, és több embert őrizetbe is vett. A szlovák Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (amely magyarországi analógiával élve leginkább a Nemzeti Nyomozó Irodának feleltethető meg) jelenleg is több vonalon vizsgálja a szlovák politikai elit és az igazságszolgáltatás korrupciós összefonódásait.
Legutóbb Michal Alác, a titkosszolgálat vezetője és másik négy személy ellen indult eljárás szervezett bűnözői csoport létrehozása miatt, mivel a gyanú szerint szervezett keretek között igyekeztek megnehezíteni vagy meghiúsítani egyes korrupciós ügyek és más bűncselekmények kivizsgálását. A gyanúsítottak emellett azt a benyomást próbálták kelteni, hogy a nyomozók manipulálják a tanúvallomásokat, és diszkreditálni igyekeztek a bűnüldöző szerveket. További két személyt hivatalos jogkörrel való visszaéléssel gyanúsítanak.
A történtek nagy felzúdulást keltettek: Zuzana Caputová államfő a szlovák Biztonsági Tanács összehívását kezdeményezte, és a rendőrség vezetőit a helyzet tisztázására szólította fel. Ódor Lajos ügyvezető miniszterelnök nyugalomra intett, Robert Fico, a háromszoros korábbi miniszterelnök ugyanakkor egyenesen rendőrpuccsot kiáltott.
Később a 24.hu is megírta, hogy nyilvánosságra hozták a látványos rendőrségi akció hátterét. Eszerint a titkosszolgálat segítséget nyújtott abban, hogy egy korábban Bosznia-Hercegovinába szökött rendőrnyomozót ne lehessen kiadni a szlovák hatóságoknak. A szökésben lévő rendőrtisztről, Ján Kalavskyról annyit érdemes tudni, hogy információkat szivárogtatott olyan nyomozásokról, amely a Robert Fico korábbi kormányzása alatti bűncselekményeket vizsgálta. Konkrétan titkos hangfelvételeket készített kollégái beszélgetéseiről, ezek később pedig Fico pártjánál landoltak, aki a manipulált hangfelvételeket saját politikai céljaira használta fel a nyilvánosságban.
Korábban, még augusztus közepén átmenetileg őrizetbe vették Tibor Gaspar egykori országos rendőrfőkapitányt is, aki a Smer egyik prominens jelöltje. Szijjártó Péter erre reagálva a közösségi médiában írt arról, hogy szerinte „világszerte hajtóvadászat zajlik a nemzetközi liberális mainstreammel felvállaltan szembehelyezkedő, a nemzeti érdekeket bátran képviselő politikusokkal szemben”. A magyar külügyminiszter bejegyzése szerint ebbe a körbe tartoznak például a Donald Trump korábbi amerikai elnök ellen indított eljárások, melynek során Trump augusztus 25-én feladta magát Georgia államban, és a korábbi szlovák országos rendőrfőkapitány őrizetbe vétele is.
Menczer Tamás külügyi államtitkár másnap azzal állt elő, hogy „kilóg a lóláb”, mert a Smer jelöltjét nem sokkal a választások előtt vették őrizetbe a hatóságok, vagyis, ahogy Menczer fogalmazott, „nem a választás előtt két évvel, nem a választás után két héttel. A választás előtt 48 (!) nappal”. Két évvel ezelőtt egyébként Tibor Gaspart nem vehették volna őrizetbe, mert a politikus akkor is épp börtönben volt, mégpedig igen súlyos korrupciós vádak, és a politikai befolyásával való visszaélések gyanúja miatt. 2020 novemberében tartóztatták le, és egy teljes éven át, 2021. november 4-ig vizsgálati fogságban is maradt.
A politikust megkérdeztük, hogy egyébként miért minősíti a szlovák hatóságok különböző nyomozati cselekményeit, különösképp, hogy a magyar kormány rendszeresen úgy reagál a nemzetközi kritikákra, hogy azok a belügyekbe való beavatkozások, amiktől tartózkodnia kellene mindenkinek. Menczer nem válaszolt kérdéseinkre, posztjában ezzel kapcsolatban azzal igyekezett érvelni, hogy ők nem mások belügyeivel foglalkoznak, hanem a „lólábbal, ami kilóg”.
A korrupciótól megszabadulni igyekvő szlovák rendőrséget vádolni azért is különös a magyar kormány részéről, mert 2022 áprilisa óta épp egy, a magyarságára kifejezetten büszke komáromi rendőr, Hamran István tölti be az országos rendőrfőkapitányi funkciót – ráadásul Szlovákia történetében elsőként. A Napunk című lap által szervezett tavalyi pódiumbeszélgetésen a rendőrfőkapitány hosszan beszélt a magyarságához fűződő viszonyáról, illetve arról is, hogy miként lett egyszerű utcai járőrből először a szlovák rendőrség különleges bevetési egységének, a Lynx Commandónak a parancsnoka, majd később országos rendőrfőkapitány.
Hamran István az interjúban arról is beszélt, hogy személyes barátság fűzi a korábbi rendőrfőkapitányhoz, Jaroslav Spisiakhoz, aki 2001 és 2010 között töltötte be ezt a funkciót, és aki személyesen egyengette Hamran rendőri karrierjét. Jaroslav Spisiakhoz egyébként az idei előrehozott választásokon képviselőjelölt lesz, mégpedig az államfő, Zuzana Caputová nevével fémjelzett Progresszív Szlovákia nevű, parlamenten kívüli párt színeiben, amely a szeptemberi választások másik nagy esélyese.
A szlovákiai elit bűnös összefonódásait vizsgáló nyomozások tényei jelenleg azt mutatják, hogy a korrupció elburjánzása az igazságszolgáltatáson belül 2012-től, vagyis Fico második miniszterelnökségének kezdetétől volt jellemző. Fico pártja, a Smer ekkor szerzett abszolút többséget a választásokon, vagyis koalíciós kényszerek nem kötötték.
A szlovákiai igazságszolgáltatáson belüli letartóztatásoknak a volt rendőri vezetők politikai ambíciói mellett van kapcsolódási pontja a közelgő választásokhoz. Az arkhimédeszi pont a Kuciak-gyilkosság néven elhíresült eset volt, ami 2018-ban fenekestül forgatta fel az addig rendkívül stabilnak tűnő Szlovákiát. A szeptember végére kiírt országos választás éppen annak az egyik következménye, hogy a szlovák politikai rendszer azóta sem tért magához a merénylet okozta sokkból, vagyis egymást követik a kormányválságok. Az Ódor Lajos által vezetett jelenlegi kabinet 2018 óta, vagyis öt év alatt már a negyedik.
A huszonhét éves oknyomozó újságírót Ján Kuciakot és menyasszonyát 2018 februárjában találták holtan a nagymácsédi családi házukban. Kuciak a halálakor – mint ismert – már jó ideje az európai uniós pénzek szlovákiai elosztása körüli visszásságok feltárásán dolgozott. A fiatal pár megölése után országszerte hatalmas tüntetések kezdődtek, ami csakhamar elsodorta az immár harmadik ciklusát töltő Robert Fico kormányát. Miközben Fico bukásának egy évvel korábban még semmi jele nem volt.
A friss közvélemény-kutatások most azt mutatják, hogy a szeptember végi választásokon az új kormány összetételéről leginkább a bizonytalanok dönthetnek majd. Az Ipsos által készített augusztusi mérés szerint
- Fico pártja, a Smer 19,7,
- míg a demokratikus elkötelezettségű Progresszív Szlovákia nevű formáció 16,9 százalékon áll.
A mérések szerint a legelkötelezettebb választók Fico pártjának szavazói. Azok közül azonban, akik részt vesznek a választáson, csupán 54 százalék jelentette ki, hogy határozottan tudja, melyik pártra adja le a voksát.
Figyelemre méltó tény, hogy Caputová pártja parlamenten kívüliként lett a két legnépszerűbb párt egyike. Az előző kormányok vezető erejét, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) pártját ugyanakkor több közvélemény-kutatás a parlamenti küszöb környékére méri.
A 2020-as választásokat még a jobbközép populista OLaNO nyerte, amely Igor Matovic vezetésével alakíthatott koalíciós kormányt. Az idén augusztusban végrehajtott látványos őrizetbe vételek is épp annak az elszámoltatási folyamatnak a részei, amelyeket a Matovic-kormány indított el a korrupcióellenes programja keretében.
„A rendőrség, illetve a korrupciós bűncselekmények felderítésével foglalkozó szervezetek ekkortól lényegében szabad kezet kaptak. Az előző rendszerben gyakorlatilag minden ilyen szervezetnek meg volt kötve a keze, és akár olyan maffiaszerű csoportok is ülhetett a fejük felett, amelyek bizonyos ügyek kivizsgálását akadályozták” – ismertette a 24.hu kérdése Finta Márk, a Napunk újságírója.
Tibor Gaspart, a Smer évek óta bűnügyi eljárások alatt álló képviselőjelöltjét (akinek augusztusi őrizetbe vétele után a magyar külügy nyilatkozgatni kezdett) többek között azzal gyanúsítják, a Smer kormányzása idején a kormánypárt érdekében visszaéltek a rendőrség jogköreivel.
A beszédes nevű Tisztitótűz nevű akcióban a kormányfői tisztséget korábban háromszor is betöltő Fico és háromszoros belügyminisztere, Robert Kalinák is a hatóságok látókörébe került: bűnszövetségben elkövetett cselekményeket róttak fel nekik. A mentelmi joggal nem rendelkező volt belügyminisztert 2022-ben le is tartóztatták, ám Ficónak épp a mentelmi jog mögé bújva egyelőre sikerült kibújnia a felelősségre vonás alól.
Fico ezekben az ügyekben a kezdetektől hajlamos a mártír szerepébe bújni, és sorosozással, Nyugat-ellenes retorikával eltolni a rá nézve terhelő fejleményeket. A magyar kormány Fico melletti nyílt kiállása pedig épp ezt a törekvést látszik megtámasztani azzal, hogy Ficót a szlovák nemzeti érdekek üldözött védelmezőjeként tünteti fel. Szlovákiában azonban köztudomásúlag nem a magyarországihoz hasonló baloldali-jobboldali törésvonalak érvényesülnek, hanem a demokratikus és az autoriter irányzati feszül egymásnak. A Smer például indulásától kezdve baloldaliként hivatkozik magára, és legalábbis nevében szociáldemokrata párt.
Hiába nevezi magát a Smer baloldalinak, nem az, hanem nemzeti populista. A Progresszív Szlovákia viszont például sok kereszténydemokrata érzelmű szavazót is mozgósítani képes, olyanokat, akik demokrata elkötelezettségűek, és nem vevők a populizmusra
– magyarázta Finta Márk.
A 2020-ban megválasztott Igor Matovic bukását, és az azóta is tartó permanens belpolitikai válságot többek között az okozta, hogy miniszterelnökként szembement két liberálisnak minősített koalíciós partnerével, és Oroszországtól rendelt Szputnyik V vakcinát a Szlovákiában is tomboló koronavírus-járvány megfékezésére.
A keleti oltások beszerzése ellen leginkább a Szabadság és Szolidaritás (SaS) hadakozott. E párt elnöke, Robert Sulík korábbi gazdasági miniszter egyébként is személyes háborút vívott a hozzá hasonlóan arrogáns Matoviccsal. A konfliktusuk végül elvezetett Matovic lemondásához. Ezután, 2021 áprilisában lett kormányfő a keresztény konzervatív Eduard Heger, a kormány addigi pénzügyminisztere. Heger lényegében helyet cserélt a korábbi miniszterelnökkel: Matovic a pénzügyminiszteri posztot foglalhatta el. Finta Márk szerint Matovic megtartása a kormányban koalíciós kényszer volt, az azonban már egyértelműen politikai hiba, hogy Heger a gazdasági és a pénzügyminisztere közötti konfliktus kiéleződése után is ragaszkodott hozzá.
Igor Matovic pártja, az OLaNO a Fico vezette Smer-vez hasonlóan eredetileg nem ápolt kifejezetten rossz viszonyt a putyini Oroszországgal. A szlovák kormány álláspontja csak a háború kitörése után, Eduard Heger idején változott Pozsonyban. Az egyértelmű fordulatot az jelentette, hogy Pozsony a NATO-ban elsőként adott át légvédelmi rakétarendszereket, S-300-asokat Ukrajnának.
A szeptember végi szlovákiai választások tétje, hogy visszatér-e a hatalomba az oroszok felé húzó Fico, akinek a korábbi, több cikluson át tartó vezetése alatt a kormány megkerülhetetlen informális befolyást szerzett az igazságszolgáltatásban. A jelenleg is tartó kiterjedt nyomozások épp az ebből következő maffiaszerű működéseket, bűnös összefonódásokat próbálják továbbra is feltárni. A jelenlegi erőviszonyok alapján azonban nem kizárt, hogy a belpolitikai válság nem ér véget. Ha a választások utáni koalíciós tárgyalások elhúzónak, előfordulhat, hogy Ódor Lajos idén májusban beiktatott ügyvezető kormánya is tovább marad a vártnál, mivel a mandátumát törvényes határidő nem korlátozza.
