Élő Nagyvilág

Levelet váltott Putyin és Kim Dzsongun: „együtt az imperialisták ellen”

MTI/EPA/Pool/Szergej Ilnyickij
MTI/EPA/Pool/Szergej Ilnyickij

Hétfői élő közvetítésünket itt érhető el, benne olyan hírekkel, hogy

  • két hullámban 15 drónnal és 8 rakétával támadták az oroszok az ukrajnai Odesszát;
  • orosz bombázók repültek Hollandia felé, és Skóciánál is feltartóztattak két orosz bombázót;
  • Zelenszkij szerint az oroszok bűnei nem maradnak válasz nélkül, miután egy 23 napos csecsemőt is megöltek a támadásokban.

„Ukrajna nem kereskedik a területeivel” – kijevi reakció a NATO-főtitkár kabinetfőnökének felvetésére

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Oleh Nyikolenko, valamint Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó is elutasította Stian Jenssennek, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kabinetfőnökének azt a felvetését, miszerint a háború befejezésének egyik lehetséges opciója lehet, hogy Ukrajna átengedi egyes területeit Oroszországnak, cserében ezért NATO-tagságot kaphat.

Mihajlo Podoljak a Meduzának úgy értékelte Stian Jenssen felvetését, hogy az „egyértelműen beleillik az Oroszország által annyira kívánt befagyasztási forgatókönyv logikájába”.

„Ukrajna NATO-csatlakozása az ukrán területek egy részének átengedéséért cserébe teljesen elfogadhatatlan. Ukrajna a területeivel nem kereskedik” – írta Nyikolenko a Facebookon.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt kérte, hogy Ukrajna gyorsított eljárásban csatlakozhasson a NATO-hoz. A júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozón a szövetség tagállamai megállapodtak abban, hogy egyszerűsítik Ukrajna csatlakozásának folyamatát az észak-atlanti szövetséghez.

A NATO-főtitkár kabinetfőnöke: Ukrajna NATO-tagságot kaphatna, ha területeket adna át Oroszországnak

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kabinetfőnöke, Stian Jenssen egy, a norvégiai Arendal városában tartott nyilvános beszélgetésen a szövetség kommunikációjától eddig szokatlan véleményt mondott Ukrajna lehetséges NATO-tagságáról és ezzel összefüggésben a háború lehetséges kimeneteléről – amit a 444.hu szúrt ki.

Szerintem megoldás lehetne, ha Ukrajna területeket adna át [az oroszoknak], és cserébe NATO-tagságot kapna

– fogalmazott Jenssen a norvég VG.no tudósítása szerint. Maga Stoltenberg eddig nem volt hajlandó tárgyalni az Ukrajna számára lehetséges megoldásokról. Hozzátette ugyanakkor: Ukrajnának kell eldöntenie, hogy mikor és milyen feltételekkel akar tárgyalni.

A VG pontosító kérdésére reagálva azt mondta, hogy már folynak a tárgyalások Ukrajna jövőbeli státuszáról, és különösen arról hallani, hogy a Kijev lemondhat az orosz megszállás alatt álló területek egy részéről. „Nem azt mondom, hogy ennek így kell lennie. De ez egy lehetséges megoldás lehet” – tette hozzá.

A VG cikke szerint arról is beszélt, hogy „Oroszország hatalmas katonai nehézségekkel küzd”, ezért irreálisnak tartja, hogy újabb területeket tudna elfoglalni. Szerinte „most inkább az a kérdés, hogy Ukrajna mit tud visszavenni”.

Zelenszkij Zaporizzsjába látogatott az ukrán csapatokhoz

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Zaporizzsjában tett látogatást, ahol találkozott a 65. és a 116. gépesített dandár parancsnokságával. Ezt az államfő maga hozta nyilvánosságra közösségi oldalain.

Közlése szerint elsősorban a régióban lévő Orihiv település körzetében zajló harci cselekményeket vitatták meg. Zelenszkij kitüntetéseket is átadott a térségben szolgálatot teljesítő katonáknak.

Ukrajna célja nyilvánvaló: győzni fogunk, és megadjuk Ukrajnának azt az erőt, amely garantálja a tartós békét. Köszönetet mondok minden katonánknak, mindazoknak, akik Ukrajnáért harcolnak, minden önkéntesnek, aki segít, és minden ukrán férfinak és nőnek, aki úgy érzi, hogy háborúban áll, és ezért segíti a védelmet

– fogalmazott az elnök a Facebookon.

Emlékeztetett arra is, hogy hétfőn Donyeck megyében látogatta meg az ott harcoló ukrán csapatokat.

ENSZ: csaknem tízezer civil vesztette életét Ukrajnában

Csaknem tízezer civil vesztette életét Ukrajnában a háború kezdete óta – közölte kedden az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR).

A kedden közzétett friss jelentés szerint 9444 polgári lakos halálát és 16 940 sebesültését erősítette meg az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta. Mintegy 500 gyermek életét követelte a háború.

Az OHCHR mindazonáltal felhívta a figyelmet arra, hogy a valós szám ennél jóval magasabb lehet, tekintettel arra, hogy Ukrajna számos térségéből nem tudtak adatokhoz jutni, különösen igaz ez a hosszas harcok árán orosz ellenőrzés alá került Mariupol, Liszicsanszk és Szeverodonyeck városokra. A kijevi vezetés szintén attól tart, hogy több ezerrel vagy akár tízezrekkel is magasabb lehet az áldozatok száma.

Az ENSZ adatai szerint a hivatalosan jelentett áldozatok túlnyomó többsége – 7339-en – ukrajnai térségek ágyúzása során vesztette életét. Az orosz megszállás alatt lévő régiókban 2105 civil halt meg.

A jelentés mindemellett kiemeli, hogy a legtöbb civil halálos áldozat a hadművelet kezdetének első hónapjaiban volt. 2023 tavaszán és nyarán havonta átlagosan 170-180 polgári lakos halálát jegyezték fel.

Zárolták Firtas vagyonát

Zárolta az ukrán Gazdasági Biztonsági Hivatal (BEB), a korábban a magyar gázpiacon is tevékenykedő Dmitro Firtas ukrán oligarcha több mint 7,4 milliárd hrivnya (körülbelül 69 milliárd forint) értékű vagyonát – hozta nyilvánosságra kedden a BEB. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pedig arról számolt be közleményében, hogy a Firtas által irányított regionális gázvállalatok három vezetőjét gyanúsították meg károkozással az ukrán államnak. A három vezetőt hűtlen kezeléssel, sikkasztással, hivatali helyzettel való visszaéléssel, valamint bűncselekménnyel megszerzett vagyon legalizálásával gyanúsítják.

A nyomozás szerint Dmitro Firtas a Regional Gas Company (RGC) elnevezésű vállalatán keresztül megszervezte a gáz jogtalan kivonását Ukrajna gázszállító rendszeréből. A vállalat húsz önkormányzati és regionális gáztársaságot kezel, ami Ukrajna összes gázelosztó hálózatának 70 százalékát teszi ki. A valós gázszállítási költségnél jóval több pénzt utaltak át a regionális gázszolgálató vállalatok vezetői a Firtas által ellenőrzött vállalkozásnak, ily módon jelentős állami támogatást vontak el, amellyel az állam a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez szükséges gázvásárlásokhoz járult hozzá. A hatóságok közlése szerint bizonyítékaik vannak arra vonatkozóan, hogy Firtas miként adott utasításokat a regionális gáztársaságok vezetőinek, ezenfelül a köztük lévő kapcsolatra, a pénzkivonási mechanizmusokra és a rendszer eltitkolását célzó kísérletekre.

Firtast teljesen más ügy miatt vették őrizetbe Ausztriában még 2014-ben az Egyesült Államok kérésére, majd 125 millió euró óvadék ellenében szabadlábra helyezték. Az Egyesült Államokban azzal vádolják, hogy megvesztegetéssel szerzett engedélyt Indiában titánérc kitermelésére, amelyet vállalkozása az Egyesült Államokba akart szállítani. A kiadatásáról máig nem született jogerős döntés Ausztriában.

Erődrendszert építenének az orosz határra

Az ukrán kormány alaposan megerősítené az orosz- és fehérorosz határvonalát az ország északkeleti részén: Harkiv megyében 24,7 millió dollárt Csernyihiv megyében 9,8 millió dollár értékben építenének ki megerősített erődrendszert – jelentette be Denis Szmihal miniszterelnök. Tavaly februárban, a háború indításakor Fehéroroszországon keresztül is támadták az orosz csapatok Ukrajnát, ezért erősítenék meg Csernyihivnél a határt.

„Oroszországot úgy kell elpusztítani, mint Karthágót”

A nemzetközi partnerek nem próbálják rávenni Ukrajnát arra, hogy kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára egy kedden megjelent lapinterjúban, amit az MTI szemlézett.

Az állítólagos nyomásgyakorlásról szóló jelentéseket semmi nem erősíti meg. Csak az interneten léteznek. Nem tudom, lehet, hogy ez az orosz trollhadsereg munkája, de a partnerek nem támasztottak semmilyen követelményt a tárgyaláshoz. Ukrajna maga oldja meg ezt a problémát

– mondta Danyilov a La Repubblica című olasz napnak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál is ismertetett. Leszögezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel nem lehet tárgyalni. Szerinte Oroszországot úgy kell elpusztítani, mint Karthágót.

Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes egy tévéműsorban arról beszélt, hogy az orosz tüzérségi támadások száma némileg csökkent Kelet-Ukrajnában, miután az ukrán erők erőteljes csapást mértek az orosz csapatokra a Harkiv megyei Kupjanszk és a donyecki régióban lévő Liman város térségében.

Az elmúlt héten, sőt még tegnap is, a hét első napján, mennyiségileg valóban csökkent az ágyúzás és a keleti támadások száma, de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy hogy az ellenség visszakozna, hogy elállna terveitől. Csak arról van szó, hogy csapataink valóban nagyon erős csapást mértek rájuk, amikor Kupjanszk és Liman irányában fokozták az ellentámadásaikat. A mieink valóban nagyon hatékonyan megállították őket ott, és sok ellenséges katonát és felszerelést semmisítettek meg

– fejtette ki a miniszterhelyettes.

Úgy vélte, hogy az oroszok ezért most újracsoportosítják erőiket, és emiatt csökkent a támadások száma. Meggyőződésének adott hangot, hogy a heves harcok újra ki fognak újulni a térségben.

A Donyeck megyei Bahmutnál szavai szerint az ukrán katonák fokozatosan, de biztosan haladnak előre a déli szárnyon. Maljar hozzátette, hogy a helyzet a déli országrészben nehezebb, mint máshol a fronton. Most ádáz harcok zajlanak, az ukrán erők folytatják támadóműveleteiket Zaporizzsja megyében, Melitopol és Bergyanszk felé.

Vadim Bojcsenko, a Donyeck megyei – orosz megszállás alatti – Mariupol polgármestere a Telegramon  arról adott hírt, hogy ötven sebesült orosz katonát vittek reggel a város kórházába, miután a megszállt Jurjivka településen hétfőn találat ért egy orosz katonai bázist és tűz ütött ki. A polgármester közlése szerint a sebesültek közül 17-en a kórházban meghaltak.

Az ukrán vezérkar közlése szerint az orosz hadsereg Ukrajnában már 255 ezer katonát vesztett el. Azt is bejelentették, hogy az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek egy orosz helikoptert, hét harckocsit, 29 tüzérségi rendszert és ugyanennyi drónt.

Felrobbant egy benzinkút az oroszországi Dagesztánban, legalább 35 ember meghalt

Hatalmas robbanás történt egy benzinkútnál az oroszországi dél-dagesztáni köztársaságban, 35 ember meghalt, és többen megsebesültek – közölték orosz tisztviselők kedden.

A The Guardian azt írja az orosz egészségügyi minisztérium tájékoztatása alapján, hogy 115-en megsérültek a robbanásban és az azt követő tűzben, közülük 35-en meghaltak, köztük három gyerek.

A minisztérium közölte, hogy a sérültek közül összesen 65-en, köztük 16 gyermek továbbra is kórházban van. Tizenegy ember, köztük két gyerek volt súlyos állapotban.

A robbanás hétfő este történt Mahacskala városban, a régió fővárosának külvárosában. A tűz egy autószerelő műhelyben keletkezett, és átterjedt a közeli benzinkútra, ami a robbanást okozta.

Az orosz állami média szerint a sérültek egy részét helikopterrel szállítják Moszkvába , amely mintegy 1600 kilométerre délre található Mahacskalától .

A hatóságok büntetőeljárást indítottak. A keddet gyásznappá nyilvánították Dagesztánban.

Oroszország a Redditnek is hadat üzent

Pénzbírságot szabott ki a Redditre egy moszkvai bíróság, mert az internetes gyűjtőfórum nem törölte az ukrajnai háborúval kapcsolatos, a Kreml álláspontja szerint „hamis információkat és tiltott tartalmakat” a platformjáról – írja a Reuters.

Timur Vakhramejev bíró a RIA Novosztyi szerint azt mondta, hogy a Redditet az Orosz Föderáció közigazgatási bűncselekményekről szóló törvénykönyve alapján büntették. Ugyanez a bíróság kedden tárgyal egy másik ügyet a Wikimédia Alapítvány, a Wikipédia üzemeltetője ellen, amiért az nem távolította el az esetleges tiltott tartalmakat.

A Reuters szerint 2 millió rubelre (71,7 millió forint) büntette a Redditet az orosz igazságszolgáltatás.

Az orosz védelmi miniszter szerint nemsokára végleg kifullad az ukránok ellentámadása

Egy moszkvai biztonsági konferencián értékelte az ukrajnai háború állását Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, aki szerint az épp ellentámadást folytató Ukrajna katonai erőforrásai szinte teljesen kimerültek, idő kérdése és kifullad az ellentámadás.

A Guardian szerint Sojgu azt ecsetelte a hallgatóságának, hogy a Nyugat széleskörű segítsége ellenére az ukránok képtelenek bármilyen eredményt elérni a fronton, amiben az is közrejátszik, hogy véleménye szerint a Kijevnek adományozott nyugati fegyverekben „nincs semmi egyedi”, azoknak nincs esélye az orosz fegyverekkel szemben.

Levelet váltott Putyin és Kim Dzsongun

A Sky News értesülései szerint levélváltás történt Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun, Észak-Korea legfelsőbb vezetője között, melyben mindkét fél fogadkozott, hogy az országaik közötti együttműködést hosszútávú stratégiai kapcsolattá fejlesztik.

Az észak-koreai diktátor által küldött levél apropója Korea japán gyarmati uralom alóli 1945-ös felszabadulásának 78. évfordulója, amely a Koreai-félsziget északi és déli részén is nemzeti ünnepnek számít. A Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) jelentése szerint Kim arról írt Putyinnak, hogy a két ország barátságát igazán a második világháborúban Japán felett aratott győzelem pecsételte meg, most pedig ott tartanak, hogy „teljes mértékben bizonyítják legyőzhetetlenségüket és erejüket az imperialisták önkényes gyakorlatának és hegemóniájának szétzúzásáért folytatott küzdelemben”.

Az ország hivatalos hírügynöksége szerint Kim Dzsongunnak szilárd meggyőződése, hogy a két ország között meglévő barátság és szolidaritás hosszú távú stratégiai kapcsolattá fog fejlődni az eljövendő új korszak igényének megfelelően.

Válaszában Putyin szintén a két ország közötti szívélyes kapcsolatról és annak megerősítéséről írt: „Biztos vagyok benne, hogy minden területen erősíteni fogjuk a kétoldalú együttműködést a két nép jóléte, valamint a Koreai-félsziget és egész Északkelet-Ázsia stabilitása és biztonsága érdekében” – idézte az orosz elnököt a KCNA.

A nyugati országok, élükön az Egyesült Államokkal időről időre azzal vádolják Észak-Koreát, hogy fegyvereket szállít Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz, egyebek mellett tüzérségi lövedékeket és vállról indítható rakétákat is. Moszkva és Phenjan következetesen tagadja ezeket a vádakat, az viszont igaz, hogy az orosz védelmi minszter nemrég Kim Dzsongun társaságában tekintett meg egy katonai parádét az észak-koreai fővárosban. A Sky News szerint a felek itt arra is szakítottak időt, hogy szemrevételezzék az észak-koreai hadsereg legújabb nukleáris képességű rakétáit és támadó drónjait.

Kelet-Ukrajna: az ukránok Donyecket, az oroszok Harkivot lőtték

Egy 62 éves nő és egy 14 éves gyermek sérült meg a Harkiv térségében található Buhaivk nevű településen, miután az oroszok tűz alá vették a régiót. Mint a CNN emlékeztet, az oroszok az utóbbi időben egyre intenzívebben bombázzák a térséget, Kupjanszk városában továbbra is érvényben van az evakuálási parancs.

Mindeközben az oroszok által megszállt és önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DPR) vezetője, Denisz Puszilin arról számolt be, hogy legalább hat ember, köztük egy hatéves kisfiú is megsebesült a régióban, miután az ukránok hétfőn tűz alá vették azt. A DPR vezetője szerint a támadás során az infrastruktúrában is komoly károk keletkeztek.

Nyugat-Ukrajnát lőtték az oroszok

A nyugat-ukrajnai lvivi régióra mért rakétacsapást az éjszaka az orosz hadsereg, számolt be róla helyi tisztviselők jelentése alapján a CNN.

Maksym Kozytskyi, a lvivi területi katonai közigazgatás vezetője a támadás után azt mondta, a rakéták darabjai lakóházakra és egy szupermarketre hullottak, míg Lemberg (Lviv) polgármestere, Andrij Szadovij arról írt a Telegramon, hogy legalább száz lakásban kár keletkezett és egy óvoda is megsemmisült.

Sztavcsany és Szuhovolia falvakban is megrongálódott több lakóház, Sztavcsanyban személyi sérülések is történtek, de a hírek szerint ezek nem súlyosak.

Az MTI szemléje szerint támadás érte a Lembergtől mintegy 150 kilométerre északra fekvő Volhíniai területet is, amely határos Lengyelországgal. A térség székhelyén, Luckban halálos áldozatai voltak a légicsapásoknak. Jurij Pohuljajko volhíniai kormányzó a Telegramon azt írta, hogy Luckban, egy ipari vállalat telephelyén áldozatokat is követelt a támadás. Eddig három halálos áldozatról tudnak.

Az ukrán média arról számolt be, hogy a keddi támadás volt a legnagyobb a régió ellen azóta, hogy Oroszország 2022 februárjában megtámadta az országot.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik