Nagyvilág

Akár a stabilitást is jelenthetné, mégis inkább a NATO problémáira világít rá Stoltenberg maradása

SIMON WOHLFAHRT / AFP
SIMON WOHLFAHRT / AFP
Új vezetőt kerestek a NATO vezető pozíciójára, de csak a régit találták: Jens Stoltenberget. Pedig ő már nagyon ment volna, de más vagy nem vállalta (egyelőre), vagy a tagállamok nem tudtak az adott személyről megegyezni. Kérdés az is, sikerül-e találni az EU-ban egy volt vagy jelenlegi női kormányfőt.

Jens Stoltenberg marad még egy évig a NATO vezetője, ami sok szempontból jó hír. Norvég létére éppoly megbízható, mint egy svájci óra, nagyon ritkán hibázik, csak azokat a mondatokat hallhatjuk tőle, amiket szabad is kimondania. Nagyra értékelhető ez a tulajdonsága, hiszen ezekben az erősen konfliktusos időben nyugodtan támaszkodhatnak rá a tagállamok. Az általa több száz interjúban használt egyes mondatelemek mindig megegyeznek – ha csak egy picit is igazít a mondatfűzésén, a NATO megfigyelői már tudják, hogy valami megváltozott a szervezet álláspontjában – írja róla a ZDF.

A 64 éves, korábbi norvég miniszterelnök a Krím annektálása után nem sokkal került a posztjára, azaz 2014 óta tölti be a mára 31 tagra bővült NATO főtitkári pozícióját – ezzel a szövetség történetének második leghosszabban szolgáló vezetője –, miközben nem kevés kihívással kellett szembenéznie.

Made with Flourish

Sokan a legkomolyabb teljesítményének azt tartják, hogy akkor is egyben tudta tartani az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét, mikor Donald Trump akkori amerikai elnök kilépéssel fenyegetett. Ezen kívül úgy tudta rávenni Ukrajna támogatására a tagállamokat, hogy azzal nem keveredett nagyobb konfliktusba Oroszországgal, illetve a hidegháború vége óta tapasztalt legnagyobb átrendeződésen navigálja át a NATO-t, mikor a szövetség újra az eredeti szerepét látja el: elrettent és a védelmi feladatokat lát el. Sikerült elérnie, hogy a tagországok arányaiban nagyobb védelmi kiadásokat vállaljanak, bár ezen a téren még akad tennivaló, hisz a fenyegetettség ellenére még mindig nem mindegyik tagország költi a GDP minimum 2 százalékát védelmi célokra – pedig ezt korábban vállalták.

Ukrán és nyugati védelmi tisztviselők szerint, ha 2014 után a NATO nem segítette volna modernizálni és újraszervezni az ukrán hadsereget, akkor Kijev elfoglalását nem tudta volna visszaverni, vagyis pár nap alatt orosz kézre került volna Ukrajna.

Stoltenberg hivatali ideje alatt három országgal bővült a NATO: Montenegróval (2017), Észak-Macedóniával (2020)és Finnországgal (2023), és ha kizárólag rajta múlna, akkor már Svédország és Georgia (Grúzia) is tag lenne.

Higgadtsága, valamint az a képessége, hogy eligazodik a nagy és sokszínű szövetség érzékeny témái között, szintén tiszteletet vált ki, noha alkalmanként kritika is érte, mert egyes országok szerint túl megengedő Orbán Viktorral és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel szemben.

Másrészt viszont már szívesen otthagyná ezt a szerepkört, amiben negyedszerre (2017, 2019 és 2022 után) hosszabbítják meg a mandátumát.

Először 2022 elején próbált meg távozni Stoltenberg, hogy betölthesse álmai pozícióját, a norvég központi bank vezetője szeretett volna lenni. A háború azonban keresztülhúzta számításait, sokak szerint hiba lett volna tavaly egy vezetőcsere, így egy évet még hajlandó volt ráhúzni.

Roman Pilipey / Getty Images Jens Stoltenberg és Volodimir Zelenszkij közös sajtótájékoztatójuk alkalmával Kijevben 2023. április 20-án.

Kiságyúk

Az mindenki előtt ismert volt, hogy Stoltenberg 2023 szeptemberében már tényleg fel akart hagyni a főtitkári feladataival, ráadásul több jelölt neve is felmerült a posztra.

  • Ben Wallace korábbi katona, brit védelmi miniszter, de őt a brexit miatt nem támogatják egyes uniós tagállamok – a kelet-európaiak éppen igen –, de Joe Biden sem, mert néha túlzottan előrerohant Kijev támogatásában, illetve többen megmaradnának az elmúlt pár ciklus hagyományánál, hogy egy korábbi kormányfő kerüljön a posztra.
  • Kaja Kallas észt miniszterelnök, akit azért nem támogatnak sokan, mert attól tartanak, túl keményen lépne fel Oroszországgal szemben, valamint az is ellene szól, hogy az idén márciusban választották újra országa vezetőjének, emiatt nem valószínű, hogy máris otthagyná ezt a feladatát.
  • Mette Frederiksen dán miniszterelnök – aki állítólag jelöltsége miatt (is) járt nemrégiben Joe Bidennél –, őt viszont főként a kelet-európaiak utasítják el, mert nem akarnak még egy skandináv vezetőt a szervezet élén.
  • Felmerült Zuzana Caputová jelenlegi szlovák köztársasági elnök neve is, aki nemrégiben jelentette be, hogy nem indul újra a pozíciójáért a jövő tavasszal esedékes választáson.

Egyhangú szavazásra egyik jelölt sem számíthatna, márpedig ez szükséges a főtitkári pozícióhoz – legalábbis ez a hagyomány, még ha formális választási procedúra nincs is. Arra már akadt példa, hogy egy főtitkárt egy tagállam nem támogatott, például Stoltenberg elődjét, Anders Fogh Rasmussent Törökország. (A NATO főtitkára tradicionálisan egy európai országból kerül ki, míg a vezető katonai tisztviselője, a szövetséges erők európai főparancsnoka amerikai, jelenleg Christopher G. Cavoli.)

Ezért hónapok óta győzködték a kötelességtudó Stoltenberget, hogy rávegyék: vállaljon még egy évet.

Megtisztel a NATO szövetségeseinek azon döntése, amellyel 2024. október 1-jéig meghosszabbítják a főtitkári megbízatásomat. Az Európa és Észak-Amerika közötti transzatlanti kötelék közel 75 éve biztosítja a szabadságunkat és a biztonságunkat, és ebben a veszélyes világban szövetségünk fontosabb, mint valaha

– így jelentette be a hosszabbítást Stoltenberg a Twitterén, miközben korábban még úgy nyilatkozott:

Újból kijelentem, hogy nem kérek a hosszabbításból, nincs más tervem, mint hogy befejezzem a munkámat, és a megbízatásom idén ősszel lejár.

A régi az új

„Az új NATO-főtitkár a jó öreg NATO-főtitkár lesz” – fogalmazott Kaja Kallas, ami ráerősít arra, hogy Stoltenberg maradását vélhetően a NATO erejének, stabilitásának jeleként próbálják kommunikálni, noha ennek inkább az ellenkezőjéről lehet szó.

Ez ugyanis még egy jel arra, hogy a NATO-t – hasonlóan az Európai Unióhoz – egyetlen tagállam ellenkezése is megakadályozhatja a döntésben.

Gondoljunk csak Svédország csatlakozásának ratifikálására, amelyre Törökország és Magyarország – passzív vagy éppen aktív – ellenkezése miatt a mai napig nem került sor, és ma sem tudni, mikor történhet meg. Az Ukrajna csatlakozására irányuló törekvések jóval távolibbak.

Hogy 2024 októbere jobb időpont lesz-e egy új vezető megtalálására, minimum kétséges. Rendkívül fontos voksolások lesznek jövőre:

  • elnököt választanak az Egyesült Államokban,
  • új Európai Parlamentet az unióban (és ezzel új vezető kerülhet az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament élére is),

De várhatóan parlamenti választásokat tartanak Belgiumban, Litvániában is, és akkor még nem említettük a helyhatósági választásokat például Magyarországon vagy a tartományiakat, amelyekből jövő ősz elején három is lesz Németországban.

Nagyágyúk

Igaz, új lehetséges jelöltek is felmerülhetnek az EP-választást követően, ami megkönnyítené a pozíciókért folyó szkandert. Például Spanyolországból a jelenlegi miniszterelnök, Pedro Sánchez, akinek a két hét múlva tartandó spanyol választás után feltehetőleg új állás után kell néznie.

Vagy a Európai Bizottság jelenlegi elnökének, Ursula von der Leyennek sincs kőbe vésve a hatalma a jövő júniusi EP-választás után. Egyelőre annak a kinyilvánításától is tartózkodik, vállalna-e egy újabb ötéves periódust. Előnye, egyrészt, hogy több ország is 13 férfi főtitkár után egy nőt szeretne látni a szövetség élén, másrészt ő védelmi miniszter volt Angela Merkel alatt Németországban, így van némi ismerete a témában, igaz, sok kritika, botrány érte miniszterként.

Állítólag épp miatta a jövő nyári uniós választás utánig tart Stoltenberg mandátuma, és ő Biden, valamint Emmanuel Macron francia elnök top favoritja is. A National forrásai szerint Von der Leyen pozícióját erősíti, hogy folyékonyan beszél angolul és franciául, elkötelezett az EU mellett, illetve az USA-val szorosan együttműködik Kína, a klímavédelem és az adatbiztonság kérdésében.

Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto / AFP Ursula von der Leyen

Neki meglennének a képességei és a kapcsolatai, hogy azonnal tárgyalni tudjon olyan emberekkel is, mint Trump vagy Erdogan – mondta a Nationalnak Jamie Shea, a NATO korábbi szóvivője.

Mindenesetre talán inkább maradna az EB élén, ahogy azt a német kancellár, Olaf Scholz is szeretné, ugyanakkor kérdés, hogy az EP jobboldalán is ezt támogatná-e a többség.

Stoltenberg a következő egy évében sem lazsálhat, ő lesz jövő áprilisban, a szervezet 75. évfordulóján is a vezető, ahogy a jövő nyári washingtoni csúcstalálkozón is. De még előtte, júliusban rendezik meg a NATO éves csúcstalálkozóját Vilniusban, ahol formálisan is rábólintanak a tagok a mandátuma meghosszabbítására, és ahol Ukrajna további támogatása lesz a fő téma. Nagy kérdés, megállapodnak-e valamiben a tagországok Ukrajna felvételét illetően. Az USA és Németország egyelőre elodázná a csatlakozás megindítását.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik