Fehéroroszországban másfél év börtönre ítélték csütörtökön Andrej Dmitrijev volt elnökjelöltet, Aljakszandr Lukasenka államfő kihívóját a 2020-as elnökválasztáson, a voksolást követő tüntetési hullámmal összefüggésben – közölte az MTI szerint a Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet.
A 41 éves politikust, aki egy Lukasenka-ellenes mozgalmat is vezetett, egy minszki bíróság marasztalta el. Dmitrijev elismerte bűnösségét abban, hogy a vádak szerint részt vett a kormányellenes megmozdulásokon.
A vitatott tisztaságú 2020 augusztusi elnökválasztást követően Fehéroroszországon hónapokig tartó tüntetési hullám söpört végig, amelyet a karhatalom elfojtott. A hatóságok több száz embert letartóztattak, köztük újságírókat és másként gondolkodókat, az ellenzéki vezetőknek pedig szinte mindegyike kénytelen volt külföldre menekülni. Jogvédők szerint mintegy 1500 politikai fogoly raboskodhat az ország börtöneiben.
Az ukrán erők csütörtökön több mint húsz orosz támadást vertek vissza, ebből tízet a Donyeck megyei Bahmut városánál – közölte csütörtök esti harctéri helyzetjelentésében az ukrán vezérkar.
Bahmut irányában az ellenség folytatja a támadó hadműveleteket, megpróbálja teljesen átvenni az ellenőrzést a város felett, a heves csaták folytatódnak
– írta a vezérkar.
A jelentés szerint a nap folyamán az orosz erők sikertelen támadóműveleteket hajtottak végre a Donyeck megyei Orihovo-Vaszilivka és Bohdanyivka települések térségében. A frontnak ezen szakaszán az ukrán csapatok mintegy tíz ellenséges támadást vertek vissza. A térségben több mint 15 települést ágyúztak az orosz erők.
A vezérkar kitért arra, az ukrán légvédelem a nap folyamán hat csapást mért orosz csapatösszevonási területekre, a rakéta- és tüzérségi egységek pedig két orosz élőerő-tömörülést, két üzemanyagraktárt és egy elektronikus hadviselési állomást találtak el. Eközben az orosz hadsereg továbbra is fő erőfeszítéseit a Donyeck megyei Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosította. (MTI)
Libkos / AP/ MTI Ukrán katonák orosz állásokat lőnek a donyecki régióban fekvő, ostromgyűrűben lévő Bahmutban 2023. március 25-én.
Az orosz elnök szóvivőjének tudomása szerint Vlagyimir Putyin nem tárgyalt orosz nukleáris fegyverek – interkontinentális ballisztikus rakéták – Fehéroroszországba történő telepítéséről Moszkvában Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel, jelentette csütörtökön az Interfax orosz hírügynökség.
Aljakszandr Lukasenka Moszkvában a Rosszija-1 televíziónak adott interjúban csütörtökön úgy foglalt állást, hogy az országoknak bizonyos idő alatt „kupacba kell gyűjtenie és megsemmisítenie” minden atomfegyvert. Kijelentette: egyetért Emmanuel Macron francia elnökkel abban, hogy egyik ország sem állomásoztathat egy másik területén atomfegyvert, de akkor az Egyesült Államoknak is vissza kell vonnia a fegyvereit más országokból.
Addig viszont mi is úgy teszünk, mint ők
– jelentette ki az orosz harcászati atomfegyverek Fehéroroszországba történő telepítéséről.
Mikhail KLIMENTYEV / SPUTNIK / AFP Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a két ország közötti unióról szóló tárgyalásokon a moszkvai Kremlben 2023. április 6-án.
Aljakszandr Lukasenka közölte: a legfelsőbb tanács ülésén az államszövetség számára célul kijelölt programok háromnegyedét teljesítették. Fehéroroszország elnöke egyebek mellett kiemelte a két ország hadiipari együttműködését. Az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov azonban a TASZSZ orosz állami hírügynökség jelentése szerint Aljakszandr Lukasenkának a harcászati atomfegyverekre vonatkozó kijelentésével kapcsolatban azt mondta: nem tud arról nyilatkozni, milyen mértékben volt szó erről a szerda esti, éjszakába nyúló tárgyalásokon. Peszkov közölte: a biztonság szavatolása és a kérdés megközelítésének aktualizálása volt az orosz-fehérorosz államszövetség legfelsőbb tanácsa csütörtöki ülésének egyik fő témája.
Szó volt arról, hogyan változott meg a biztonsággal kapcsolatos nemzetközi konjunktúra, amelyhez alkalmaznunk kell az elvi megközelítésünket. Oroszországnak is felül kell vizsgálnia, hogyan képes szavatolni a biztonságot a szövetségese, Fehéroroszország számára, amellyel a legfejlettebb integráció köti össze
– mondta a szóvivő.
Vlagyimir Putyin márciusban jelentette be, hogy Oroszország Minszk kérésére rövid hatótávolságú harcászati atomfegyvereket telepít a szomszédos ország területére. Moszkva szerint a lépést a NATO-nak az orosz határok irányában történő terjeszkedése indokolja.
Aljakszandr Volfovics, a fehérorosz nemzetbiztonsági tanács titkára csütörtökön Minszkben kijelentette, hogy az orosz atomfegyverek fehérorosz területre történő telepítésének határidejét Vlagyimir Putyin és Aljakszandr Lukasenka, a két ország hadseregének főparancsnoka határozza meg – írta a BelTA fehérorosz hírügynökség. Volfovics egyúttal reményét fejezte ki, hogy nem kerül sor a bevetésükre. Mind mondta, az atomtöltetek mindenekelőtt elrettentő funkciók töltenek be, mind Oroszország, mind Fehéroroszország biztonságának a szavatolása a céljuk. (MTI)
Ukrán diverzánsok behatolási kísérletét akadályozták meg orosz határőrök, közölte Alekszandr Bogomaz Brjanszk megyei kormányzó csütörtökön a Telegram-csatornáján.
A mai napon Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB) Brjanszk megyei parancsnokságának határőrei meghiúsították egy 20 fős ukrán diverzáns- és felderítőcsoport arra irányuló kísérletét, hogy behatoljon az Oroszországi Föderáció területére a Pogari járásban lévő Szlucsovszk falu közelében
– írta a kormányzó.
Bogomaz szerint az orosz hadsereg a határőrökkel együtt vette tűz alá a csoportot.
Március elején ukrán diverzánsok a Klimovói járás területén levő Ljubecsanye és Szusanye községbe hatoltak be Brjanszk megyében. Vlagyimir Putyin elnök terrortámadásnak minősítette az akciót. Az FSZB szerint a fegyvereseket visszaszorították Ukrajnába.
Emmanuel Macron francia elnök elmondta, hogy ő és kínai kollégája, Hszi Csin-ping megvitatták az ukrajnai háborút, és egyetértettek abban, hogy a nukleáris fegyvereket ki kell zárni a konfliktusból. Macron a Pekingben tartott közös sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy Európa biztonsága nem szavatolható mindaddig, amíg Ukrajna megszállás alatt áll.
Macron azt is mondta a kínai elnöknek:
tudom, hogy számíthatok rád, hogy Oroszországot észhez térítsd.
Macron szerint Pekingnek jelentős szerepe lehet a béke felé vezető út megtalálásában.
LUDOVIC MARIN / POOL / AFP Hszi Csin-ping kínai elnök, Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von de Leyen, az Európai Bizottság elnöke a 2023. április 6-i csúcstalálkozón Pekingben.
Továbbra sem világos, ki robbantotta fel az Északi Áramlat vezetékeket tavaly szeptemberben – nyilatkozta az ügy kivizsgálását vezető svéd ügyész, Mats Ljungqvist.
Teljes gőzzel dolgozunk, minden követ felforgatunk, és semmit sem bízunk a véletlenre. Reményeink szerint sikerül megtalálni az elkövetőt, de meg kell jegyezni, hogy a körülményekre való tekintettel ez nem lesz könnyű
– mondta a Reutersnek.
A The New York Times március 7-én arról számolt be, hogy egy „ukránbarát csoport hajtotta végre az Északi Áramlat-vezetékek elleni támadást”, névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselőkre hivatkozva, akik bizalmas hírszerzési információkat vizsgáltak át. A jelentés kifejezetten megállapítja: nincs bizonyíték arra, hogy Zelenszkij ukrán elnöknek vagy az embereinek köze lett volna a művelethez. Jóllehet, az amerikai lap hozzáteszi, a hatóságok nem közölték, honnan szerezték be a csővezetékekkel kapcsolatos információkat, s ezzel mintegy nyitva hagyták annak lehetőségét, hogy a rongálásnak akár köze is lehetett az ukrán kormányhoz.
A Die Zeit című német lap nem sokkal később arról írt, hogy a támadást egy öt férfiból és egy nőből álló csapat hajtotta végre két ukrán tulajdonában lévő, Lengyelországban bejegyzett jachton.
Ljungqvis azt is elmondta, hogy az eset a politikai spekulációk középpontjába került, de szerinte
ezek a spekulációk nem befolyásolják a vizsgálatot, amely elemzéseken, helyszíni vizsgálatokon, valamint Svédország és más országok hatóságainak együttműködésén alapul.
Egyszerre két olyan cikk is megjelent, amelyek szerint Ukrajna, illetve Ukrajnával szimpatizáló csoportok állhatnak a gázvezetékek felrobbantása mögött. Az ügy szálai messzire vezetnek, főleg, ha kiderül, hogy az ukrán vezetés nem tudott a robbantásról. Persze továbbra is csak egymással versengő elméletekről van szó.
Édesanyja elvitte az árvaházból Marija Moszkaljovát, az orosz kislányt, aki háborúellenes képei miatt került az intézménybe – közölte a Kreml gyermekjogi biztosa. Maria Lvova-Belova elmondta, hogy találkozott a kislány édesanyjával, aki régóta külön él férjétől és gyermekétől. A kislány korábban nem volt hajlandó az anyjával élni, de meggondolta magát – írja a The Guardian.
A kislány édesapját, Alekszej Moszkaljovot nemrég két év börtönre ítélték a saját háborúellenes bejegyzései miatt, illetve kislánya háborúellenes rajzai miatt. A férfi viszont elszökött a házi őrizetből, és jelenleg is ismeretlen helyen tartózkodik.
Natalia KOLESNIKOVA / AFP Alekszej Moszkaljov a Tula megye Jefremov városában található lakása ablakában 2023. március 23-án, pár nappal a letartóztatása előtt.
A Guardian a család beszámolójára hivatkozva korábban azt írta, tavaly április óta gyakorol rájuk nyomást az orosz rendőrség, mióta a hatodikos lány megtagadta, hogy részt vegyen egy hazafias órán az iskolában, és több olyan rajzot is készített, amelyeken rakétákat lőttek ki egy ukrán zászló alatt álló családra. Egy másik gyerekrajzon az a szöveg állt: „Dicsőség Ukrajnának!”.
Az iskola illetékesei emiatt állítólag kihívták a rendőrséget, akik kihallgatták a kamasz lányt, az apját pedig megfenyegették. A rendőrség ezután kezdte vizsgálni Moszkaljov közösségi média tevékenységét, és végül ez alapján a fegyveres erők lejáratásával vádoltak meg. Ezt az apának olyan posztjai miatt tehették meg, amelyekben az orosz hatalom képviselőit „terroristáknak”, az orosz katonákat pedig „erőszakolóknak” minősítette.
Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök a Wall Street Journal amerikai lap újságírójának azonnali szabadon engedésére szólította fel Oroszországot. Az amerikai Evan Gershkovich-ot a múlt héten vették őrizetbe kémkedés gyanújával. A Wall Street Journal tagadta, hogy munkatársa kémkedett volna. A Fehér Ház nevetségesnek nevezte a kémkedés vádját, melyért Oroszországban akár húszéves börtönbüntetést is kiszabhatnak.
ANDREJ IVANOV / AFP Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tart a kanadai Ottawában 2023. március 24-én.
Trudeau hivatala közleményt adott ki a kanadai és az amerikai vezető helyi idő szerint szerdai telefonbeszélgetése után, melyben azt írták, a két politikus Evan Gershkovich azonnali szabadonbocsátására szólította fel Oroszországot. Joe Biden elnök ezt már korábban megtette.
Telefonbeszélgetésük során Trudeau és Biden beszélt ezen kívül a migrációról és a biztonságos harmadik országokról szóló megállapodás végrehajtásáról – állt Trudeau hivatalának közleményében. A két észak-amerikai ország márciusban változtatott a két évtizedes menekültügyi megállapodáson, hogy csökkentsék a Kanadába illegális határátlépéssel beáramló migránsok számát.
Ukrajna kész tárgyalni a Krím státuszáról, ha haderői elérnék a félsziget közigazgatási határát – írja a Financial Times (FT). Andrij Szibiha, Zelenszkij irodavezető-helyettes kijelentette:
Ha sikerül elérni stratégiai céljainkat a harctéren, és a Krím adminisztratív határára érkezünk, akkor készek vagyunk tárgyalni erről a kérdésről.
Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy kizárjuk a Krím visszavételét.
Az FT beszámolója szerint Sybiha megjegyzése megkönnyebbülést hozhat a nyugati tisztviselőknek, akik szkeptikusak azzal szemben, hogy Ukrajna képes visszaszerezni a félszigetet. Zelenszkij mindeddig kizárta a béketárgyalásokat, amíg az orosz erők nem hagyják el egész Ukrajnát, beleértve a Krímet is.
