Egy uniós javaslat szerint 2035-től egyetlen tagállamban sem lehetne új, benzinüzemű személygépkocsit és kisteherautót regisztrálni. Ezzel kényszerítenék ki, hogy az európai autóipar átálljon az elektromosságra – csökkentve ezzel a károsanyag-kibocsátást, egyúttal növelve a bolygó megmentésének esélyeit. Vagy legalább elérni az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek 2050-re kitűzött klímasemlegességi célját.
Kevés olyan ország akad, amely jobban függ az autóipartól, mint Németország. Számos autógyár német tulajdonban van, ezek rengeteg autót gyártanak, az ország pedig a világ egyik legnagyobb járműexportőre. A németek gazdasági sikereinek egy szimbóluma az autóipar, ezt az utat olyan emberek kövezték ki, mint Nikolaus Otto, Bertha és Carl Benz, Rudolf Diesel vagy a mercedeses Emil Jellinek. A második világháborút követő német gazdasági boom sem történt volna meg, ha nem az autógyártásra helyezik a hangsúlyt, miközben megtiltották számukra a fegyverek, rakéták és repülők gyártását.
Ám, ami a kánikulában még jó ötletnek tűnt, az télen már kevésbé, tekintettel például az ukrajnai háború által is komolyan befolyásolt gazdasági (és politikai) kilátásokra: a javaslat többéves előkészítése után – néhány nappal a már csak formalitásnak gondolt elfogadása előtt – Németország visszavonulót fújt, hiába utazott a német Von der Leyen is Berlinbe, hogy tárgyaljon Olaf Scholz kancellárral.
E-üzemanyagok
Németország azt akarja elérni, hogy lehetséges legyen belsőégésű motorral meghajtott járművek eladása mindaddig, amíg ahhoz e-üzemanyagokat használnak. Az e-üzemanyagot elméletben a levegőből kinyert szén-dioxidból és megújuló energiával megtermelt hidrogénből állítják elő, a fosszilis üzemanyagok alternatívájának számít, és minimális széndioxid-kibocsátást eredményez.
Csakhogy nagyon költséges az előállítása, sokkal – egyes számítások szerint négyszer – több energiát igényel, mint az elektromos autók feltöltéséhez szükséges villamos energia előállítása. Ráadásul a villamos energia egyelőre nem csupán megújuló forrásból származik, és noha elvileg maximum annyi szén-dioxid hagyhatja el a kipufogót, mint amennyi a felhasznált e-üzemanyag előállításához kell, ettől még a környezetet továbbra is szennyezi – és akkor az egészségügyi hatásairól még nem is szóltunk. Ráadásul egyelőre nem sokan állítanak elő ilyen üzemanyagot. Decemberben belekezdett egy chilei cég, amibe beszállt a Porsche, továbbá a BMW is pumpált pénzt egy ezzel foglalkozó kaliforniai startupba.
Mindazonáltal a Transport & Enviroment nevű NGO elemzése szerint 2035-ig annyi e-üzemanyagot állíthatnak elő, amivel az utakon közlekedő autóknak csupán a 2 százalékát láthatják el.
Ráadásul így több százezer munkahelyet is meg lehetne menteni – érvel a német kormány, bár ez egyáltalán nem olyan biztos. Emellett az sem biztos, hogy komoly hatással lenne az uniós javaslat a német gazdaságra, ugyanakkor megvan ennek a kockázata, hiszen a járműipar és az ahhoz kapcsolódó területek egyes számítások szerint a német gazdaság harmadát teszik ki.
Mindenesetre az e-üzemanyag – ha marad az EU terve – az új autóknak ugyan nem, de annak a 287 millió járműnek, amelyek az előrejelzések szerint Európa útjain járnak majd 2035-ben, még jól jöhet.
A kerékkötő
A német hárompárti kormány legkisebb tagjának a piacpárti, liberális FDP-nek a legfontosabb a kiskapu megteremtése. Azzal érvelnek, hogy szerintük a tavalyi csak egy előzetes megállapodás volt, és úgy gondolták, a végső verzió foglalkozik majd az e-üzemanyagokkal is. Mivel ebben az ügyben semmi érdemleges nem történt, becsapva érzik magukat.
„Jogi szabályozást kérünk az Európai Bizottságtól, ezt az Európai Bizottság megígérte nekünk, aztán nem tette meg, és teljesen meglepődik, ha nem megyünk ebbe simán bele” – nyilatkozta a német kormány digitalizációért és közlekedésért felelős minisztere, az FDP-s Volker Wissing. Szerinte innovációbarátnak kell lenni, egyúttal nyitottnak minden technológia iránt.
Csak konkrét javaslatokkal tudjuk előre vinni az országunkat, klímablablával nem
– jelentette ki szombaton Mainzban, az FDP Rajna-vidék-Pfalz tartományi pártkonferenciáján, ahol újra tartományi elnökké választották. Ugyanakkor őt is bírálják, mert a tárcájának nincs terve arra, hogy akarja az ország elérni a klímasemlegességet a közlekedésben.
Németország messze le van maradva a közlekedési szektorban. Néha az a benyomásunk, hogy az elmúlt 130 év közlekedési modelljét védik a közlekedési minisztériumban
– nyilatkozta a német központi környezetvédelmi ügynökség, az Umweltbundesamt vezetője, Dirk Messner.
Az FDP elnöke, Christian Lindner a német köztévé kérdésére azt válaszolta, támogatja a német kormány nyomásgyakorlását.
Ez egy technológiai lehetőség. Hogy miként és mennyiben fog ez érvényesülni a piacon, azt nem ön és nem is én fogom eldönteni, hanem a vásárlók és a gyártók a következő években, évtizedekben.
Bár lehet, hogy a német kormány későn kezdett el lobbizni, hiszen például a Mercedes, a Ford és a Volkswagen is bejelentette, hogy teljesen átállnak az elektromos járművekre. Az előbb idézett ZDF-es interjúban a riporter több téma miatt is a német kormány kerékkötőjének nevezte az FDP-t számos érvet felhozva, miért nincs értelme ebben az ügyben a német vétónak.
- A nagyhatalmú német autóklub, az ADAC például nem kötelezte el magát a terv mellett.
- Az Audi főnöke korábban azt állította, az e-üzemanyagok nem játszanak majd komoly szerepet, mert nem elég hatékonyak.
- Más autóipari vállalatok kijelentették, nem fognak exkluzív e-üzemanyagú autókat gyártani.
- A Volkswagen vezetője közölte, valószínűleg a Porschéra gondolva, hogy legjobb esetben is csak a kisszériás gyártóknál lehet szerepe.
- Brüsszelben már lex Porschéról beszélnek.
Az FDP-nél nem csak a piacközpontúságuk miatt vannak ezen a véleményen, hanem a saját túlélésük reményében is. Egy hónapja tartottak megismételt választásokat Berlinben, ahol az 2016-os (6,7 százalék), aztán 2021. szeptemberi választáshoz (7,1 százalék), valamint az azóta készült előzetes közvélemény-kutatásokhoz képest (6 százalék körüli eredmény mértek) is alulteljesítettek a szabaddemokraták, és nem jutottak be a 159 fős képviselőházba, elveszítve ezzel mind a 12 képviselői helyüket.
A FDP-ben vélhetőleg abban reménykednek, hogy a kormányzaton belüli különutasságuk plusz szavazatokat hozhat nekik. Amiben van logika, mivel egy német felmérés szerint a megkérdezettek 68 százaléka utasítja el teljes mértékben a belsőégésű motorú autók 2035-ös betiltását.
De mindez nem a másik két kormánypárt heves ellenkezése mellett történt. Miközben az FDP eljátssza a rossz zsarut, valójában a többiek – így Scholz kancellár – is támogatják a vétót. Még a Zöldek is, hiszen – bár most is akadtak a koalíciós partnerüket elítélő nyilatkozataik – a tavalyi koalíciós megállapodásuk szerint ők is belementek a klímasemleges szintetikus üzemanyaggal működő hagyományos autók mentességébe (ezzel ez az ügy is az olyan meglepő döntéseik mellé csatlakozik, mint az új szénbányák nyitása vagy az atomreaktorok üzemidejének meghosszabbítása).
A kormány egyöntetűen azt várja, hogy az Európai Bizottság egy olyan javaslattal álljon elő, amely magába foglalja, hogy 2035 után hogyan használhatók fel az e-üzemanyagok
– nyilatkozta Scholz az EB vezetőjével való találkozás után.
Kiskapu, amin minden befér
Az EU azzal érvel, hogy a törvény módosítása a németek szájíze szerint nem egy kiskaput, hanem egy óriási bejárót nyitna meg.
A benzinkutak pedig ugyanúgy árulni fognak sima benzint és dízelt 2035 után is, mivel a korábban gyártott autóknak is menniük kell valamivel, vagyis a 2035 után eladott autók tulajdonosai is simán tankolhatnak majd hagyományos üzemanyagot. Összegezve: a mostani törvényt teljesen kiherélné a németek módosító indítványa.
A megoldást egy még feltalálásra váró technológia jelenthetné, amely leállítja a benzinmotort, ha hagyományos, kőolaj alapú benzint észlel a tartályban, nem pedig zöld szintetikus e-üzemanyagokat.
Bosszankodás
Ez a blokkolás nem a 23., de még csak nem is a 24. órában jött. Megállapodtunk, a törvényt elfogadták és megszavazta az Európai Parlament. Ha már nem támaszkodhatunk a politikai megállapodásokra, az nagyon komoly veszélyt foglal magában. Nem túlzok, el lehet képzelni, egy ilyen precedens után mit fognak csinálni más országok
– mondta az ügy érzékenységére való tekintettel névtelenséget kérő forrás a Politico Playbooknak. Arra utalhatott, hogy bizonyos országok a „nemzeti érdekek” miatt eddig is készek voltak a falig elmenni. A német Zöldek EP-képviselője, Rasmus Andresen konkrétabban meg is nevezi, mi a politikai gond az ilyen manőverekkel:
A jobboldali populista kormányok például Olaszországban, Lengyelországban és Magyarországon a jövőben természetesen másolhatnának minket, ha bizonyos kérdéseket túszul ejtenek, hiszen azzal érvelhetnének, hogy mások is ezt teszik
– utalhatott itt például arra, hogy Magyarország az ukrajnai segélycsomag és a globális minimumadó elfogadása kapcsán is vétóval fenyegetett, hogy pénzt kapjon.
Teresa Ribera, Spanyolország miniszterelnök-helyettese, aki az ökológiai átállásért is felel, a Bloombergnek azt is kiemelte, hogy a német vétóval nem csak azért járnak rosszul a megállapodás mellett kiálló országok, illetve az unió, mert egyesek kiskapukat erőszakolnak ki maguknak, hanem mert zavaró üzenetet küld azoknak a befektetőknek, amelyek a tiszta energia felé terveztek eltolódni.
„Bizonytalanságot teremt a fogyasztók körében, de az elektromos járművekbe, akkumulátorokba és töltési infrastruktúrába befektető iparágban is” – ért egyet a spanyol kormányfőhelyettessel a Ford európai vezetője, Martin Sander.
Összeomló kibocsátási tervek
Brüsszel eleinte úgy nyilatkozott, nem hajlandó módosítani a németek vétója ellenére sem, mégis felsejlett, hogy beadja a derekát. Hajlandónak mutatkozott, hogy lazítsanak a törvény szövegén, ám ez sem az FDP-nek, sem a törvény újbóli megszavaztatását elutasító Európai Parlamentnek nem tetszett, ahogy a németek elutasították az EB azon felajánlását is, miszerint egy munkacsoportot hozzanak létre, amely 2026-ra felülvizsgálná a jogszabályt.
Ugyanakkor Spanyolország és Franciaország több kisebb országgal egyetemben (Belgium, Dánia, Hollandia, Írország, Svédország) a belsőégésűek 2035-öt követő tiltásával kapcsolatban épp a skála másik végén állnak. Franciaország nemcsak azért, mert a tavalyi uniós elnökségük alatt egyeztek meg a 2035-ös kivezetésről, hanem, mert sok milliárd euró közpénzt irányítottak át az elektromos járművek akkumulátorgyártásának támogatására, továbbá egy nemzeti támogatási rendszert is kidolgoztak, ami a szegényebb francia autósokat segítené e-autók lízingeléséhez.
Készek vagyunk megküzdeni érte, mert a halasztás nem csak környezetvédelmi hiba, hanem gazdasági is
– nyilatkozta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter a France Infónak. A németek elleni harc persze Emmanuel Macront is erősíti: segíti a francia elnököt abban, hogy Németországot egy önös érdekeiért harcoló államnak tüntesse fel, miközben hangsúlyozza Franciaország elköteleződését Európa egészének ügye mellett. Mindenesetre
a németek viselkedése olyan ragályos, mint a Covid: átterjed más országokra és ügyekre
– fogalmazott egy zöld gondolkozású ország diplomatája a Politicónak.
