Joe Biden: A nyugat nem tervezett támadást Oroszország ellen

Az Egyesült Államok értesítette Oroszországot Joe Biden előkészületben lévő kijevi látogatásáról, ám az amerikai elnöknek Moszkva nem adott biztonsági garanciákat – jelentette ki Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója a Shot Telegram-csatornának nyilatkozva.

Az Egyesült Államok valóban értesítette Oroszországot Biden kijevi látogatásáról diplomáciai csatornákon keresztül. Mi nem adtunk garanciát a biztonságára

– mondta az FSZB-főnök a vezető orosz médiumok, így a TASZSZ hírügynökség által is idézett nyilatkozatában.

Biden hétfőn előre be nem jelentett látogatást tett Kijevben, ahol a katonai támogatás újabb csomagját jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy Washington néhány órával az elnöki vizit előtt értesítette Moszkvát, hogy elejét vegye a konfliktushelyzeteknek. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese ezzel szemben a Telegram-csatornáján azt írta, hogy az amerikai elnök azután utazott az ukrán fővárosba, miután előzetesen biztonsági garanciákat kapott.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden újságíróknak nyilatkozva egy színielődás folytatásának minősítette a Biden-látogatást, amely szerinte nem szolgált újdonsággal. Lavrov szerint hiábavalóak a náci rezsim megmentését célzó próbálkozások.

Nem hiszem, hogy számunkra az amerikai elnök ukrajnai látogatása olyan rendkívüli esemény lenne, amely hatással lehetne a belpolitikánkra

– jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Pervij Kanal tévécsatorna műsorában.

Peszkov elmondta, hogy Oroszország élénk figyelemmel kísérte Biden ukrajnai látogatását, és így tesz lengyelországi útjával kapcsolatban is.

Bortnyikov egyébként a Shotnak azt is elmondta, hogy az orosz és az amerikai szakszolgálatok között folytatódik az együttműködés, elsősorban a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben. Azt mondta, hogy az együttműködés szintje már nem a régi, ami senkinek sem hasznos, és hogy mindenki érdekelt a kapcsolattartásban.

Elmondta ugyanakkor, hogy nyugati szervezetek állnak az ukrán titkosszolgálatok mögött, egyebek között a Krími híd ellen elkövetett robbantásos merénylet ügyében is.

Kedden kora este Varsóban mondott beszédet Joe Biden néhány nappal a háború kirobbanásának évfordulója előtt és néhány órával azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megtartotta az évértékelőjét.

Az amerikai elnök úgy kezdte mondanivalóját,

egy évvel ezelőtt a világ felkészült Kijev elestére. Nos, Kijevből érkeztem és arról tájékoztatom önöket, hogy Kijev erős lábakon áll. Kijev büszkén, magasan és ami a legfontosabb, szabadon áll.

Biden szerint amikor Putyin elrendelte, hogy tankok masírozzanak be Ukrajnába, azt hitte, mindenen átgázol, de tévedett, mert a demokrácia túl erős volt vele szemben.

Úgy folytatta, amikor Oroszország támadást indított, nem csak Ukrajnát tesztelte, az egész világ rég nem látott kihívás előtt állt.

Az amerikai elnök ezt követően mintha konkrétan Putyinhoz szólt volna.

Az autokraták egyetlen szóból értenek: nem, nem és nem. Nem, nem fogod elvenni az országomat. Nem, nem veszed el a szabadságomat. Nem, nem veszed el a jövőmet. Ukrajna soha nem lesz győzelem Oroszországnak. Soha. Továbbra is megingathatatlan a támogatásunk Ukrajna felé

– mondta.

Putyin beszédére utalva közölte azt is, a nyugat nem tervezett támadást Oroszország ellen. A háborúra semmi szükség nem volt, amit Putyin választott. Biden szerint ez egy tragédia, aminek Putyin egyetlen szóval véget vethetne.

Biden szerint az Egyesült Államok elköteleződése igazi, a NATO pedig erősebb, mint valaha. Bejelentette, 2024-ben NATO-csúcsot hívnak össze az Egyesült Államokban.

Orosz rakétacsapás érte Herszon egy forgalmas utcáját kedden. A robbanás legalább hat ember halálát okozta, és tizenketten megsebesültek – közölték a helyi hatóságok.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által közzétett fotókon utcán heverő holttestek láthatók.

Az orosz hadsereg erősen lövi Herszont. Ismét kegyetlenül gyilkolják a polgári lakosságot. A világ egyetlen percre sem feledkezhet meg arról, hogy az orosz kegyetlenség és agresszió nem ismer határokat

– írta az elnök Telegram-üzenetében.

A helyi hatóságok közleménye szerint Herszont Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában tartott beszéde alatt érte a rakétatámadás. Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint az oroszok mintegy 20 rakétát lőttek ki a városra.

Moszkva tagadja, hogy kifejezetten polgári célpontokra lőne, de Ukrajna-szerte számos város szenvedett már súlyos károkat az orosz rakéta- és dróntámadások miatt, melyeknek sokezernyi polgári áldozatuk volt.

Ukrajna novemberben foglalta vissza Herszont, nyolc hónappal annak orosz megszállása után. Ám a Dnyeper-parti nagyvárost azóta is folyamatosan lövi az orosz hadsereg.

Az ukrán oktatási minisztérium február 22-24. között, az Ukrajna elleni orosz támadás megindításának évfordulóján, a rakétatámadások veszélye miatt távoktatást tanácsolt az ukrajnai iskoláknak. A tárca közleményében kifejtette, hogy a megelőző intézkedést az oktatásban részt vevők életének és egészségének védelme érdekében javasolják.

A háború kezdete óta ukrán iskolák százai dőltek romba az orosz támadások nyomán.

Az idei tanévben csak azokban az iskolákban lehet személyes jelenléttel oktatást tartani, amelyek megfelelő óvóhellyel rendelkeznek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök világossá tette, hogy folytani akarja a háborút, ezért az Ukrajnának eddig nyújtott támogatást nem csak fenntartani, hanem fokozni kell – jelentette ki a NATO-főtitkár kedden.

Jens Stoltenberg a NATO brüsszeli székházában Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel közösen tartott sajtótájékoztatóján fontosnak nevezte, hogy a felajánlott fegyverek mihamarabb eljussanak Ukrajnába.

Közölte: a NATO a tagországok és ukrán szakértők bevonásával beszerzési csoportot hív össze, hogy biztosítsák mindazon fegyverek rendelkezésre állását, amelyekre Ukrajnának szüksége van.

A főtitkár sajnálatosnak nevezte, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződésben, és azt mondta:

az orosz döntéssel a teljes fegyverzetellenőrzési architektúra felszámolódott. Több nukleáris fegyver birtoklása, a fegyverzetellenőrzési megállapodások be nem tartása veszélyesebb hellyé változtatják a világot. Arra biztatom Oroszországot, hogy gondolja át döntését, és tartsa tiszteletben a meglévő megállapodásokat.

Közölte, hogy a katonai szövetség eltökélt abban, hogy segíti Ukrajnát egy hatékony, átlátható és elszámoltatható fegyverbeszerzési rendszer kidolgozásában.

„Meg kell adnunk Ukrajnának, amire szüksége van a győzelemhez, mielőtt Oroszország megragadja a pillanat adta lehetőséget” – mondta a NATO-főtitkár, majd hozzátette: Putyin nem nyerheti meg a háborút.

Az tragédia lenne Ukrajna számára, és veszélyes lenne saját biztonságunkra és az egész világra nézve

– mondta.

Stoltenberg közölte: aggodalomra ad okot, hogy Kína fegyverszállításokkal támogathatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját.

Dmitro Kuleba arról beszélt, hogy országának koordinációra van szüksége a fegyverek szállításában. Noha a fegyverek és a lőszer gyártására megvan a kapacitás, ahogy megvannak a szállítási erőforrások is, koordinációra van szükség ahhoz, hogy az eszközöket a hadszíntérre szállítsák – mondta. Ezzel összefüggésben az ukrán külügyminiszter közölte: a NATO, az EU és Ukrajna ígéretet tettek arra, hogy három fő kérdésre összpontosítanak: miként képezzék ki az ukrán katonákat, hogyan állítsanak elő és vásároljanak fegyvereket és lőszereket, és hogyan szállítsák azokat Ukrajnába hatékonyabb módon.

„Minél összehangoltabbak vagyunk, annál hamarabb tudja Ukrajna kiűzni az orosz hadsereget a területéről, és annál hamarabb állhat helyre az euroatlanti térség békéje” – tette hozzá Dimitro Kuleba.

Josep Borrell arról beszélt, hogy a fegyvertámogatások megerősítik Ukrajna azon jogát, hogy megvédje önállóságát és területi egységét az agresszorral szemben. Kijelentette: most lőszerek szállításával, később más szükséges katonai eszközök biztosításával kell támogatni Ukrajna önvédelmi háborúját.

Megerősítette, hogy az Európai Unió még a hét folyamán, az ukrajnai háború megkezdésének első évfordulója, február 24. előtt elfogadja Oroszországgal szembeni tizedik szankciós intézkedéscsomagját.

Hétfői budapesti látogatása után kedden Moszkvába repült Vang Ji államtanácsos, a Kínai Kommunista Párt központi külügyi bizottságának igazgatója, közölte az orosz állami hírügynökség.

A háború kirobbanása óta ez az első alkalom, hogy ilyen magas rangú kínai tisztviselő az oroszokhoz látogatott. Az időzítés szimbolikus, hiszen közeledünk a fegyveres konfliktus évfordulójához.

Vang Ji a nyolcnapos nemzetközi túráján Magyarország és Oroszország mellett Franciaországba valamint Olaszországba is elmegy, valamint részt vesz Németországban egy biztonsági konferencián.

Mindenekelőtt viszont szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel találkozik. Peking és Moszkva sem közölt arról információt, hogy Vang tárgyal-e személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de Dimitrij Peszkov, a Kreml szóvivője nem zárt ki egy ilyen meetinget.

Vlagyimir Putyin orosz elnök világossá tette, hogy folytatni akarja a háborút, ezért az Ukrajnának eddig nyújtott támogatást nem csak fenntartani, hanem fokozni kell – jelentette ki a NATO-főtitkár kedden.

Jens Stoltenberg a NATO brüsszeli székházában Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselővel közösen tartott sajtótájékoztatóján fontosnak nevezte, hogy a felajánlott fegyverek mihamarabb eljussanak Ukrajnába.

Közölte: a NATO találkozót hív össze beszerzési szakértők számára, hogy rendelkezésre álljanak mindazon fegyverek, melyekre Ukrajnának szüksége van. A főtitkár sajnálatosnak nevezte, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló Új START-szerződésben, és azt mondta: az orosz döntéssel a teljes fegyverzetellenőrzési architektúra felszámolódott.

Kedden tartotta az orosz elnök „évértékelő” beszédét, amelynek legfőbb gondolatait korábbi posztunkban is összefoglaltuk:

• Putyin erőteljes Nyugat-kritikával kezdte beszédét. Kijelentette, hogy a háború a Nyugat miatt tört ki Ukrajnában, Oroszország kénytelen volt erőszakkal válaszolni.
• Ismét az Oroszországot fenyegető nácizmust emlegette, aminek a Nyugat már egyszer utat nyitott. Putyin szerint ellenségei magát az ördögöt is bevetnék, hogy az az országa ellen harcoljon.
• Egy ponton kijelentette, hogy Nyugaton teljesen normálisnak állítják be a pedofíliát.
• Dicsérte az orosz gazdaság teljesítményét, és komoly terveket fogalmazott meg, majd az orosz-ellenes szankciók kezdeményezőin szánakozott.
• Végül pedig tett egy bejelentést, miszerint felfüggesztik a New Startot, az Oroszország és az Egyesült Államok között fennálló utolsó atomfegyver-megállapodást.

Az Egyesült Államok korábbi elnöke, Donald Trump is megszólalt Joe Biden ukrajnai látogatása kapcsán. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Trump saját közösségi oldalán, a Truth Social-ön fogalmazott meg igen erős kritikát az elnöki székben őt követő Bidennel szemben.

„Ha megfigyeljük és megértjük a lépéseit, amiket Ukrajnában tett, azt látjuk, hogy ha nem is tudatosan, de szisztematikusan egyre közelebb lök minket a III. világháborúhoz. Micsoda őrültség ez!” – adott hangot aggodalmának, bár azt nem fejtette ki, milyen lépésekre gondol, és mit sejt ezek mögött.

Trump egyúttal ígéretet tett arra is, hogy ha újra megválasztják az Egyesült Államok elnökének, fel fogja hívni Putyint és Zelenszkijt is, hogy minél előbb zárják le az ukrajnai konfliktust.

Közel egy éve tart már az orosz-ukrán háború, mely idő alatt számos aspektusból megvilágították már a konfrontációt, a természetvédelmi szempontokra azonban relatíve kevés figyelem irányult. Márpedig a statisztikák szerint több mint 1,2 millió hektár természetvédelmi területet, és 3 millió hektárnyi erdőt érintettek már a harcok.

Az ukrán Ecoaction civil szervezet és a közép- kelet-európai Greenpeace (CEE) egy év alatt közel 900 természetkárosító esetet gyűjtött össze, majd térképen jelölték be a legsúlyosabbakat. Részletek:

Kapcsolódó

A természet az orosz-ukrán háború csendes áldozata

Egy év alatt 900 súlyosabb természetkárosító esetet gyűjtöttek össze.

Már több mint 8000 civil halottja van a csaknem egy éve tartó ukrajnai háborúnak, a halálos áldozatok mintegy 90 százaléka robbanásokban vesztette életét, jelentette be kedden az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala.

A szervezet legutóbb február 12-én tette közzé a hivatalosan ismert halálos áldozatok számát, amely akkor 7199 volt.

A főbiztosi hivatal, amelynek több tucat megfigyelője tartózkodik Ukrajnában, leszögezte: a valódi számok vélhetően sokkal magasabbak, hozzátéve, hogy jelenleg is ellenőrzik a hozzájuk érkező újabb adatokat.

(MTI)

Összefoglaljuk az orosz elnök keddi beszédének legfontosabb gondolatait.

• Putyin erőteljes Nyugat-kritikával kezdte beszédét. Kijelentette, hogy a háború a Nyugat miatt tört ki Ukrajnában, Oroszország kénytelen volt erőszakkal válaszolni.
• Ismét az Oroszországot fenyegető nácizmust emlegette, aminek a Nyugat már egyszer utat nyitott. Putyin szerint ellenségei magát az ördögöt is bevetnék, hogy az az országa ellen harcoljon.
• Egy ponton kijelentette, hogy Nyugaton teljesen normálisnak állítják be a pedofíliát.
• Dicsérte az orosz gazdaság teljesítményét, ambíciózus terveket fogalmazott meg, majd az orosz-ellenes szankciók kezdeményezőin szánakozott.
• Végül pedig tett egy bejelentést, miszerint kilép a New Startból, az Oroszország és az Egyesült Államok között fennálló utolsó atomfegyver-megállapodásból.

Forrásaink a BBC, a Guardian, a Reuters, illetve a TASZSZ orosz hírügynökség voltak.

Abszurdnak nevezte Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Putyin azon állítását, hogy a nyugati fenyegetés miatt tört ki háború Ukrajnában, írja az MTI.

„Senki nem támadja Oroszországot. Van valami abszurd abban a gondolatban, hogy Oroszország egyfajta katonai nyomás alatt állt volna Ukrajna vagy bárki más részéről” – jelentette ki Sullivan Varsóban, ahol Joe Bidennel tartózkodik. Az Egyesült Államok elnöke is ma lép színpadra, a lengyel fővárosban mond beszédet a háború kitörésének évfordulója alkalmából.

Közel két óra után véget ért Vlagyimir Putyin „évértékelője”. Az orosz elnök a következő szavakkal rekesztette be beszédét:

„Tisztelt oroszországi polgárok! Ma nagyon nehéz úton haladunk, de együtt küzdünk le minden nehézséget. Nem is lehetne ez másképp, őseink példáját követjük, ami öröklődik nemzedélről nemzedékre. Ez pedig az egységünk és a szülőföldünkért való odaadás.”

„Ez az egység a különleges katonai hadművelet során is végig megmutatkozott, az első naptól kezdve. Százak jöttek el önként harcolni a donbasziak igazáért, mára pedig van mindenféle harcosunk Ázsia minden szegletéből. Imáink bár különböző nyelveken, de mind az igazságért, a hazáért szólnak” – zárta mondandóját Putyin.

Az elnök bejelentette, hogy Oroszország kilép az Egyesül Államokkal kötött startégiai fegyverzetcsökkentési megállapodásból, a New Startból. Putyin szerint a Nyugat vagy cinikus vagy ostoba, amikor kontrollálni próbálja az orosz fegyverkezést.

Putyin kijelentette, hogy Oroszország és az USA között megromlott a viszony, ezért pedig egyértelműen utóbbi a felelős. Az orosz elnök szerint az amerikaiak lépésről lépésre lerombolták a világbiztonsági és fegyverzet-ellenőrzési rendszert. Putyin szerint Oroszországnak készen kell állnia nukleáris fegyverek bevetésére, ha az Egyesült Államok is így tesz. Azt azonban leszögezte, hogy nem Oroszország lesz az, aki ebben a konfliktusban először nukleáris csapást mér.

Ahogy a BBC írja, a New Start az utolsó fennmaradó atomfegyver-megállapodás Oroszország és az Egyesült Államok között, amit 2021-ben további öt évvel meghosszabbítottak.

Az orosz-ukrán háború egy éves évfordulójához közeledve régóta nem látott volumenű beszédet mond kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök, amit az orosz állami média összes csatornája élőben közvetít. A Reuters szerint azonban a beszéd kezdetekor több híroldal közvetítése is leállt. Részletek:

Kapcsolódó

Támadás érhette az orosz állami média oldalait Putyin beszéde alatt

Számos weboldalon leállt a beszéd közvetítése.

JUST IN – Italy’s Prime Minister Meloni arrives in Kyiv, Ukraine

— Insider Paper (@TheInsiderPaper) February 21, 2023

Az ukrán vezetés részéről is komoly érdeklődés övezi Putyin beszédét. A Reuters Zenelszkij elnöki tanácsadóját, Mihajlo Podoljakot kérdezte az eddig elhangzottakról. Az ukrán politikus szerint

Putyin egy teljesen másik valóságban él, ahol nincs lehetőség párbeszédet folytatni az igazságszolgáltatásról és a nemzetközi jogról.

A gazdasági vonalat folytatva az orosz elnök felmagasztalta az ország rekord gabonatermését. Mint fogalmazott, néhány évvel ezelőtt legfeljebb tündérmesének tűntek volna az ilyen termelési adatok. Hozzátette, 2023 végére 60 millió tonnára tervezi a gabonaexportot.

A szankciókra visszatérve Putyin azt mondta, egy olyan biztonságos nemzetközi fizetési rendszert akar felépíteni, aminek segítségével csökkenthetik a Nyugattól való függést.

Ambíciózus tervei vannak a (fennálló) határokon belül is az orosz elnöknek. Javítani akarja az ország infrastruktúráját, autópályákat akar építeni, meghosszabbítani a már meglévőket Kína és Mongólia irányába, hogy felélénkítse a kapcsolatokat Kelet-Ázsiával, de ugyanez a terve Indiával, Iránnal és a Közel-Kelettel is.

Szerepel még továbbá a tervek között a vasutak korszerűsítése és az északi hajózási útvonalak javítása is.

Gazdasági értékelővel folytatódik a beszéd: Putyin szerint a Nyugat nemcsak katonai, de információs és gazdasági agresszióba is kezdett Oroszország ellen, de „egyikben sem ért el sikert”.

„A szankciók kitalálói csak önmagukat büntetik” – jelentette ki, majd azzal folytatta, hogy a Nyugat „kiprovokálta az árak növekedését a saját országaiban, a gyárak bezárását, az energiaszektor összeomlását, és otthon azt mondják a polgáraiknak, hogy az oroszok a hibásak”.

Az elnök kitért a romló GDP-adatokra is, mondván, nincs szó az orosz gazdaság összeomlásáról, átstruktúrálás van helyette. Ezután megnyugtatásul hozzátette, hogy Oroszországnak továbbra is élénk kereskedelmi kapcsolatai vannak a világ számos területén.

„Külön szeretném kifejezni köszönetemet Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja polgárainak. Ti a saját kezetekbe vettétek a sorsotokat és döntöttetek a jövőtökről. A náci fenyegetés ellenére döntöttek. A közeletekben katonai cselekmények zajlottak, és ti úgy döntöttetek, hogy Oroszországgal vagytok. Az anyafölddel” – mondta az orosz elnök, utalva a megszállt területeken korábban tartott népszavazásokra.

Putyin aztán köszönetet mondott mindenkinek, aki az ukrán fronton Oroszországért harcol, köszönetet mondott továbbá az orosz haditudósítóknak is, akik az életüket kockáztatják, hogy megmutassák a világnak az igazságot. Bejelentette egyúttal, hogy létrehoznak egy segélyalapot, amivel a harcokban elesettek családjait fogják támogatni.

A történelmi kitekintés után éles váltás következett Putyin beszédében: az orosz elnök a genderkérdésre evezett át, amit azzal a kijelentéssel indított, hogy

nyugaton még a pedofíliát is normálisnak gondolják.

Azzal kapcsolatban, hogy Nyugaton a legtöbb helyen elismerik az azonos nemű párok házasságát, Putyin azt mondta, Oroszország „mindig nagyon toleráns volt” ebben a kérdésben, ugyanakkor a szentírás a házasságot egy férfi és egy nő társulásaként írja le. Putyin szerint a Nyugat célja egyértelműen az, hogy destabilizálja a család intézményét Oroszországban.

Ahogy azt megszokhattuk, Putyin ismét elővette a történelmet, és ismét arról beszélt, hogy a huszadik század elején, a harmincas években a Nyugat kitárta a kapuit és teret engedett a nácizmusnak. A Guardian tudósítása szerint ezzel kapcsolatban az Osztrák-Magyar Monarchiáról is szót ejtett, majd ugrott az időben jó pár évtizedet.

Putyin szerint a Nyugat 2014-ben államellenes puccsot hajtott végre Ukrajnában, napjainkban pedig bevet mindenkit, „nácikat, terroristákat, akár magát az ördögöt is, hogy harcoljon Oroszország ellen”.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja minden szempontból stratégiai kudarc, mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Athénban.

Egy évvel azután, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát, egyértelművé vált, hogy háborúja minden szempontból stratégiai kudarc

– szögezte le Blinken görög kollégájával, Nikosz Dendiasszal közös sajtótájékoztatóján. Blinken hétfőn érkezett kétnapos látogatásra Görögországba. Előtte Törökországban járt.

(MTI)

Putyin szerint az Ukrajna elleni invázió tulajdonképpen egy megelőző csapás volt, ezt pedig arra alapozza, hogy állítása szerint 2022 februárjában „minden elő volt készítve ahhoz, hogy Ukrajna lerohanja a Donbaszt”. Mindez az orosz elnök szerint teljes mértékben szembe megy az ENSZ Biztonsági Tanácsának irányelveivel.

Putyin szerint a Nyugat célja a korlátlan hatalom megszerzése volt, hozzátéve, hogy a Donbasz elfoglalása után az ukránok bizonyosan a Krím és Szevasztopol felé irányították volna a csapataikat.

A beszédről tudósító Guardian szerint az elnök azzal vádolta a Nyugatot és a NATO-t, hogy az invázió kirobbanása előtt rendszeresen beszéltek arról hogy nukleáris fegyvereket szállítanának Ukrajnába, hogy majd egy jövőbeli oroszországi invázió keretében bevessék őket. Putyin szerint a Nyugat piszkos játékot játszik Ukrajnával, majd évszázados gyarmatosító diktatúrát emlegetett, példaként felhozva Szíriát, Irakot és Jugoszláviát.

Putyin szerint Oroszország nyitott lett volna a párbeszédre és egy egyenlő védelmi rendszerre, cserébe a Nyugat másrol sem beszélt, csak a NATO terjeszkedéséről.

„Az egész bolygót Amerikai bázisok tarkítják” – jelentette ki egy ponton az orosz elnök.