Élő Nagyvilág

Megvan a helikopterbalesetben elhunyt ukrán belügyminiszter utódja

Genya SAVILOV / AFP
Genya SAVILOV / AFP

125 millió dollárt küldenek az amerikaiak az ukrán elektromos hálózat helyreállításához

Az amerikai kormány 125 millió dollárnyi segítséggel járul hozzá az orosz légicsapásokban megrongálódott ukrán elektromos hálózat helyreállításához, az összegből alkatrészeket és egyéb eszközöket szereznek be

– közölte szerdán az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) vezetője.

Samantha Power a svájci Davosban rendezett Világgazdasági Fórumon jelentette be a támogatást, miután találkozott mások mellett Olena Zelenszkával, az ukrán elnök feleségével.

Greg Nash / Pool / Getty Images

Az elképzelések szerint a forrásokból biztosítanák a kijevi vízművek és a kerületi távhőszolgáltatók tartalék áramellátását, de jutna belőle a gázturbinák, áramátalakítók és egyéb létfontosságú felszerelések pótlására is.

Az USAID szerint a forrásokat tavaly decemberben hagyta jóvá a washingtoni kongresszus a legutóbbi segélycsomag keretében.

Az orosz erők október óta fokozták támadásaikat az ukrán energetikai és más létfontosságú infrastruktúra létesítményei ellen, áramkimaradásokat és a távhőszolgáltatás megszakadását okozva a téli fagyok idején is.

Az USAID korábban a többi között 1415 áramfejlesztőt szállított Ukrajnának, hogy biztosítani lehessen az iskolák és kórházak fűtését, illetve áramellátását. Ezenfelül 55 millió dollárral (20 milliárd forint) támogatta az ukrajnai távhőszolgáltató infrastruktúra fenntartását.

(MTI)

Wall Street Journal: Berlin nem enged német tankokat Ukrajnába küldeni

Hacsak az USA nem egyezik bele, hogy saját harckocsikat küldjön.

Ezt írta a Wall Street Journal meg nem nevezett magas rangú német illetékesekre hivatkozva.

A NATO több mint 2000 német gyártmányú Leopard harckocsival rendelkezik a londoni székhelyű Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete szerint. Ezeket a világ legfejlettebb harckocsijai között tartják számon.

Miközben az európai szövetségesek több száz modernizált szovjet harckocsit küldtek Ukrajnának az orosz invázió kezdete óta, Kijev leginkább fejlettebb nyugati fegyverzetért folyamaodott volna. A korszerű német tankok valószínűleg nagy hatással lehetnének az ukrajnai műveletekre, az ukrán csapatokat azonban gyorsan kellene kiképezni az olykor bonyolult felszerelés használatára, és karbantartásukra is szükség lenne.

Nem lát lehetőséget érdemi tárgyalásokra az ENSZ-főtitkár

Antonio Guterres szerint jelenleg nincs lehetőség érdemi tárgyalásokra Ukrajna és Oroszország között, de ez nem jelenti azt, hogy a jövőben nem lesz rá mód.

Az ENSZ főtitkára erről a Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum beszélt az Al Jazeera hírcsatornának adott interjújában.

Dursun Aydemir / ANADOLU AGENCY / AF)

Meggyőződésem szerint mindkét fél úgy gondolja, hogy az idő neki dolgozik

– mondta. Szerinte ezért az ENSZ jelenleg inkább az ukrajnai humanitárius tevékenységére koncentrál. Emellett persze – mint fogalmazott – a világszervezet iparkodik hasznossá tenni magát olyan kezdeményezésekkel is, mint például a gabonaszállítás illetve a fogolycsere.

Zelenszkij a helikopterbalesetről: „Háborús időben nincsenek balesetek”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán felszólalt a Világgazdasági Fórumon Davosban. Itt ismét hitet tett amellett, hogy Ukrajna győzni fog az Oroszország által tavaly februárban indított háborúban. Az elnök úgy fogalmazott, bár nem Ukrajna kezdte el a háborút, de ők fogják befejezni. Egyúttal sürgette a szövetségeseit, hogy továbbra is lássák el az ország hadseregét hadisegélyekkel.

Ukrajna eddig számos Patriot légvédelmi rendszert kapott, a legutóbbiakról szóló híreket Hollandia épp kedden este erősítette meg.

Fabrice COFFRINI / AFP

Arra a kérdésre, hogy mi lesz Oroszország helye a világban, Zelenszkij azt felelte, hogy nem tudja mit hoz a jövő.

Azt hiszem, Oroszország kiérdemelte a helyét a terroristák között, és ez már nem a vezetésén múlik

– mondta.

Zelenszkij elismételte azt is, hogy Moszkvának „tiszteletben kell tartania Ukrajna területi integritását”.

Arra a kérdésre, hogy aggódik-e a személyes biztonságáért, Zelenszkij egyszerűen azt mondta: „Nem aggódom miatta”.

Az elnök a Kijev közelében történt helikopterbaleset körülményeit firtató kérdésre úgy válaszolt:

Ez nem baleset, mivel a háború következménye, a háborúnak pedig sok dimenziója van. Háborús időkben nincsenek balesetek.

(Sky News)

A volt NATO-főtitkár szerint a németek hezitálása is hozzájárult a háború eszkalációjához

A BBC World at One című műsorának adott interjújában Anders Fogh Rasmussen, a Nato egykori főtitkára, volt dán miniszterelnök elmondta, hogy Németország „hezitálása a tankok Ukrajnába küldésével kapcsolatban „lehetővé tette Putyinnak, hogy következmények nélkül eszkalálja a háborút”.

Úgy gondolom, hogy a németek habozása lehetővé tette Putyinnak, hogy következmények nélkül eszkalálja a háborút. Nem szabadna időt adnunk Putyinnak, hogy új kegyetlen stratégiákkal álljon elő. Tehát védekezésre kell kényszerítenünk az oroszokat. Túl sokáig követtük azt, amit én bürokratikus stratégiának nevezek, melynek keretében fokozatosan növeltük a fegyverszállításokat, válaszul a putyini eszkalációra. Ezt a lépésről lépésre haladó stratégiát abba kell hagyni, hogy meglepetést tudjunk okozni

– vélekedik Rasmussen.

A dán politikus a repüléstilalmi zóna bevezetését is szorgalmazza Ukrajna fölött. hogy megvédjük az ukrán lakosságot a polgári infrastruktúra elleni orosz támadásoktól:

Úgy gondolom, elérkezett az ideje annak, hogy lezárjuk az légteret Ukrajna feletti, így védve az ukrán lakosságot a polgári infrastruktúra elleni orosz támadásoktól. Tehát légvédelmi, rakéta- és drónelhárító, valamint nagy hatótávolságú rakétákat kell bevetnünk az orosz rakétaindító állások ellen. Emellett nehéz harckocsikat is szállítanunk kellene, hogy az ukránoknak megadjuk az eszközöket az elfoglalt területek visszaszerzéséhez.

(Guardian)

Ukrajna fegyverarzenáljának jelentős bővítését sürgette a NATO-főtitkár

„Sorsdöntő pillanata ez a háborúnak, és az Ukrajnának nyújtott támogatás jelentős növelésére van szükség” – mondta Jens Stoltenberg a Reuters hírügynökségnek szerdán Davosban, a Világgazdasági Fórum helyszínén. „Ha holnap tárgyalásos, békés megoldást akarunk, akkor ma több fegyvert kell biztosítanunk” – tette hozzá.

Stoltenberg szerint a harckocsikon túl Ukrajnának több légvédelmi rendszerre és páncélosra van szüksége, de lőszerre, pótalkatrészekre és karbantartási kapacitásra is, hogy a meglévő fegyverei továbbra is működőképesek legyenek.

Fabrice COFFRINI / AFP

Elmondta még, hogy az elmúlt hetekben stabilizálódott a helyzet a harcvonalak mentén, ám a Bahmutban elhúzódó heves harcok jól mutatják, hogy fontos több fegyverrel támogatni Ukrajnát.

Putyin elnök nem mutatta jelét, hogy békére készülne, ezért be kell láttatni vele, hogy a csatatéren nem győzhet

– fogalmazott Jens Stoltenberg.

Putyin szerint „a 2014 óta tartó háború befejezése” érdekében rohanták le Ukrajnát

Mindaz, amit ma a különleges katonai művelet részeként teszünk, kísérlet arra, hogy megállítsuk ezt a háborút. Ez a műveletünk értelme: megvédjük az embereket, akik ezeken a területeken élnek

– mondta Vlagyimir Putyin szerdán orosz veteránok előtt tartott beszédében Szentpéterváron.

Az orosz elnök azt állította: Oroszország régóta törekszik arra, hogy tárgyalásokat folytasson a donbászi konfliktus rendezéséről, amelynek során a Moszkva által támogatott szakadárok 2014 óta harcolnak az ukrán erőkkel. Kitart amellett is, hogy Oroszország a csapatok bevetése előtt megpróbált tárgyalni a békés rendezésről, de mint fogalmazott: „csak átvertek és becsaptak minket”.

Ukrajna keleti részét Oroszország „történelmi területeinek” nevezte, hozzátéve, hogy Moszkva az 1991-es szovjet összeomlás után elismerte ugyan az elvesztésüket, de cselekednie kellett az ottani orosz ajkúak védelmében.

Az orosz elnök látogatásának apropóját az 1943-as szentpétervári ostrom nyolcvanadik évfordulója adta. A Vörös Hadseregnek akkor épp ezen a napon sikerült áttörést elérnie a város védelmében.

(Sky News)

Mikhail Klimentyev / SPUTNIK / AFP Vlagyimir Putyin az évforduló alkalmából megkoszorúzza a szentpétervári piszkarjovkai emléktemetőben található emlékművet 2023. január 18-án.

Kiderült, ki lesz az új belügyminiszter

Igor Klimenkót, az ukrán nemzeti rendőrség vezetőjét nevezték ki belügyminiszterré – tudta meg a Kyiv Post.

Mint ismert a mai nap helikopterbalesetben meghalt Denisz Monasztirkszkij ukrán belügyminiszter, a helyettese és egy államtitkár is a Kijev melletti Brovariban. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megindította az eljárást a szerencsétlenség okainak feltárására.

Eljárás indult a helikopterbaleset okának feltárására

Helikopterbalesetben szerdán meghalt Denisz Monasztirkszkij ukrán belügyminiszter, a helyettese és egy államtitkár is a Kijev melletti Brovariban. A helikopter egy óvoda és egy lakóház mellett zuhant le. A baleset után robbanás történt, a területen hatalmas tűz ütött ki.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megindította az eljárást a szerencsétlenség okainak feltárására.

zSTR / NurPhoto / AFP

Három alapvető verziót vizsgálnak:

  • a repülési szabályok megsértését,
  • műszaki meghibásodást
  • és szándékos cselekményt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „szörnyű tragédiának” nevezte a balesetet, amely „kimondhatatlan fájdalmat” okoz.

(MTI)

Az orosz külügyminiszter szerint szóba sem jöhetnek a tárgyalások Zelenszkijjel

Zelenszkijjel szóba sem jöhetnek tárgyalások, már azért sem, mert törvényben tiltott meg minden tárgyalást az orosz kormánnyal

– mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszer szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Oroszország kész „bármilyen komoly javaslatra válaszolni”, de még nem látott ilyet.

Yuri KADOBNOV / AFP

A nyugati tisztviselők újra és újra azt mondták, hogy túl korai még a tárgyalásokba bocsátkozni, Ukrajnának több fegyvert kell kapnia, hogy erős pozícióból kezdhesse meg a tárgyalásokat

– tette hozzá.

Lavrov értelmetlennek nevezte a Zelenszkij által a G20-csoport elé terjesztett tízpontos rendezési tervet. Kifogásolta, hogy miközben a politikusai az hangoztatják, hogy Ukrajna nélkül nem lehet dönteni Ukrajnáról, valójában a Nyugat dönt Ukrajna helyett. A tárcavezető ugyanakkor korábban megjegyezte: az Ukrajnának nyújtott támogatás mértéke azt mutatja, hogy a Nyugat sokat tett fel az Oroszország elleni háborúra.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlamenti alsóház elnöke a Telegramon azt írta, hogy Angela Merkel volt német kancellár, Francois Hollande volt francia elnök és Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács vezetője korábbi beismerő nyilatkozatai bizonyítékként szolgálhatnak egy katonai bíróság számára. A házelnök szerint:

Ezek a vezetők egy világháború kirobbantását tervezték, amelynek következményei előre láthatók voltak. És megérdemlik, hogy bűnhődjenek a bűneikért.

(MTI)

Fotókon a tragikus helikopterbaleset helyszíne

Szerda délelőtt Brovaiban egy óvoda mellett zuhant le egy helikopter Ukrajnában. 18 halálos áldozat van, köztük az ukrán belügyminiszter, Denisz Monasztirszkij, az ő helyettese és egy másik ukrán tisztviselő is.

Fotók is érkeztek a helyszínről, amelyen az látható, nagy erővel vonultak ki a tűzoltók.

Galéria
Anadolu Agency / Getty Images)

Az Európai Tanács elnöke tankokat küldene Ukrajnába

Elérkezett az ideje, hogy több felszerelést biztosítsunk és harckocsikkal lássuk el Ukrajnát – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.

Michel, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács decemberi csúcstalálkozójának eredményeit értékelő EP-vitán elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy Ukrajnának több katonai felszerelésre van szüksége, és hogy az Európai Unió mindaddig pénzügyi és katonai segítséget nyújt Ukrajnának, ameddig arra a megtámadott országnak szüksége van.

FREDERICK FLORIN / AFP

A szintén szót kérő Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte, részben már sikerült felszámolni a függőséget az orosz energiától, az Európai Unió továbbra is elszánt az orosz fosszilis tüzelőanyagok teljes kivezetése és az energiaárak csökkentése mellett.

Zelenszkij a helikopterbalesetről: „Kimondhatatlan a fájdalom”

Az ukrán elnök a közösségi médiában reagált a Kijevhez közeli Brovaiban történt helikopterszerencsétlenségre melyben többek között az ukrán belügyminiszter, Denisz Monasztirszkij is életét vesztette.

„Eddig a pillanatig 15 halottról tudunk (azóta újabb információk alapján 18-ra nőtt az áldozatok száma – szerk.), köztük van Denis Monasztyrszkij ukrán belügyminiszter, helyettese, Jevhen Jenin, a Belügyminisztérium államtitkára, Jurij Lubkovics,  az asszisztenseik és a helikopter személyzete (…) eddig a pillanatig három gyermek haláláról tudunk. Kimondhatatlan a fájdalom” – írta közösségi oldalán az ukrán elnök.

Zelenszkij részvétéről biztosította az áldozatok családtagjait, elhunyt kollégáiról pedig azt mondta, Ukrajna igazi hazafiai voltak.

18-ra emelkedett a helikopter-baleset halálos áldozatainak száma

18-ra emelkedett a helikopter-baleset halálos áldozatainak száma. Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója elmondta, hogy az áldozatok között három gyerek is van. 29-en megsebesültek a baleset során.

Az ukrán belügyminiszter is az áldozatok között

A BBC információi szerint az ukrán belügyminiszter, Denisz Monasztirszkij, az ő helyettese és egy másik ukrán tisztviselői is a Kijevhez közeli helikopterbaleset áldozatai között van. A miniszter maga is a helikopteren utazott nyolc társával együtt.

A balesetnek összesen tizenhat halálos áldozata van.

Egy óvoda mellett zuhant le egy helikopter Brovaiban

Civil épületek, köztük egy óvoda közvetlen közelében zuhant le egy helikopter a Kijevhez közeli Brovaiban, írja a Guardian.

Olekszij Kuleba, a kijevi régió kormányzója a Telegramon megerősítette a híreket, külön kiemelve, hogy a becsapódás idején az ott dolgozók és gyerekek is az óvoda épületében voltak. Az evakuálás megközedődött, Kuleba szerint a becsapódásnak vannak civil áldozatai.

Danylo Antoniuk / ANADOLU AGENCY / AFP

A csecsenek elfoglaltak egy ukrán erődítményt

A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint az oroszok oldalán harcoló csecsen erők megrohamoztak és elfoglaltak egy megerősített ukrán katonai állást Marinkában, Donyeck megyében. Arról nincsenek pontos információk, hogy a művelet hány halálos áldozatot követelt, a TASZSZ mindössze annyit ír, hogy a csecsenek nagyszámú ukrán katonát ejtettek foglyul.

A hírügynökségi értesülés igazát látszik alátámasztani, hogy a csecsen vezér, Ramzan Kadirov a Telegramon büszkélkedett el csapatai sikerével.

„E megerősített állás elfoglalása zseniális eredmény, amit harcosaink értek el. Ez az erődítmény stratégiailag fontos volt, elfoglalása komoly siker a marinkai fronton” – írta Kadirov, hozzátéve, hogy a harcok során az ukrán katonák nagyrésze odaveszett.

Kedden is közel tízezer menekült érkezett Ukrajnából

Az ukrán-magyar határszakaszon 4587-en léptek be Magyarországra kedden, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5178-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.

A beléptetettek közül a rendőrség 162 embernek állított ki harminc napra érvényes, ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Putyin nagy bejelentést tehet

Orosz tisztviselőktől származó információk alapján több nyugati lap is arról ír, hogy Putyin komoly bejelentést tehet a napokban a háborút illetően.

A források szerint az orosz elnök Szentpétervárra látogat, ahol ünnepi beszédet fog mondani, hiszen éppen ma, január 18-án van az évfordulója annak, hogy a II. világháború idején a szovjet csapatok rést ütöttek a megszálló náci csapatok ostromgyűrűjén Leningrádban, megváltoztatva ezzel az ostrom esélyeit. Itt teheti meg a nagy bejelentését Putyin, de konkrétum egyelőre nem szivárgott ki.

A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) azt jósolja, hogy az orosz elnök egy második mozgósítási hullámot fog elrendelni.

A Kreml mindenesetre még azt sem erősítette meg, hogy Putyin Szentpétervárra látogat.

Olvasói sztorik